KIADÓ NEMES

Fölülről látni ezt az udvart, az apró, öt ház udvarát, mindig fölülről és haránt ez a Város, télen kezdete. Bár az udvar e részlet kitüntetett motívuma, a sorokon átívelő leírás emberi térészlelésről árulkodik. A Nemes Nagy-lírában e máshol is megfigyelhető térészlelésből és a helyek motivikai jelenlétéből adódik jelen monográfia két, egymással összefüggő témája: a térbeliség és a sorokban megbújó személyi jelen-lét irodalomtudományi tárgyalása. Eme innovatív, a Nemes Nagy-kutatásból korábban hi

Gömör a Magyar Királyság egyik legrégibb vármegyéje. Gömör vármegye székhelye Gömör volt, vagyis a gömöri vár. A 18. század-tól pedig Pelsőc. A könyv azokat a nemes családokat mutatja be, akik ebben a megyében éltek és tevékenykedtek.

Gömör-Kishont vármegye nemes családai Gömör a Magyar Királyság egyik legrégibb vármegyéje. Gömör vármegye székhelye Gömör volt, vagyis a gömöri vár. A 18. század-tól pedig Pelsőc. A könyv azokat a nemes családokat mutatja be, akik ebben a megyében élte

Szabolcs a legrégibb vármegyék egyike volt. Szabolcs vármegye középkori eredetű négy járása a Nádudvari, a Dadai, a Kisvárdai és a Nyírbátori járás volt. Ezek jelképei jelennek meg a vármegye címerében. A könyv azokat a nemes családokat mutatja be, akik ebben a megyében éltek és tevékenykedtek.

Szabolcs a legrégibb vármegyék egyike volt. Szabolcs vármegye középkori eredetű négy járása a Nádudvari, a Dadai, a Kisvárdai és a Nyírbátori járás volt. Ezek jelképei jelennek meg a vármegye címerében. A könyv azokat a nemes családokat mutatja be, akik ebben a megyében éltek és tevékenykedtek.

Gömör a Magyar Királyság egyik legrégibb vármegyéje. Gömör vármegye székhelye Gömör volt, vagyis a gömöri vár. A 18. század-tól pedig Pelsőc. A könyv azokat a nemes családokat mutatja be, akik ebben a megyében éltek és tevékenykedtek.

Kempelen Béla a magyar nemes családok kutatója, kiváló heraldikus és genealogus. Jelen könyvének csak az első kötetéig jutott el, de ez is egy fontos állomása az életművének. Mint kutató egy nagyobb léptékű mű elkészítésén fáradozott, ez pedig a Magyar nemes családok I-XI. kötete volt, ami közel húsz évig készült és 40.000 család adatait dolgozta fel benne.

Munkám Magyarországon az első kísérlet arra, hogy polgárcsaládok is családtörténeti feldolgozásban részesülnek. Hiszen a polgárcsaládok légiója nyert nemcsak az utolsó hetven év alatt, de századokkal előbb is magyar nemességet, a rendiség eltörlésével pedig a két társadalmi réteg között régebben fennállt közjogi válaszfalat már ledöntötte az idő és az egymás közötti házasságok is egyre szorosabb vérségi kapcsolatot létesítenek köztük. A nemes családok viszont kiegészítése a 11 kötetes Magyar nem

Herpay Gábor (Szabadszállás, 1885. október 5. - Debrecen, 1946. augusztus 15.) levéltáros. 1910-ben a debreceni református teológián lelkészi képesítést, majd 1917-ben a Debreceni Egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1912-től városi levéltáros, 1916-tól Hajdú vármegye főlevéltárosa volt. 1944 októberétől Debrecen és Hajdú vármegye főispánja, a demokratikus kormányzat megalakulása után alispánja volt, egészen lemondásáig. Gondos adatgyűjtésen alapuló helytörténeti és családtörténeti munk

Szabolcs a legrégibb vármegyék egyike volt. Szabolcs vármegye középkori eredetű négy járása a Nádudvari, a Dadai, a Kisvárdai és a Nyírbátori járás volt. Ezek jelképei jelennek meg a vármegye címerében. A könyv azokat a nemes családokat mutatja be, ak

Schneider Miklós (Érsekújvár, 1897. december 1. - Velem, 1945. június 23.) tanár, levéltáros. Jelentős családtörténeti és nemességkutatási anyagok szerzője. A Nemes családok története című sorozat első kötetét tartja kezében a tisztelt Olvasó, mely először 1937-ben jelent meg és igazi ritkaság számba megy. A kötet két színes címerkép mellékletet tartalmaz. A kiadás az eredeti mű reprint változata.

Munkám Magyarországon az első kísérlet arra, hogy polgárcsaládok is családtörténeti feldolgozásban részesülnek. Hiszen a polgárcsaládok légiója nyert nemcsak az utolsó hetven év alatt, de századokkal előbb is magyar nemességet, a rendiség eltörlésével pedig a két társadalmi réteg között régebben fennállt közjogi válaszfalat már ledöntötte az idő és az egymás közötti házasságok is egyre szorosabb vérségi kapcsolatot létesítenek köztük. A nemes családok viszont kiegészítése a 11 kötetes Magyar n

Nemes családok története Schneider Miklós (Érsekújvár, 1897. december 1. - Velem, 1945. június 23.) tanár, levéltáros. Jelentős családtörténeti és nemességkutatási anyagok szerzője. A Nemes családok története című sorozat első kötetét tartja kezébe

Bocsári Mocsáry Lajos (Fülekkovácsi-Kurtánypuszta, 1826. október 26. - Andornak, 1916. január 7.) magyar közíró, politikus, országgyűlési képviselő, a 19. századi függetlenségi politika kiemelkedő alakja. Jelen könyve válasz Grünwald Béla: A régi Magyarország című munkájára. Mocsáry politikusként és történészként kifejti azon nézeteit, mely az ún. nemesi társadalomra jellemzőek, azokra a feladatokra melyek a nemességre tartoznak, valamint az államszervezet működésének felépítését - tekintettel

Temesváry János (Szamosújvár, Belső-Szolnok vármegye 1857. február 8. - Budapest, 1936. október 15.) történetíró, bölcseleti doktor, erdélyi egyházmegyei áldozópap és főgimnáziumi tanár, múzeumigazgató. Dr. Temesváry János komoly kutatómunkát végzett a magyarországi örmény családok körében és a nekik adományozott nemesi címek és címerlevelek történetét feldolgozva keletkezett ez a kötet. A könyv az 1896-ban megjelent mű reprint változata.

Szerző: Schneider Miklós Kiadó: Nemzeti Örökség Kiadó Oldalak száma: 176 Megjelenés: 2023. november Kötés: Puhatáblás Schneider Miklós (Érsekújvár, 1897. december 1. - Velem, 1945. június 23.) tanár, levéltáros. Jelentős családtörténeti és nemességkut

Kempelen Béla a magyar nemes családok kutatója, kiváló heraldikus és genealogus. Jelen könyvének csak az első kötetéig jutott el, de ez is egy fontos állomása az életművének. Mint kutató egy nagyobb léptékű mű elkészítésén fáradozott, ez pedig a Magya

Czech János (1798–1854) jogtudós és történész egyik legfontosabb genealógiai munkája. A mű eredetileg 1829-ben Pesten jelent meg. Az írás olyan alapvető forrásmunka a vármegyei nemesség kutatói számára, mely rövid genealógiai összegzést ad a Győr vármegyében élt birtokos nemesi családokról. Maga a szerző, Czech János, Győr város bírája és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, aki 1848-tól a királyi kincstári levéltár igazgatójaként is tevékenykedett.

Czech János (1798-1854) jogtudós és történész egyik legfontosabb genealógiai munkája. A mű eredetileg 1829-ben Pesten jelent meg. Az írás olyan alapvető forrásmunka a vármegyei nemesség kutatói számára, mely rövid genealógiai összegzést ad a Győr vármegyében élt birtokos nemesi családokról. Maga a szerző, Czech János, Győr város bírája és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, aki 1848-tól a királyi kincstári levéltár igazgatójaként is tevékenykedett.