KIADÓ MIKLÓS

Az orvos és a beteg kapcsolata elképesztően erős kötelék két ember között. Valaki azt hiszi, hogy a másik segíteni tud rajta, ennek következtében ránk bízza azt, ami a legfontosabb: a testi, lelki egészségét vagy sok esetben az életét. A beteg számára egyetlenegy dolog fontos, hogy azt érezze, hogy az orvos mindent megtesz érte, és ért ahhoz, amit csinál. Hogy higgyen a tudásában, a felkészültségében. A hit a betegek istenhitére is vonatkoztatható. A hívő ember sokkal könnyebben viseli el a bet

Kass János illusztrációival

"Mindaz, ami itt történt, botrány, amennyiben megtörténhetett, és kivétel nélkül szent, amennyiben megtörtént" - írja Pilinszky János a negyvenes évek Európájának történelméről. S valahogy így tekintünk Radnóti Miklós költészetének utolsó éveire is. A szenvedés, az áldozat krisztusi tisztasága emeli ezt a tragikus életpályát messze a kor borzalmai fölé, örökérvényűen. Hangja kísér bennünket, nemzedékről nemzedékre, s nem csak azért, hogy ne feledjünk. Mércét is állít nekünk, a hűség, a tisztán m

Radnótiról írni könnyű. Nincs olyan középiskolás, aki ne ismerné verseit, kivált a bori noteszben fennmaradtakat, az élni akarás és a hivatástudat torokszorító példáit. Szerelmi költészete a mai napig népszerű, sőt egyre több lányt hívnak Fanninak. S ki ne emlékezne a Nem tudhatom... harmadik sorában olvasható jelzős szerkezetre: "messzeringó gyerekkorom világa"? Eltűnt gyerekkorunk megnevezésére már önmagában is használjuk a "messzeringót". Igazi költőről elég csak annyit mondani, hogy költő,

A középkorban egy nép számára a kereszténység felvétele többek között az európai népek közé történő betagozódás lehetőségét hordozó történelmi lépést jelentett. E lépés az illető nép számára nem csupán hitvilágának, hanem életmódja számtalan hétköznapi elemének változását is magával hozta. Az I. Miklós pápa válaszai a bolgárok kérdéseire (Responsa Nicolai papae I. ad consulta Bulgarorum) című, 866-ból származó forrás azon tekintetben páratlan jelentőségű, hogy az egyetlen szöveg, amely egy nép k

Horthy Miklós négy gyermeke közül mindig, még halála után is István, az idősebb fiú állt az érdeklődés és a családi propaganda középpontjában. Öccse, Miklós inkább a háttérben maradt, s csak ritkán és többnyire szerencsétlen szerepben tűnt fel a nyilvánosság előtt. Talán a legközismertebb tény, hogy ő volt, akit 1944-ben elraboltak a németek, hogy életével apját megzsarolják. Diplomáciai-politikai pályája csak röviddel ez előtt indult, s néhány éve korlátozódott csupán. Ennek a néhány évnek a tö

A könyv főhőse, aki a cím két témáját összeköti, az 1848-as forradalom és szabadságharcban őrnagyi ranggal a budai nemzetőrök egyik zászlóaljának parancsnoka volt. Debrecenbe ment a kormány után, majd a huszonnyolc éves ezredest diplomáciai szolgálatra re

Hallgatom a huszonhárom versből összeállított CD-t, egy idős hölgy szenvedélyes, érzelmekben gazdag szavalatait. Tiszta, szép hang, szép kiejtés. Átszellemültség, pátosz. A címe: Mindig csak adni... Ismeretlen szerző műve, Túrmezei Erzsébet fordításában. A lemezen istenes versek, majd zárásként József Attila Ódájának részlete - férjére emlékezve. Saját József Attila-kötetének elején pedig ezek a sorok olvashatók: "...Minden mosolyod, mozdulatod, szavad, / őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld. / El

Az elmúlt kétszáz év szép- és szakirodalmi termésének köszönhetően a Kárpát-medencében mindenki hallott Zrínyi Miklósról. Ez örömteli, azonban ha mélyebbre ásunk, akkor valójában alig ismerjük a szigetvári várkapitányt. Hiába jelent meg róla több történet

A kötet célja kiegyensúlyozottan, tudományos alapossággal, de mégis közérthetően bemutatni Horthy Miklós életét. A munka elsősorban a történettudomány eddigi eredményeinek az összegzésére vállalkozik, de fontos célkitűzése az is, hogy a kormányzó életútjának kronologikus tárgyalása során Horthy ellentmondásos megítélésének okai, gyökerei és főbb jellemzői is megvilágításra kerüljenek. Ez adja a kötet újszerűségét is, útjára indítva egyúttal a Napvilág Kiadó új, a múlt feldolgozását célul kitűző

A könyv "főhőse", aki a cím két témáját összeköti, az 1848-as forradalom és szabadságharcban őrnagyi ranggal a budai nemzetőrök egyik zászlóaljának parancsnoka volt. Debrecenbe ment a kormány után, majd a huszonnyolc éves ezredest diplomáciai szolgálatra rendelték gróf Teleki László mellé, Párizsba. Kiss Miklós a szabadságharc utáni emigrációnak is jelentős tagja lett. Az olasz egységmozgalmat segítő Magyar Légió egyik parancsnokaként szolgált. A kiegyezés után hazajött. Az emigrációban meggazda

Mészöly Miklós a 20. századi irodalom második felének jelentős és a diktatúra évtizedeiben elnyomott prózaírója volt. Pályatársainak esszéiből és bírálóinak kritikáiból gazdagon kirajzolódik ennek a sok vihart kiváltott életműnek az igazi arculata. In mem