Kiadó magyar

Tizenkilenc elbeszélés az éjfél sötétebbik oldaláról. Tizenkilenc fiatal ír szerző, akik megkerülték Írország hagyományos irodalmi témáit a szürreális és a deviáns kedvéért. Tipperarytől Belfastig, Galwaytől Trimig furcsa dolgok történnek, mikor a nap lemegy. Internetes bűnözők, őrült politikusok, videonapló-szerzők, sírrablók és amatőr spermafutárok népesítik be azt a világot.A Mountjoy Börtönben hosszúak az éjszakák. Miközben egyesek Ki nevet a végén?-t játszanak, mások harmadik típusú légyott

Kilencedik alkalommal jelennek meg a népszerű antológiák, amelyek az irodalmi és szellemi élet színe-javát tárják az olvasók elé. A reprezentatív gyűjtemények - hagyományainkhoz híven - mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat áttekintése után az elmúlt év legjobb novelláiból, verseiből és esszéiből nyújtanak színvonalas, sokoldalú válogatást.

Albert Gábor, Csontos János, Gálfalvi György, Heller Ágnes, Hermann Róbert, Horkay Hörcher Ferenc, Hubay Miklós, Jávorszky Béla, Jókai Anna, Kodolányi János, Kulin Ferenc, Lányi András, Magyari Beck István, Pálffy Géza, Pécsi Sándor, Radvánszky Anikó, Stark Tamás, Szendi Gábor, Szilágyi Márton, Vámos Miklós

"Szép város, de nem a legszebb. Nemes város, de talán nem a legnemesebb. Ősi város, de semmiképp sem a legősibb. A részek nem tökéletesek, s az egész együtt mégis tökéletes s olyan sírnivalóan szép, mint az az asszony, akit legjobban szerettem ezen a világon" - írja Cs. Szabó László Kolozsvárról. Amikor a szerkesztő, válogató Bálint István János végigtanulmányozta e város múltját, emlékeit, és összeállította ezt az antológiát, arra törekedett, hogy a régészeti emlékek, a várfalak, a tornyok, a h

FÜLSZÖVEG „Az újbolsik négy éve alatt összejöttünk egy folyóiratszerkesztőségben, ami azóta tönkrement. Második visszatérésük után a bolsik azt is kinyírták, mert jobboldalinak ítélték, ez a hülye Máté még szidta is őket, no meg próbálta futtatni a kolnai hatosfogatot, azt a ripacsvidéki álművész-pancserbandát. Azóta ketten is meghaltak már közülük, Paskó, a grafikus részegen megfulladt a saját hányadékától, Vámpi, a műfordító állítólag a pesti expresszvonat alá tántorgott az alsóvárosban, de va

A regény a Kádár-korszakban játszódik, és egy ígéretes, értelmiségi pályára kívánkozó fiatal hányattatásait dolgozza fel. Egyszerűen és pontosan felvitt portrékat, az embert erkölcsében többszörösen próbára tévő élethelyzeteket rögzít a könyv, amely a Magyar Napló Regénypályázatának második díjasa.

„Pesti regény! Mit lehet írni Pestről? Ordináré passzió, mint az állatkínzás” – írta Krúdy egy levelében A vörös postakocsi-val kapcsolatban. Azóta – 1913 óta – hetven év hozott cáfolatot a kételyre új és új kiadásokkal, a meghódított olvasók ezreivel. A két fiatalka vidéki színésznő fővárosi időzése, mint vadászoké leshelyen, hogy elejtsék az örök zsákmányt, a szerelmet, boldogulásuk és boldogtalanságuk „sztorija” – kit ne érintene? Kivált hogy nem is az ő csacska beszélgetésüket kell hallgatni

Azoknak a barátaimnak köszönhetem ezt a könyvet, akikkel immár tizedik éve minden hónap második szombatján együtt gyalogolunk. Nekik, mind a harmincuknak, akiknek minden Sétálvány előtt írok egy levelet. E levelekben részben összefoglalom, mi történt legutóbb, részben előrevetítem, mit is látunk legközelebb. Egyébként pedig elsírom, elmormogom, vagy elnevetem búnkat, örömünket, bosszúságainkat. Ezért legtöbbször a személyes hangvétel. A kötetben olvasható szövegek legtöbbnyire e levelekből kerül

Kovács István (1945) költő, történész. Költőként az Elérhetetlen föld című antológiában (1969), történészként az Így élt Bem József című életrajzi esszével (1983) mutatkozott be. Az MTA Történettudományi Intézete főmunkatársa. Kutatási területe a XIX. és XX. század lengyelt történelme, illetve a reformkor és szabadságharc magyar-lengyel kapcsolatai. Ebben a kötetében ismeretlen lengyel hősöket kelt életre a szabadságharc idejéből. Közlegények, altisztek, főtisztek állnak elénk, s máris velük mas