Kiadó krónikája

Bevezetés5A magyar konyha jellemzőiA sertészsír, a vöröshagyma és a fűszerpaprika együttese11A sertészsír13A zsiradékok jellemzői13A zsiradékok hasznosítása16A sertészsír felhasználása a magyar konyhán18A vöröshagyma21A fűszerpaprika23A fűszerparika készítése23A fűszerparika összetétele és hasznosítása24A kereskedelmi fűszerpaprika26A zöldparika kiegészítő szerepe28A sertéshúsfogyasztás aránytalansága32A hús felépítése34A hús tápanyagai36A hús értéke a fehérje38A sertéshús ipari feldolgozása43A

A mű a magyar historikusok előtt kétségkívül érdekes anyag, mely úgy is felfogható, mint a magyarok ősgesztája. Vámbéry Ármin ajándékozta a kéziratot a Magyar Tudományos Akadémiának és ezzel útjára bocsátotta a kéziratot, mely egyrészt becses kincse lett

A fenti kéziratra Vámbéry Ármin figyelt fel és adományozta azt a Magyar Tudományos Akadémiának 1860-ban. Így a keleti gyűjteményt egyik legértékesebb kézirata lett az adomány. A kézirat a Magyarország története címet viseli. A művet első alkalommal Vámbéry mutatta be az Akadémiai Értesítőben, majd Budenz József értekezett a kéziratról (kiadványunk ezt az értekezést tartalmazza), melyet egyes részletek közlése kíséretében ily szavakkal méltatott: „Kétségkívül magyar historikus előtt igen érdekes,

Santiago Nasar kedves, dolgos fiú volt, ezért mindenkit kicsit kínosan érintett, hogy meg kell halnia. De nem volt mit tenni, a tisztességen esett foltot csak vérrel lehet tisztára mosni, ezért a falu népe együttes erővel bólintott rá a kimondott ítéletre

A Gesta Hunnorum et Hungarorum igen fontos történeti forrásunk. Kézai Simon IV. László királynak ajánlotta művét: Keletkezését 1282-85 közé teszik. A krónika négy fő részre oszlik: Előbeszéd-re; az Első könyv-re (a hunok történetére) a Második könyv-re (a magyarok története), és a Függelék-re. Kézai Simon egyetlen középkori kézirata sem maradt ránk. Amit ma ismerünk azt Kollár Ferenc Ádám, majd Zsámboki János hagyatékából kerültek elő. A XIX. században a marosvásárhelyi Teleki könyvtárban is őri

Tűzcsillag közeleg új kezdet jele itt a sárkányok ébredésének ideje David Rain ennél jobban már nem is érezhetné magát: expedícióra indul az Északi-sarkra és könyvet ír. A jeges éghajlaton David belekezd a mesébe medvékről, sárkányokról és a rejtélyes tűzcsillagról. Hamarosan rájön, hogy a mese a való élet tükre, és hogy egy régi ellenség közeleg. David vajon meg tudja akadályozni a gonosz tervet? Vagy az emberek világát pusztulás fenyegeti?

David Rain leghőbb vágya, hogy Vigyori történetéhez amelyet a Tűzkönnyben olvashattunk kiadót találjon. A sors és egy kívánjsárkány azonban kicsit fejre állítja a fiú életét. Amikor az egyetemen a sárkányok létezéséről vagy nemlétezéséről kell dolgozatot írnia, olyan úton indul el, amely számtalan kalandot, veszélyt és kihívást rejt. David kutatásba kezd, és hamarosan ráébred, hogy a sárkányoknak és az Északi sarknak nagyon is sok közük van egymáshoz. Ez vajon véletlen? Vagy valami hatalmasabb e

A mű a magyar historikusok előtt kétségkívül érdekes anyag, mely úgy is felfogható, mint a magyarok ősgesztája. Vámbéry Ármin ajándékozta a kéziratot a Magyar Tudományos Akadémiának és ezzel útjára bocsátotta a kéziratot, mely egyrészt becses kincse lett a nyelvészeknek, másrészt pedig a magyar történelem és őstörténet kutatóinak. A Tárih-i Üngürüsz a magyarok mitikus keletkezésétől a középkor történetéig vezeti végig az olvasókat Budenz József tolmácsolásában.

Szabó Károly (Köröstarcsa, 1824. december 17. - Kolozsvár, 1890. augusztus 31.) magyar történész, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kézai krónikáját nemzetünk eredetén kezdve, melyet a bibliai Nemródig, Noé unokájáig felvisz, a maga id

Magyar krónikája A Gesta Hunnorum et Hungarorum igen fontos történeti forrásunk. Kézai Simon IV. László királynak ajánlotta művét: Keletkezését 1282-85 közé teszik. A krónika négy fő részre oszlik: Előbeszéd-re; az Első könyv-re (a hunok történetére)

Szabó Károly (Köröstarcsa, 1824. december 17. - Kolozsvár, 1890. augusztus 31.) magyar történész, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. "Kézai krónikáját nemzetünk eredetén kezdve, melyet a bibliai Nemródig, Noé unokájáig felvisz, a maga idejéig lehozza s Kún László királyunknak a kúnokon 1282-ben a Hód tavánál nyert győzedelmével végzi. Krónikájának egyedül a Kún László király koráról szóló része az, melyet, mint egykorú tanú tulajdon tudása után az előbbi királyok koránál sok

Tűzcsillag közeleg új kezdet jele itt a sárkányok ébredésének ideje David Rain ennél jobban már nem is érezhetné magát: expedícióra indul az Északi-sarkra és könyvet ír. ... Az utolsó sárkány krónikája 3. - TűzcsillagTűzcsillag közeleg új kezdet jele i

Az utolsó sárkány krónikája 3. - Tűzcsillag Tűzcsillag közeleg új kezdet jele itt a sárkányok ébredésének ideje David Rain ennél jobban már nem is érezhetné magát: expedícióra indul az Északi-sarkra és könyvet ír. A jeges éghajlaton David belekezd a me

Szabó Károly (Köröstarcsa, 1824. december 17. - Kolozsvár, 1890. augusztus 31.) magyar történész, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. ... Kézai Simon Mester magyar krónikájaSzabó Károly (Köröstarcsa, 1824. december 17. - Kolozsvár, 18

Kéznél vannak, nap mint nap használjuk őket, de eszünkbe sem jut, hogy eltöprengjünk róluk. Miről is? Hát a hétköznapi holmijainkról! A cipőről, az esernyőről, a fogkeféről, a fogpiszkálóról, a zokniról, a játék babáról és így tovább. Melyiket ki találta

,,AZ OLYAN KLASSZIKUS VILÁGVÉGE-REGÉNYEKHEZ MÉRHETŐ, MINT STEPHEN KING VÉGÍTÉLETE." - New York Times Review of Books Ahogy a világunk véget ér, egy új világ kezdődik. Egyetlen csepp vérrel mindörökre eltűnik a régi világ. A helyén pedig valami különleges veszi kezdetét... A Végzetnek nevezik - halálos járvány veszi kezdetét egy szilveszteri éjjelen Skóciában. Sem a vírus, sem a terjedése nem szokványos, és miközben milliárdok betegszenek meg és esnek a kór áldozatául, a túlélők némelyikében külö

Miután a Végzetnek nevezett betegség elpusztította a civilizációt, a mágia mindennapossá vált, és Fallon Swift azzal töltötte az ifjúságát, hogy elsajátítsa minden csínját-bínját. Fallon addig nem élhet békében, amíg fel nem szabadítja azokat, akiket a kormány vagy a fanatikus Tisztaság Harcosai üldöznek. Eltökélt szándéka, hogy még azokat is megmentse, akik félelemből vagy gyengeségből bűnrészességet vállaltak ezzel a gonosszal… ha valóban megmenthetők. Duncanhez, a harcostársához fűződő kötelé

Szalárdi János (Szatmár vármegye, 1601. július 23. - Fogaras, 1666. szeptember 27. előtt, feltehetőleg augusztus 3-án) 17. századi erdélyi hivatalnok és történetíró. Kéziratban maradt reánk jelen munkája. A mű fontos forrásmű, mely az 1657. évi szerencsét

Szalárdi János (Szatmár vármegye, 1601. július 23. – Fogaras, 1666. szeptember 27. előtt, feltehetőleg augusztus 3-án) 17. századi erdélyi hivatalnok és történetíró. Kéziratban maradt reánk jelen munkája. A mű fontos forrásmű, mely az 1657. évi szerencsétlen végű lengyelországi hadjárat utáni zavaros időszakok mutatja be, egyben az első jelentős kísérlete történetírásunknak. Szalárdi János életében nem jelenhetett meg írása. A kéziratot 1666-tól a gyulafehérvári kollégium könyvtárában őrizték.