kiadó két

Az író azt mutatja meg, hogyan torzul el torz viszonyok közepette minden emberi érzés. Katánghy Menyus alakját először egy karcolatban hívta életre, s képviselővé válásáig írta meg hősének pályáját. Két évvel később A körtvélyesi csíny címmel újabb választási "cselfogását" örökítette meg. A két elbeszélést csak később fogta egy kötetbe azonos címmel: Két választás Magyarországon. A hangsúly a jellemrajzon van: maga a cselekmény elhasznált, jellegtelen, hírlapokból szedett, esetleg Dickenstől köl

A nagy magyar mesemondó szép történelmi tárgyú elbeszéléseit tartalmazza ez a kötet. Ez a tizenkét történhet felöleli úgyszólván az egész magyar történelmet. Szerepel köztük Árpád vezér és a honfoglalás, Rozgonyi Cecília, a Zsigmond királyunk idejében vitézkedő hős asszonyunk története. Mátyás király fája és további kilenc történet a törökvilágból, a kuruc időkből és a szabadságharc hősi napjaiból. Jókai mesteri tolla alatt a nagyenyedi vitéz kollégistáktól Trajtzigfritzig és Bórembukk labanc ra

Ez a regény valóban két per története. A szereplők létező személyek voltak, vagy ma is köztünk élnek. A történet kellemző a korra és társadalmunkra amelyben élünk, ahol a politika beleszólt az érzelmekbe, a magánéletbe és meghatározta az emberek egymáshoz való viszonyát. A szerző zárósorai a következőek: "Már nem érzem magam vesztesnek, ahogyan ellenfeleim sem győztesnek. Annak a kornak a kudarca ez, ahol a reklámozott EMBERI JOGOK a törvények rácsai mögött sínylődnek. Ahol paragrafusok némítják

A kötet címadó elbeszélése, a két fűzfa históriáját meséli el nekünk. "Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől, a patak oldalában emelkedik két roppant fűzfa, és ezen két fűzfának históriai emléke van. Hét emberivadék látta azokat felnőni, s ivadékról ivadékra szállt a történet, s máig is úgy emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt volna..." A könyvben e mellett még három elbeszélés található -

Jókai Mór témái lenyűgözően változatosak voltak, írói képzelete szabadon csapongott a történeti múltban és a kitalált jövőben is, távoli földrészeken csakúgy, mint Magyarország tájain otthonosan mozgott, s ahogy Babits írta róla, a vaskos valóságban éppúg