KIADÓ GYULA

A szerző biztosítja az olvasót, nem önjelölt író, csupán egyetlen cél vezérelte: hogy egy nagyszerű tudós életét örökítse meg - az édesapjáét, Regöly-Mérei Gyuláét, a magyar orvostörténet kiemelkedő egyéniségének, a paleopatológia hazai megteremtőjének életét. Az ő munkássága nemcsak az orvosi körök számára lehet érdekes. Kiemelkedő orvos volt, de emellett csodálatos ember és kolléga is, aki fiatal munkatársainak útját önzetlenül egyengette. Most, amikor a fiataloknak olyan nehéz döntést kell ho

1993 őszén kaptam megbízást Koltay Gábortól, a Szabad Tér Kiadó igazgatójától, hogy írjak könyvet Benkő Gyuláról. A színész több történelmi és színházi korszakot is magában foglaló pályájának dokumentálását személyes ügyének tekintette. Szoros, baráti szálak fűzték a családhoz, tudta, hogy Benkőt mélyen megrendítette felesége halála, s nem sokkal később egy súlyos műtéten is átesett: a könyv ötletét nyilvánvalóan az is motiválta nála, hogy segítséget szeretett volna nyújtani a színész lelki rege

Gyula bácsi, azaz Sebestyén Gyula, a kiváló néprajztudós, mese és mondagyűjtő jelen kötetben maga jegyzi le kedvenc történeteit. A mesékben megismerjük a liget tündérét, a bűbájos szigetet, a bűvös fügék történetét, de az aranyrigó és a pillangócska meséje is elbűvöli az olvasót.

Márfi Gyula veszprémi érsekkel beszélget Haider Márta. A kereszténység a tartós boldogságot hirdeti az embereknek. Azt az örömhírt, azt az evangéliumot, ami nem talmi csillogásból áll, hanem ami megmarad, és az embert egy életen keresztül elkíséri, támaszt ad neki, amiből a szenvedések között is megmarad valami lélek mélyén. Az igazi boldogságot kereső ember pedig olyan, mint a tenger, amelynek a felszínén zúghatnak ugyan viharok, de a mélyben akkor is megmarad a béke.

Újrarajzolható egy klasszikussá dermedt szerző portréja? Az utóbbi években történtek erre kísérletek Illyés Gyula munkássága kapcsán: megjelentek korábban kiadatlan versei és 1956-os naplójegyzetei. Kulin Borbála az alkotó életművének szövegközpontú újraértelmezésére vállalkozik. Szoros olvasattal olyan alkotásokat elemez, amelyek kiszorultak a kánon centrumából. A húszas-harmincas évek tárgyias költészetében a lírai alany megjelenési formáit azonosítja, majd a cselekvés és a szubjektum feddhete

Etikum és esztétikum kapcsolata Illyés Gyula életművében Újrarajzolható egy klasszikussá dermedt szerző portréja? Az utóbbi években történtek erre kísérletek Illyés Gyula munkássága kapcsán: megjelentek korábban kiadatlan versei és 1956-os naplójegyzet

Újrarajzolható egy klasszikussá dermedt szerző portréja? Az utóbbi években történtek erre kísérletek Illyés Gyula munkássága kapcsán: megjelentek korábban kiadatlan versei és 1956-os naplójegyzetei. Kulin Borbála az alkotó életművének szövegközpontú újraértelmezésére vállalkozik. Szoros olvasattal olyan alkotásokat elemez, amelyek kiszorultak a kánon centrumából. A húszas-harmincas évek tárgyias költészetében a lírai alany megjelenési formáit azonosítja, majd a cselekvés és a szubjektum feddhete

Nagy örömmel bocsátom útjára e kötetet, amely méltón tükrözi egyházmegyénk szel­lemiségét, alkotásait. Egyházi és világi emberek tesznek tanúságot Zichy Gyula püs­pökről, akinek nem csak személyisége, de egész élete is a szeretetet sugározta ember­társai felé. Jelmondata —„Szeressétek egymást”— ugyan minket szólít fel, mégis az első példaadó és ennek gyakorlója ő maga volt. A jelen kötet is bizonyítja, hogy büszkén vállalhatjuk egyházmegyénk múltját, mely olyan elődöket hordoz, akik áldozatok, n

Az utolsó Ambrózy A Monarchia hírneves magánzó detektívje, báró Ambrózy Richárd és ifjú felesége, Mili 1901 júniusában két, már-már megoldhatatlan feladattal szembesül. A friss házasoknak valahogy össze kell boronálniuk az arisztokrata és a polgári lét magukkal hozott, ám egymástól eltérő szokásait, miközben közös háztartást próbálnak teremteni az általuk válogatott, igencsak vegyes és öntörvényű személyzettel. Nem könnyű ez, ha a báró úr kocsisa egykor kasszafúró, az inasa kávéházi fizetőpincér

Takáts Gyula neve összeforrott Kaposvárral, Tüskés Tiboré Pécscsel. Mindketten egész életükben hűek maradtak Somogyhoz és Baranyához, miközben íróként a két szomszédvár közötti szellemi kapcsolatok építésén is fáradoztak. A 602 levelet tartalmazó, közel f

1970 óta (majdnem fél évszázada!) fordít amerikai költőket a Prima Primissima-díjas Kodolányi Gyula, aki ezért a munkásságáért 2016-ban megkapta a műfordítók Janus Pannonius-díját is. A vonzalom az amerikai költészet iránt szinte egyidős a költővé válásával. A létezés hálói kötet először 1990-ben jelent meg, de ahogyan a Szerző könyvének Előszavában írja, abban a rendszerváltó hangulatban az értelmiség, a versszerető közönség nem éppen a költészettel, hanem egyéb mással, főként a visszakapott s

Egészen különleges regénnyel jelentkezik a sokféle műfajban megjelent könyveiről ismert író, Odze György. Ezúttal egy újszerű - általa history-fiction-nek nevezett -, szinte példa nélküli megközelítéssel írta meg a könyvet. Képzeljék el, hogy Andrássy Gyula miniszterelnök 1888-ban, az Akadémia tiszteleti tagságának átvétele után törzshelyén, a Centrál kávéház teraszán elmeséli életének négy legizgalmasabb évét. Beszél a kiegyezés megszületéséről, ami lényegében maga volt az első magyar rendszerv

Az ismert József Attila-kutató, N. Horváth Béla ezúttal két vaskos kötetre tervezett Illyés Gyula-monográfiával jelentkezett. Ebben a könyvében a teljességre törekvő impozáns munka első részét bocsátja közre: a nagy költő és prózaíró 1945 előtti korszakár

Borbándi Gyula a magyar emigráns irodalom egyik legjelentősebb alakja. Alkotói munkássága mellett történészi és szerkesztői tevékenysége is kiemelkedő, a Látóhatár (később Új Látóhatár), valamint a Szabad Európa meghatározó szervezője, publicistája. A mag

Borbándi Gyula a magyar emigráns irodalom egyik legjelentősebb alakja. Alkotói munkássága mellett történészi és szerkesztői tevékenysége is kiemelkedő, a Látóhatár (később Új Látóhatár), valamint a Szabad Európa meghatározó szervezője, publicistája. A magyar emigráció életrajza 1945-1985 című írása hiánypótló fontosságú. Petrik Béla monográfiája egy közel százéves életút méltó összegzése. "Borbándi Gyula többdimenziós életművét számos szempontból tekinthetjük páratlannak és pótolhatatlannak. Nin

Az ismert József Attila-kutató, N. Horváth Béla ezúttal két vaskos kötetre tervezett Illyés Gyula-monográfiával jelentkezett. Ebben a könyvében a teljességre törekvő impozáns munka első részét bocsátja közre: a nagy költő és prózaíró 1945 előtti korszakáról ad minden tekintetben komplex, művelődéstörténetileg is releváns összefoglalót. Életrajz és munkásság szerves egységben tárul az olvasó elé, feltüntetve az egykori kortárs és a jelenkori irodalomtörténet szakembereinek véleményeit, kritikáit,

Fekete Gyula író, szociográfus, újságíró idén lenne 100 éves. Születésének 100. évfordulója alkalmából jelenik meg a kötet. Fekete Gyula életét és munkásságát mutatja be fia, ifj. Fekete Gyula szerkesztésében a visszaemlékezésekkel, a róla szóló kritikák

László Gyula 1940-ben másodszor tér vissza, két gyerekkori menekülés emlékével, Erdélybe. Székely szülők, már apja a kirajzók útjára lépett, Budapesten a Néprajzi Múzeum könyvtárosaként iskoláztatja gyerekét. A fiú magabiztos, mosolygó, fiatal tehetség, de nem kezdő, és sokat tapasztalt szakemberek köre, korábbi jeles elődök hagyatéka fogadja. Unitárius, mint kolozsvári támogatója, az akkori erdélyi tudomány vezető személyisége, Kelemen Lajos. A támogatott pedig több, mint tudós: képzőművész is,

Az eredetileg kétkötetesre tervezett monográfia második része az életmű talán leggazdagabb és ugyanakkor leginkább elemzésre váró szakaszát mutatja be, értelmezi. Szemléletét tekintve némiképp eltér az első kötet metódusától: az élet- és személyiségtörténetet politikatörténeti kontextusba helyezve erősebb hangsúlyt kapnak Illyés politikailag is értelmezhető szövegei és alkotói gesztusai. A népi mozgalom tradícióját folytatva Illyés rövid ideig részt vesz a társadalomtörténeti folyamatokban mint