Kiadó ember

"Kérdezzétek Konstantinápolyban: ki ismeri Zétát? Mindenki azt mondja: - Én is. És némelyek hozzáteszik: - Könyvtárosa ő a császárnak, és barátja a jeles Priszkosznak. Bölcs és becsületes ember. A szíve arany. Hát én volnék az a Zéta. S bizony mondom: nem ismer engem senki. Igaz, hogy könyvtárosa vagyok a császárnak, és hogy Priszkosz szeret engem, de bölcs ember nem vagyok. A becsületem se folt nélkül való. És hát emberszeretetről szólhat-e az olyan, aki ölt? Öltem. Embert öltem, nem is egyet:

Milyen a pesti ember? Miről lehet megismerni? Hogyan viselkedik a járműveken? Hogyan gyártsunk tömegembert? Hol élünk és kik vagyunk? Hogyan csúnyult meg a pesti ember? Hogyan lehetne meggyógyítani? Miben különbözik más világvárosi társaitól? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ Tábori László ebben az új könyvében. Az író, keletkutató a pesti flaszteren nőtt fel, és több mint öt évtizede lökődik és tolódik a pesti járműveken, tehát jól ismeri a pesti embert. Kellemes, egyenletes humorra

A szöveggondozás Szekeres László munkája.

Az ember tragédiája - Katona József Bánk bán-ja mellett - nemzeti irodalmunk legnagyobb drámai alkotása. Gondolati és művészi értékeit gyorsan felismerte a színházlátogató közönség. 1894-ben, még Paulay Ede első rendezésében, elérte a századik előadást. A későbbiekben több ízben felújították, mindannyiszor nagy sikerrel. 1934-ben már az ötszázadik bemutatót ünnepelték a Nemzeti Színházban. A második világháború után 1954-ben újították fel először. Azóta rendszeresen szerepel Nemzeti Színházunk m

"Kérdezzétek Konstantinápolyban: ki ismeri Zétát? Mindenki azt mondja: - Én is. És némelyek hozzáteszik: - Könyvtárosa ő a császárnak, és barátja a jeles Priszkosznak. Bölcs és becsületes ember. A szíve arany. Hát én volnék az a Zéta. S bizony mondom: nem ismer engem senki. Igaz, hogy könyvtárosa vagyok a császárnak, és hogy Priszkosz szeret engem, de bölcs ember nem vagyok. A becsületem se folt nélkül való. És hát emberszeretetről szólhat-e az olyan, aki ölt? Öltem. Embert öltem, nem is egyet:

Jókait lehet szeretni vagy mereven elutasítani, de nem lehet m&ucirc veit nem ismerni. Nem lehet a XX. század végén annyit mondani: Jókai már a múlté, a porosodó XIX. századé. Mikszáth Kálmán az els&otilde Jókai-életrajz írója nem véletlen jegyezte meg, hogy az utókor el sem hiszi, hogy csak egy Jókai Mór volt, mert egy ember ennyit nem dolgozhatott. Gyönyör&ucirc kézírásával valósággal ontotta a sorokat, az utókor bámulattal tekintett vissza erre az óriási energiára, ekkora ambícióra. Regényei

A tudós kelet-római Priszkosz rétor fiaként neveli fel Zétát, akit a rabszolgasorból emel ki, majd felszabadít. A fiú a császári követség tagjaként Atilla udvarába kerül, és beleszeret a hun Csáth leányába, Emőkébe. Zéta, hogy szerelméhez közel legyen, hűtlenné válik nevelőjéhez, és Csáth szolgálatába szegődik; újra rabszolgasorba kerül. Amikor Csáth értesül hűtlenségéről, félholtra veri a fiút. Hónapok múlva gyógyul fel, és csatlakozik a hunok seregéhez, harci sikere révén remélve, hogy magasab

A tudós kelet-római Priszkosz rétor fiaként neveli fel Zétát, akit a rabszolgasorból emel ki, majd felszabadít. A fiú a császári követség tagjaként Atilla udvarába kerül, és beleszeret a hun Csáth leányába, Emőkébe. Zéta, hogy szerelméhez közel legyen, hűtlenné válik nevelőjéhez, és Csáth szolgálatába szegődik; újra rabszolgasorba kerül. Amikor Csáth értesül hűtlenségéről, félholtra veri a fiút. Hónapok múlva gyógyul fel, és csatlakozik a hunok seregéhez, harci sikere révén remélve, hogy magasab

Tudjuk, hogy a hosszú élet csak akkor kívánatos, ha mindvégig biztosítja a szellemi és fizikai erők aránylagos épségét. Mert értéktelen az olyan hosszú élet, melynek utolsó évtizedei tehetetlenségre kárhoztatják súlyos terheinek szánalomra méltó hordozóját. Az ifjúság rövid idejének megnyújtása az igazi érték, a derűs öregkor csak ráadás hozzá. Hiszen a gondokkal, betegséggel telített vénkor olyan teher, amelynek elvesztése valóban "megváltás". Mi tehát a teendőnk?  … Ismerjük meg a szervezetünk

Mindnyájan díszletek között éljük le az életünket. Személyiségünk nem rajzolható meg az állandóan változó hátterek körvonalai nélkül. A felnőttkorban külföldre távozott, az idegen környezetben megkapaszkodni igyekvő, az "idegenbe szakadt" csupaszon, díszletek nélkül áll a létezés színpadán. Szántó Erika a 40-es éveinek végén érkezett Kaliforniába - írói-rendezői életpályáját, barátokat és anyanyelvét hagyta hátra, s megkísérelte a "díszletek nélküli ember" életét élni. A múlt és jelen egymásra k

Jókait lehet szeretni vagy mereven elutasítani, de nem lehet m&ucirc veit nem ismerni. Nem lehet a XX. század végén annyit mondani: Jókai már a múlté, a porosodó XIX. századé. Mikszáth Kálmán az els&otilde Jókai-életrajz írója nem véletlen jegyezte meg, hogy az utókor el sem hiszi, hogy csak egy Jókai Mór volt, mert egy ember ennyit nem dolgozhatott. Gyönyör&ucirc kézírásával valósággal ontotta a sorokat, az utókor bámulattal tekintett vissza erre az óriási energiára, ekkora ambícióra. Regényei

Jó estét, gyerekek! Ez a Haragumi igazi rém. Utálja a gyerekeket, az állatokat, a vidámságot meg a főtt kukoricát. Róla szól ez a könyv. Meg egy mérges tündérről, aki a fürdőkádban lakik. Valamint Jákóról, az óriáskutyáról, aztán egy kislányról, akit Pollinak hívnak, na és egy szutykos, bűzös, gonosz hentesről. Nem utolsósorban más hősökről és kedves emberekről és különféle kalandokról meg egyáltalán mindenféléről. „Hogy vicces? Az nem kifejezés.” Philip Ardagh, Guardian

Aki elkezdi olvasni ezt a történetet, mintha hétmérföldes csizmát kapna a lábára. Varázserejű csizmát, amelynek segítségével legyőzhet teret és időt. Az író, szavaival röpít el bennünket hegyeken-völgyeken át a Duna-Tisza-tájról a bérces Erdély vidékére, Apafi Mihály fejedelem udvarába. Móra Ferenc ebben a művében is érzékelteti a magyar nyelv megannyi szépségét, de nem csak ez a nyelvi gazdagság tartja fogva az olvasó figyelmét, hiszen változatos kalandok várnak hőseinkre. Kiszámíthatatlan ford

Aki elkezdi olvasni ezt a történetet, mintha hétmérföldes csizmát kapna a lábára. Varázserejű csizmát, amelynek segítségével legyőzhet teret és időt. Az író, szavaival röpít el bennünket hegyeken-völgyeken át a Duna-Tisza-tájról a bérces Erdély vidékére, Apafi Mihály fejedelem udvarába. Móra Ferenc ebben a művében is érzékelteti a magyar nyelv megannyi szépségét, de nem csak ez a nyelvi gazdagság tartja fogva az olvasó figyelmét, hiszen változatos kalandok várnak hőseinkre. Kiszámíthatatlan ford