Kiadó ember

Milyen a pesti ember? Miről lehet megismerni? Hogyan viselkedik a járműveken? Hogyan gyártsunk tömegembert? Hol élünk és kik vagyunk? Hogyan csúnyult meg a pesti ember? Hogyan lehetne meggyógyítani? Miben különbözik más világvárosi társaitól? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ Tábori László ebben az új könyvében. Az író, keletkutató a pesti flaszteren nőtt fel, és több mint öt évtizede lökődik és tolódik a pesti járműveken, tehát jól ismeri a pesti embert. Kellemes, egyenletes humorra

A sorozat újabb kötete Jókai Mór: Az Arany Ember című kötelező olvasmányának minél teljesebb körű feldolgozásához nyújt segítséget feladataival. A szereplőkkel illetve jelenetekkel kapcsolatos kiegészítendő kérdések mellett fogalmak és magyarázatok is gyarapítják ismereteinket.

"A kilencvenes évek elején körkép-eszmékkel foglalkoztam. Egy este arra gondoltam, hogy Atilla temetését kellene megfesteni. Milyen lehetett Atilla temetése? Sík, nyárfás vidék, piros napnyugta. A hármas érckoporsót száz pár ökör vonja. Elöl nagy süvegű táltosok, fegyveres vitézek, fáklyás szolgák, Atilla gyászba vont lova és síró feleségei. A háttérben sok nép és az alkonyati tűzfénnyel elöntött Tisza. Fel is vázoltam ezt a képet. De már másnap nem tetszett. Arra gondoltam, hogy a hun nép lovas

A szöveggondozás Szekeres László munkája.

Az ember tragédiája - Katona József Bánk bán-ja mellett - nemzeti irodalmunk legnagyobb drámai alkotása. Gondolati és művészi értékeit gyorsan felismerte a színházlátogató közönség. 1894-ben, még Paulay Ede első rendezésében, elérte a századik előadást. A későbbiekben több ízben felújították, mindannyiszor nagy sikerrel. 1934-ben már az ötszázadik bemutatót ünnepelték a Nemzeti Színházban. A második világháború után 1954-ben újították fel először. Azóta rendszeresen szerepel Nemzeti Színházunk m

Jókait lehet szeretni vagy mereven elutasítani, de nem lehet m&ucirc veit nem ismerni. Nem lehet a XX. század végén annyit mondani: Jókai már a múlté, a porosodó XIX. századé. Mikszáth Kálmán az els&otilde Jókai-életrajz írója nem véletlen jegyezte meg, hogy az utókor el sem hiszi, hogy csak egy Jókai Mór volt, mert egy ember ennyit nem dolgozhatott. Gyönyör&ucirc kézírásával valósággal ontotta a sorokat, az utókor bámulattal tekintett vissza erre az óriási energiára, ekkora ambícióra. Regényei

A tudós kelet-római Priszkosz rétor fiaként neveli fel Zétát, akit a rabszolgasorból emel ki, majd felszabadít. A fiú a császári követség tagjaként Atilla udvarába kerül, és beleszeret a hun Csáth leányába, Emőkébe. Zéta, hogy szerelméhez közel legyen, hűtlenné válik nevelőjéhez, és Csáth szolgálatába szegődik; újra rabszolgasorba kerül. Amikor Csáth értesül hűtlenségéről, félholtra veri a fiút. Hónapok múlva gyógyul fel, és csatlakozik a hunok seregéhez, harci sikere révén remélve, hogy magasab

A tudós kelet-római Priszkosz rétor fiaként neveli fel Zétát, akit a rabszolgasorból emel ki, majd felszabadít. A fiú a császári követség tagjaként Atilla udvarába kerül, és beleszeret a hun Csáth leányába, Emőkébe. Zéta, hogy szerelméhez közel legyen, hűtlenné válik nevelőjéhez, és Csáth szolgálatába szegődik; újra rabszolgasorba kerül. Amikor Csáth értesül hűtlenségéről, félholtra veri a fiút. Hónapok múlva gyógyul fel, és csatlakozik a hunok seregéhez, harci sikere révén remélve, hogy magasab

Tudjuk, hogy a hosszú élet csak akkor kívánatos, ha mindvégig biztosítja a szellemi és fizikai erők aránylagos épségét. Mert értéktelen az olyan hosszú élet, melynek utolsó évtizedei tehetetlenségre kárhoztatják súlyos terheinek szánalomra méltó hordozójá

Tudjuk, hogy a hosszú élet csak akkor kívánatos, ha mindvégig biztosítja a szellemi és fizikai erők aránylagos épségét. Mert értéktelen az olyan hosszú élet, melynek utolsó évtizedei tehetetlenségre kárhoztatják súlyos terheinek szánalomra méltó hordozóját. Az ifjúság rövid idejének megnyújtása az igazi érték, a derűs öregkor csak ráadás hozzá. Hiszen a gondokkal, betegséggel telített vénkor olyan teher, amelynek elvesztése valóban "megváltás". Mi tehát a teendőnk?  … Ismerjük meg a szervezetünk

Jó estét, gyerekek! Ez a Haragumi igazi rém. Utálja a gyerekeket, az állatokat, a vidámságot meg a főtt kukoricát. Róla szól ez a könyv. Meg egy mérges tündérről, aki a fürdőkádban lakik. Valamint Jákóról, az óriáskutyáról, aztán egy kislányról, akit Pollinak hívnak, na és egy szutykos, bűzös, gonosz hentesről. Nem utolsósorban más hősökről és kedves emberekről és különféle kalandokról meg egyáltalán mindenféléről. „Hogy vicces? Az nem kifejezés.” Philip Ardagh, Guardian

Jókait lehet szeretni vagy mereven elutasítani, de nem lehet m&ucirc veit nem ismerni. Nem lehet a XX. század végén annyit mondani: Jókai már a múlté, a porosodó XIX. századé. Mikszáth Kálmán az els&otilde Jókai-életrajz írója nem véletlen jegyezte meg, hogy az utókor el sem hiszi, hogy csak egy Jókai Mór volt, mert egy ember ennyit nem dolgozhatott. Gyönyör&ucirc kézírásával valósággal ontotta a sorokat, az utókor bámulattal tekintett vissza erre az óriási energiára, ekkora ambícióra. Regényei

Mindnyájan díszletek között éljük le az életünket. Személyiségünk nem rajzolható meg az állandóan változó hátterek körvonalai nélkül. A felnőttkorban külföldre távozott, az idegen környezetben megkapaszkodni igyekvő, az "idegenbe szakadt" csupaszon, díszletek nélkül áll a létezés színpadán. Szántó Erika a 40-es éveinek végén érkezett Kaliforniába - írói-rendezői életpályáját, barátokat és anyanyelvét hagyta hátra, s megkísérelte a "díszletek nélküli ember" életét élni. A múlt és jelen egymásra k

Aki elkezdi olvasni ezt a történetet, mintha hétmérföldes csizmát kapna a lábára. Varázserejű csizmát, amelynek segítségével legyőzhet teret és időt. Az író, szavaival röpít el bennünket hegyeken-völgyeken át a Duna-Tisza-tájról a bérces Erdély vidékére, Apafi Mihály fejedelem udvarába. Móra Ferenc ebben a művében is érzékelteti a magyar nyelv megannyi szépségét, de nem csak ez a nyelvi gazdagság tartja fogva az olvasó figyelmét, hiszen változatos kalandok várnak hőseinkre. Kiszámíthatatlan ford

Aki elkezdi olvasni ezt a történetet, mintha hétmérföldes csizmát kapna a lábára. Varázserejű csizmát, amelynek segítségével legyőzhet teret és időt. Az író, szavaival röpít el bennünket hegyeken-völgyeken át a Duna-Tisza-tájról a bérces Erdély vidékére, Apafi Mihály fejedelem udvarába. Móra Ferenc ebben a művében is érzékelteti a magyar nyelv megannyi szépségét, de nem csak ez a nyelvi gazdagság tartja fogva az olvasó figyelmét, hiszen változatos kalandok várnak hőseinkre. Kiszámíthatatlan ford