Kiadó ember

"Kérdezzétek Konstantinápolyban: ki ismeri Zétát? Mindenki azt mondja: - Én is. És némelyek hozzáteszik: - Könyvtárosa ő a császárnak, és barátja a jeles Priszkosznak. Bölcs és becsületes ember. A szíve arany. Hát én volnék az a Zéta. S bizony mondom: nem ismer engem senki. Igaz, hogy könyvtárosa vagyok a császárnak, és hogy Priszkosz szeret engem, de bölcs ember nem vagyok. A becsületem se folt nélkül való. És hát emberszeretetről szólhat-e az olyan, aki ölt? Öltem. Embert öltem, nem is egyet:

Milyen a pesti ember? Miről lehet megismerni? Hogyan viselkedik a járműveken? Hogyan gyártsunk tömegembert? Hol élünk és kik vagyunk? Hogyan csúnyult meg a pesti ember? Hogyan lehetne meggyógyítani? Miben különbözik más világvárosi társaitól? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ Tábori László ebben az új könyvében. Az író, keletkutató a pesti flaszteren nőtt fel, és több mint öt évtizede lökődik és tolódik a pesti járműveken, tehát jól ismeri a pesti embert. Kellemes, egyenletes humorra

Az ember tragédiája - Katona József Bánk bán-ja mellett - nemzeti irodalmunk legnagyobb drámai alkotása. Gondolati és művészi értékeit gyorsan felismerte a színházlátogató közönség. 1894-ben, még Paulay Ede első rendezésében, elérte a századik előadást. A későbbiekben több ízben felújították, mindannyiszor nagy sikerrel. 1934-ben már az ötszázadik bemutatót ünnepelték a Nemzeti Színházban. A második világháború után 1954-ben újították fel először. Azóta rendszeresen szerepel Nemzeti Színházunk m

A tudós kelet-római Priszkosz rétor fiaként neveli fel Zétát, akit a rabszolgasorból emel ki, majd felszabadít. A fiú a császári követség tagjaként Atilla udvarába kerül, és beleszeret a hun Csáth leányába, Emőkébe. Zéta, hogy szerelméhez közel legyen, hűtlenné válik nevelőjéhez, és Csáth szolgálatába szegődik; újra rabszolgasorba kerül. Amikor Csáth értesül hűtlenségéről, félholtra veri a fiút. Hónapok múlva gyógyul fel, és csatlakozik a hunok seregéhez, harci sikere révén remélve, hogy magasab

A tudós kelet-római Priszkosz rétor fiaként neveli fel Zétát, akit a rabszolgasorból emel ki, majd felszabadít. A fiú a császári követség tagjaként Atilla udvarába kerül, és beleszeret a hun Csáth leányába, Emőkébe. Zéta, hogy szerelméhez közel legyen, hűtlenné válik nevelőjéhez, és Csáth szolgálatába szegődik; újra rabszolgasorba kerül. Amikor Csáth értesül hűtlenségéről, félholtra veri a fiút. Hónapok múlva gyógyul fel, és csatlakozik a hunok seregéhez, harci sikere révén remélve, hogy magasab

Tudjuk, hogy a hosszú élet csak akkor kívánatos, ha mindvégig biztosítja a szellemi és fizikai erők aránylagos épségét. Mert értéktelen az olyan hosszú élet, melynek utolsó évtizedei tehetetlenségre kárhoztatják súlyos terheinek szánalomra méltó hordozójá

Tudjuk, hogy a hosszú élet csak akkor kívánatos, ha mindvégig biztosítja a szellemi és fizikai erők aránylagos épségét. Mert értéktelen az olyan hosszú élet, melynek utolsó évtizedei tehetetlenségre kárhoztatják súlyos terheinek szánalomra méltó hordozóját. Az ifjúság rövid idejének megnyújtása az igazi érték, a derűs öregkor csak ráadás hozzá. Hiszen a gondokkal, betegséggel telített vénkor olyan teher, amelynek elvesztése valóban "megváltás". Mi tehát a teendőnk?  … Ismerjük meg a szervezetünk

Jókait lehet szeretni vagy mereven elutasítani, de nem lehet m&ucirc veit nem ismerni. Nem lehet a XX. század végén annyit mondani: Jókai már a múlté, a porosodó XIX. századé. Mikszáth Kálmán az els&otilde Jókai-életrajz írója nem véletlen jegyezte meg, hogy az utókor el sem hiszi, hogy csak egy Jókai Mór volt, mert egy ember ennyit nem dolgozhatott. Gyönyör&ucirc kézírásával valósággal ontotta a sorokat, az utókor bámulattal tekintett vissza erre az óriási energiára, ekkora ambícióra. Regényei

Mindnyájan díszletek között éljük le az életünket. Személyiségünk nem rajzolható meg az állandóan változó hátterek körvonalai nélkül. A felnőttkorban külföldre távozott, az idegen környezetben megkapaszkodni igyekvő, az "idegenbe szakadt" csupaszon, díszletek nélkül áll a létezés színpadán. Szántó Erika a 40-es éveinek végén érkezett Kaliforniába - írói-rendezői életpályáját, barátokat és anyanyelvét hagyta hátra, s megkísérelte a "díszletek nélküli ember" életét élni. A múlt és jelen egymásra k

Aki elkezdi olvasni ezt a történetet, mintha hétmérföldes csizmát kapna a lábára. Varázserejű csizmát, amelynek segítségével legyőzhet teret és időt. Az író, szavaival röpít el bennünket hegyeken-völgyeken át a Duna-Tisza-tájról a bérces Erdély vidékére, Apafi Mihály fejedelem udvarába. Móra Ferenc ebben a művében is érzékelteti a magyar nyelv megannyi szépségét, de nem csak ez a nyelvi gazdagság tartja fogva az olvasó figyelmét, hiszen változatos kalandok várnak hőseinkre. Kiszámíthatatlan ford

Aki elkezdi olvasni ezt a történetet, mintha hétmérföldes csizmát kapna a lábára. Varázserejű csizmát, amelynek segítségével legyőzhet teret és időt. Az író, szavaival röpít el bennünket hegyeken-völgyeken át a Duna-Tisza-tájról a bérces Erdély vidékére, Apafi Mihály fejedelem udvarába. Móra Ferenc ebben a művében is érzékelteti a magyar nyelv megannyi szépségét, de nem csak ez a nyelvi gazdagság tartja fogva az olvasó figyelmét, hiszen változatos kalandok várnak hőseinkre. Kiszámíthatatlan ford

Magyar ének csendül fel a török főtiszt kertje közelében... Egy elárvult testvérpár keresi messze, ismeretlen földön pogány rabságba hurcolt édesapját, s hangszerét pengetve, szomorú dalt énekelve gyűjti a váltságdíjat. Félelmetes az idegenség, a magány, de még félelmetesebb a mendemonda a sziklák titokzatos lakójáról, a kecskeszőrű, homlokán szarvakat viselő, patás lényről. Élő vagy kísértet? Ember vagy ördög? És segít-e a török basa magyar felesége? Megtalálják-e elveszett apjukat? Létezik-e a

A szerző páratlan stílusban mutatja be a XIII. század kiemelkedő női szentjét, aki élete folyamán a legellentétesebb körülményeket és adottságokat is össze tudta ötvözni.Egyetemes példaképpé tudott válni minden kor minden embere számára.