Kiadó Árpád

Árpád népe – Képek Magyarország ezer esztendős múltjából című gyűjtemény a honfoglalás előtti időtől egészen a Millennium, azaz az ország ezer éves ünnepéig kíséri végig történelmünk jelentős eseményeit és nagy alakjait. A kötet a hősiesség, az önfeláldozás és a hazaszeretet példáit mutatja be. A XIX. század végének és a XX. század elejének nagy írói, mesemondói járultak hozzá írásaikkal a kötet létrejöttéhez. Olyan írók, mint Gárdonyi Géza, Sebők Zsigmond, Gaál Mózes, Tábori Róbert, Egri György

Árpád népe eredetének okmányát VII., avagy Bíborbanszületett Konstantin, a legbölcsebbnek elnevezett bizánci császár Kr. u. 911-959., akinek, mint nemzetünk legelső keresztény hittérítőjének arcképét a magyar szent korona alsó részén, Gejza királlyal szemközt láthatni, A birodalom kormányzásáról című könyvének 38-40. fejezetében megbízható hiteles értesülései alapján görög nyelven megírta. Ebből a görög történelmi kútfőből tudjuk, hogy Árpád népének egyik része a Szavartiaszfali, másik része a K

Európa közepén, a Kárpátok karéján belül az utóbbi három évezredben népek egész sora talált otthonra. Kelták és rómaiak, a germán népek és a szkíták örökében megjelenő hunok, majd avarok... Birodalmak épültek s omlottak össze, míg Keleten megjelent egy törzsszövetség, amelyet csaknem másfél ezer évvel ezelőtt "magyar"-nak kezdtek nevezni. Ők a mi őseink, akik több hullámban egyre nyugatabbra húzódva elérték a Kárpát-medencét, s itt új, végleges otthonra leltek. A 10. században bekalandozták szin

Milyen méltatlanul keveset tudunk a régi korok asszonyairól, még akkor is, ha királyi házak szülöttei voltak! Pedig ha kicsit megismerjük a sorsukat, rájöhetünk, hogy életük, jellemük sokszor máig ható, sorsfordító hatással volt országok, birodalmak történetére. Erre az ismerkedő kalandra hív ez a könyv. Az Árpád-házi herceglányokat bemutató, kalandos részleteket sem nélkülöző könyv elsősorban arról szól, hogy miként lehettek a dinasztiákat, európai udvarokat összekötő királylányok alázatos és e

Árpád népének hét törzse hún volt Árpád népe eredetének okmányát VII., avagy Bíborbanszületett Konstantin, a legbölcsebbnek elnevezett bizánci császár Kr. u. 911-959., akinek, mint nemzetünk legelső keresztény hittérítőjének arcképét a magyar szent

Nagy Géza sokoldalú tudása megmutatkozik a kötetben található két tanulmányában is: - A magyar nemzetségek című tanulmányában bemutatja a 108 nemzetséget és a 72 vár ispánságot és az azok között fennálló kapcsolatot. - Az Árpád-kori személyneveink tanulmánya a régi oklevelek alapján összegyűjti és bemutatja azokat a személy- illetve családneveket, amelyek még korunkban is megjelennek és őrzik történelmünk dicső korszakait.

Magyar nemzetségek Árpád-kori személyneveink Nagy Géza sokoldalú tudása megmutatkozik a kötetben található két tanulmányában is: - A magyar nemzetségek című tanulmányában bemutatja a 108 nemzetséget és a 72 vár ispánságot és az azok között fennálló kap

A Szentistváni hagyományoknak meglelően mélyen vallásos Margit III. Malcolm király feleségeként a béke megteremtője lett Skóciában. Margit királynő nemcsak Istent, hanem a skót népet is nagyon szerette: jótékonykodott, Krisztus szolgájaként cselekedett, megújította a keresztény vallást: templomokat, apátságot, kórházat, zarándokházat építtetett, szent iratokat szerzett be, zsinatokat hívott össze, ahol ő maga érvelt, királynői hímzőszobát létesített, ahol kézimunkákra tanította a nemesek lányait

Tinéktek ajánlom művemet, fogadjátok azt a szabadkőműves tárgyilagosságával és jóindulatával. Nem törekedtem a krónikaíró dicsőségére. Élni akartam jogommal s ítéltem az események felett legjobb meggyőződésem szerint. Őszinteségemben nem korlátoz az a tudatom, hogy nincs talizmánom tévedések ellenében. Olvasgatásaim közben megelevenült előttem páholyunk 25 éves múltja, képzeletem világában láttam magam előtt elvonulni azokat, kiktől mai nemzedékünk a régi tradíciókat átvette. Felhevültem a lelke

Kozma László (1949-2021) bő másfél évtizedig publikált a Kairosz Kiadónál. 2005-ben, a hortobágyi kitelepítésekről Kövesdy Zsuzsával és Hantó Zsuzsa történésszel közösen írt könyvével indult a kapcsolat, majd tizenegy interjúkötete és egy verseskötete jelent meg nálunk. További közös terveinket Kozma László váratlan halála írta át: 2021. április 14-én a koronavírus áldozataként hunyt el. Néhány hónappal korábban adta át kiadónknak az Árpád-házi királylányokról írott Triptichonját, amelyhez már a

Az Árpád páholy története 1870-1895 Tinéktek ajánlom művemet, fogadjátok azt a szabadkőműves tárgyilagosságával és jóindulatával. Nem törekedtem a krónikaíró dicsőségére. Élni akartam jogommal s ítéltem az események felett legjobb meggyőződésem szerint

Alba-Maria, ama fehérnek nevezett egyház, melyet Szent István király építtetett Árpád sírjához mintegy száz évvel a honalapító fejedelem halála után, a török pusztítások következtében a föld színéről eltűnt sírostól akképpen, hogy annak nyomát utóbb még a történelem is teljesen elveszítette volna. Megemlékezések, rámutatások történtek ugyan gyakrabban, de azért holfekvését többé megállapítani nem lehetett. Dr. Wekerle László a honalapító Árpád egyik legjelentősebb kutatója és műve, mely 1885-ben

Henryk M. Malak könyve regényes formában követi végig Árpád-házi Szent Kinga életét, bemutatva személyiségének jellemző vonásait, lelki életének alakulását. IV. Béla a közelgő tatár támadásokkal szemben keresett szövetségeseket, ezért egyik lányát, a tizenöt éves Kingát - Szent Margit és Boldog Jolán testvérét - férjhez adja V. Boleslav lengyel fejedelemhez. A történelmi helyzet és a krakkói fejedelmi udvar rövid bemutatása után a tatárok támadása hoz újabb fordulatot Kinga regényes élettörténet

Bakó Endre 1938-ban született a Bihar megyei Derecskén, sokgyermekes kistisztviselő családban. A debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett, majd 1961-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. 1961 és 1963 között középiskolai tanár volt a hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban, majd néhány hónapig népművelő Debrecenben. 1964-ben újságírói pályára lépett, a Hajdú-bihari Napló munkatársa, kulturális rovatának vezetője, majd rövid kitérő u

Zarándy A. Gáspár művének főcíme ?Árpád vére? arra enged következtetni, hogy csak az Árpádok genealógiájával van dolgunk; az utána következő második cím ?Hohenlohe? azonban már arra tanít bennünket, hogy a Hohenlohe család genealógiáját is tárgyalja. Hogy kerül ez a kettő együvé? Szerzőnk könyvének első felében tényleg az Árpád-ház teljes genealógiáját, a másodikban a Hohenlohe-családét nyújtja, a kettőnek egy és ugyanazon könyvben történt összekapcsolását pedig azzal indokolja, hogy a Hohenlohe

Alba-Maria, ama fehérnek nevezett egyház, melyet Szent István király építtetett Árpád sírjához mintegy száz évvel a honalapító fejedelem halála után, a török pusztítások következtében a föld színéről eltűnt sírostól akképpen, hogy annak nyomát utóbb még a történelem is teljesen elveszítette volna. Megemlékezések, rámutatások történtek ugyan gyakrabban, de azért holfekvését többé megállapítani nem lehetett. Dr. Wekerle László a honalapító Árpád egyik legjelentősebb kutatója és műve, mely 1885-be

The Defence system of the Hungarian royal Army in the Eastern Carpathians 1940-1944

"Úgy vagyunk mi is, mint a folyóparton növekvő fűszál: ha jön az ár, mélyen meghajol, s bár a víz mossa, meg nem töri. Ám amint a hullám elvonul, ismét fölegyenesedik, derűsen pompázik teljes szépségében." Ki volt Árpád-házi Szent Erzsébet? Tragikus sorsú királylány, a szegények és betegek istápolója, a középkori egyház szentje, a szociális érzékenység máig élő példája - de legelőször is Istentől megszólított lélek. Sorsát mindig mások szabták meg: szülei, a türingiai őrgrófi dinasztia belső vi

Bakó Endre 1938-ban született a Bihar megyei Derecskén, sokgyermekes kistisztviselő családban. A debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett, majd 1961-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. 1961 és 1963 között középiskolai tanár volt a hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban, majd néhány hónapig népművelő Debrecenben. 1964-ben újságírói pályára lépett, a Hajdú-bihari Napló munkatársa, kulturális rovatának vezetője, majd rövid kitérő u

Zarándy A. Gáspár művének főcíme Árpád vére arra enged következtetni, hogy csak az Árpádok genealógiájával van dolgunk; az utána következő második cím Hohenlohe azonban már arra tanít bennünket, hogy a Hohenlohe család genealógiáját is tárgyalja. Hogy kerül ez a kettő együvé? Szerzőnk könyvének első felében tényleg az Árpád-ház teljes genealógiáját, a másodikban a Hohenlohe-családét nyújtja, a kettőnek egy és ugyanazon könyvben történt összekapcsolását pedig azzal indokolja, hogy a Hohenlohe-csa