Kiadó Árpád

Könyvünk arra vállalkozik, hogy bemutassa az Árpádok dinasztiáját, amely 450 év alatt huszonnyolc uralkodót adott az országnak a IX. század közepétől a XIV. század elejéig. A történetben többek között győzelmek és vereségek elevenednek meg, de felbukkannak ellenkirályok, gyermek uralkodók, árulások, cselszövések, lázadások, véres belviszályok és trónvillongások is.

"Isten ellátta természetes határokkal a három halom s négy folyó földjét, s Árpád messze jövendőbe néző bölcsessége e határok között akarta földhöz kötni a magyart." Benedek Elek a legendás magyar őstörténet Dnyeszter menti szállásterületétől a hazára lelő és hazát szerző Honfoglalásig, majd a Kárpát-medencei megtelepedést biztosító, dicsőséges Pozsonyi diadalig követi nyomon Árpád vezér és népe sorsát megpróbáltatásokon, sorsdöntő csatákon keresztül, de felvillannak a korabeli hétköznapok elkép

Árpád népe eredetének okmányát VII., avagy Bíborbanszületett Konstantin, a legbölcsebbnek elnevezett bizánci császár Kr. u. 911-959., akinek, mint nemzetünk legelső keresztény hittérítőjének arcképét a magyar szent korona alsó részén, Gejza királlyal szemközt láthatni, A birodalom kormányzásáról című könyvének 38-40. fejezetében megbízható hiteles értesülései alapján görög nyelven megírta. Ebből a görög történelmi kútfőből tudjuk, hogy Árpád népének egyik része a Szavartiaszfali, másik része a K

Árpád népe – Képek Magyarország ezer esztendős múltjából című gyűjtemény a honfoglalás előtti időtől egészen a Millennium, azaz az ország ezer éves ünnepéig kíséri végig történelmünk jelentős eseményeit és nagy alakjait. A kötet a hősiesség, az önfeláldozás és a hazaszeretet példáit mutatja be. A XIX. század végének és a XX. század elejének nagy írói, mesemondói járultak hozzá írásaikkal a kötet létrejöttéhez. Olyan írók, mint Gárdonyi Géza, Sebők Zsigmond, Gaál Mózes, Tábori Róbert, Egri György

Tinéktek ajánlom művemet, fogadjátok azt a szabadkőműves tárgyilagosságával és jóindulatával. Nem törekedtem a krónikaíró dicsőségére. Élni akartam jogommal s ítéltem az események felett legjobb meggyőződésem szerint. Őszinteségemben nem korlátoz az a tud

Tinéktek ajánlom művemet, fogadjátok azt a szabadkőműves tárgyilagosságával és jóindulatával. Nem törekedtem a krónikaíró dicsőségére. Élni akartam jogommal s ítéltem az események felett legjobb meggyőződésem szerint. Őszinteségemben nem korlátoz az a tudatom, hogy nincs talizmánom tévedések ellenében. Olvasgatásaim közben megelevenült előttem páholyunk 25 éves múltja, képzeletem világában láttam magam előtt elvonulni azokat, kiktől mai nemzedékünk a régi tradíciókat átvette. Felhevültem a lelke

Kozma László (1949-2021) bő másfél évtizedig publikált a Kairosz Kiadónál. 2005-ben, a hortobágyi kitelepítésekről Kövesdy Zsuzsával és Hantó Zsuzsa történésszel közösen írt könyvével indult a kapcsolat, majd tizenegy interjúkötete és egy verseskötete jelent meg nálunk. További közös terveinket Kozma László váratlan halála írta át: 2021. április 14-én a koronavírus áldozataként hunyt el. Néhány hónappal korábban adta át kiadónknak az Árpád-házi királylányokról írott Triptichonját, amelyhez már a

Bakacsi Ernő szépprózai megfogalmazásában elevenedik meg az ősi magyar múlt e kimagasló eseménye, a diadal regényes története. A szerzőt az igényes dokumentarista próza kiváló művelőjeként ismerjük. Új kötetében nagy bátorsággal fordul a magyar honfoglalás korának kevéssé beszédes, útvesztők sorát rejtő szelete felé. Megbízható források hiányában nagy kihívás, nehéz feladat történésznek, szépírónak egyaránt, amikor közelebbről szeretné látni, nagyító alá vonni a több mint ezer évvel ezelőtti tör

Az Árpád páholy története 1870-1895 Tinéktek ajánlom művemet, fogadjátok azt a szabadkőműves tárgyilagosságával és jóindulatával. Nem törekedtem a krónikaíró dicsőségére. Élni akartam jogommal s ítéltem az események felett legjobb meggyőződésem szerint

Alba-Maria, ama fehérnek nevezett egyház, melyet Szent István király építtetett Árpád sírjához mintegy száz évvel a honalapító fejedelem halála után, a török pusztítások következtében a föld színéről eltűnt sírostól akképpen, hogy annak nyomát utóbb még a történelem is teljesen elveszítette volna. Megemlékezések, rámutatások történtek ugyan gyakrabban, de azért holfekvését többé megállapítani nem lehetett. Dr. Wekerle László a honalapító Árpád egyik legjelentősebb kutatója és műve, mely 1885-ben

Bakó Endre 1938-ban született a Bihar megyei Derecskén, sokgyermekes kistisztviselő családban. A debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett, majd 1961-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. 1961 és 1963 között középiskolai tanár volt a hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban, majd néhány hónapig népművelő Debrecenben. 1964-ben újságírói pályára lépett, a Hajdú-bihari Napló munkatársa, kulturális rovatának vezetője, majd rövid kitérő u

Henryk M. Malak könyve regényes formában követi végig Árpád-házi Szent Kinga életét, bemutatva személyiségének jellemző vonásait, lelki életének alakulását. IV. Béla a közelgő tatár támadásokkal szemben keresett szövetségeseket, ezért egyik lányát, a tizenöt éves Kingát - Szent Margit és Boldog Jolán testvérét - férjhez adja V. Boleslav lengyel fejedelemhez. A történelmi helyzet és a krakkói fejedelmi udvar rövid bemutatása után a tatárok támadása hoz újabb fordulatot Kinga regényes élettörténet

Zarándy A. Gáspár művének főcíme ?Árpád vére? arra enged következtetni, hogy csak az Árpádok genealógiájával van dolgunk; az utána következő második cím ?Hohenlohe? azonban már arra tanít bennünket, hogy a Hohenlohe család genealógiáját is tárgyalja. Hogy kerül ez a kettő együvé? Szerzőnk könyvének első felében tényleg az Árpád-ház teljes genealógiáját, a másodikban a Hohenlohe-családét nyújtja, a kettőnek egy és ugyanazon könyvben történt összekapcsolását pedig azzal indokolja, hogy a Hohenlohe

Alba-Maria, ama fehérnek nevezett egyház, melyet Szent István király építtetett Árpád sírjához mintegy száz évvel a honalapító fejedelem halála után, a török pusztítások következtében a föld színéről eltűnt sírostól akképpen, hogy annak nyomát utóbb még a történelem is teljesen elveszítette volna. Megemlékezések, rámutatások történtek ugyan gyakrabban, de azért holfekvését többé megállapítani nem lehetett. Dr. Wekerle László a honalapító Árpád egyik legjelentősebb kutatója és műve, mely 1885-be

Zarándy A. Gáspár művének főcíme ?Árpád vére? arra enged következtetni, hogy csak az Árpádok genealógiájával van dolgunk; az utána következő második cím ?Hohenlohe? azonban már arra tanít bennünket, h ... Árpád véreZarándy A. Gáspár művének főcíme ?Árp

"Úgy vagyunk mi is, mint a folyóparton növekvő fűszál: ha jön az ár, mélyen meghajol, s bár a víz mossa, meg nem töri. Ám amint a hullám elvonul, ismét fölegyenesedik, derűsen pompázik teljes szépségében." Ki volt Árpád-házi Szent Erzsébet? Tragikus sorsú királylány, a szegények és betegek istápolója, a középkori egyház szentje, a szociális érzékenység máig élő példája - de legelőször is Istentől megszólított lélek. Sorsát mindig mások szabták meg: szülei, a türingiai őrgrófi dinasztia belső vi

Honfoglalás, csata, királyi esküvő - vajon milyen szelfiket posztoltak volna ezekről az eseményekről Árpád-kori eleink, ha íj, bárd és lúdtoll helyett okostelefont tartanak a kezükben? Merthogy lelkesen posztoltak és kommenteltek volna, az tuti. Árpád ve

"1999. június 16-án IV. Béla lányának, Boldog Kingának a szentté avatásakor mondta II. János Pál pápa, hogy a dinasztiák közül az Árpád-ház adta a legtöbb szentet és boldogot a katolikus egyháznak. Illő, hogy mi magyarok megismerjük őket. Tetteikkel bekeretezett arcképcsarnokukat Somogyi Győző alkotta meg. A szent művészet célja mindig egy volt: Istenhez vezetni minket. A második helyen a Boldogasszony áll, Szent István rendeletéből Ő a magyarok patrónája. Majd következnek a többi szentek. Legtö