Kiadó András

Szarvas turista térképek. Fülöpszállás és környéke turisztikai információs térkép, Fülöpszállás turista, kerékpáros térkép, szabadidő térkép

A kötet egy több évtizede létező és virágzó műfaj, a vers- és prózamondást magában foglaló egyszemélyes színház remekeinek a megőrzésére vállalkozik. Három jelentős budapesti színész-előadóművész őt nagysikerű műsorának teljes szövegét kapja kézhez az olvasó: interjúkkal, műhely-vallomásokkal, kritikákkal, fotókkal kiegészítve. BÁLINT MÁRTA Egyedül című műsora Székely János költészetének 677 sora a Semmi-soha című kötetből válogatva. ERDÉLYI GYÖRGY A kert című összeállítása Rónay György költésze

Hodász András római katolikus pap, egyetemi lelkész a 777 nevű népszerű videóblogjában ad rövid, lényegre törő válaszokat a fiatalokat foglalkoztató kérdésekre. A könyv az elmúlt év legérdekesebb kérdéseiből-válaszaiból tartalmaz válogatást, amelyet haszonnal (és jókedvvel) forgathat hívő és nem hívő, fiatal és idősebb egyaránt.

Válogatás az író-humorista elmés gondolataiból Ez a kötet nem születhetett volna meg, ha a kötet ötlete nem születik meg a szegedi szerkesztő, a SOSEMVOLT TOSCANA rajongója, Juhász Dora Ferenc agyában. Juhász egyéves munkával rágta végig magát Nagy Bandó könyvein, melyekből kigyűjtötte a számára, és várhatóan az olvasók számára is kedvenc idézeteket. A kötet befejező tételében Bandó humoristaként írt műveinek derűt hozó, rafinált észjárását tükröző mondatait gyűjtötte egybe.

Szarvas turista térképek. Bükk hegység turistatérkép, Bükk-hegység térkép, Bükk, Bukkalja, Heves-Borsodi-dombság, Upponyi-hegység, Gyógyvizek-völgye turista-, biciklis térkép A térképen szereplő melléktérképek: – Az Upponyi-hegység 1:40.000 – Heves-B

A Kiadó új sorozatával - melynek gondozója Várbíró Judit - tiszteleg a nagy tehetségeket felvonultató magyar zeneszerző-társadalom teljesítménye előtt. A sorozat első tagja, melyet Kárpáti János kiváló zeneesztéta, szakíró szerkesztett, a Bartók utáni magyar zeneszerzés egyik legjelentősebb képviselőjét mutatja be, aki Magyarországon maradva sokáig élt viszonylagos elszigeteltségben, melyet a hetvenes évektől a nemzetközi elismertség oldott fel. Ma már a világ minden pontján játsszák darabjait.

Sütő András (1927-2006) Herder- és Kossuth-díjas író mindenekelőtt a kisebbségi helyzetről valló és a közösségi megmaradás szolgálatába állított tanúságtételként gondolta el alkotói feladatát. Ez a célkitűzés egyszerre volt összhangban habitusával, társia

A ma minősége, a holnap mennyisége! - ezzel a mondattal Franciaországban, Saverne-ben, a Kuhnnél találkoztam, még az 1970-es években. A nyugati gyárakban ritkán voltak jelszavak a falra festve, ezért is érdekelt, hogy mit jelenthet a felirat. Nálunk gyako

A színpadra állított alkotások és a társadalmi interakciók már nem értelmezhetők hagyományos esztétikai, dramaturgiai, műfajelméleti, illetve szociológiai, pszichológiai, antropológiai fogalmakkal. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a létrehozandó előadás kisebb vagy nagyobb emlékezetközösségnek szól, s nem ragadható meg sem a klasszikus reprezentációelméletek, sem az avantgárd, neoavantgárd, sem a posztmodern művészetelméletek modelljeivel. Az 1960-as évek közepétől megjelent a "szakrális s

Papp Endre monográfiájában Görömbei András példátlanul lényeglátó írásainak esszenciáját kapjuk, így a könyv nem pusztán irodalomtörténeti adalékként megkerülhetetlen, hanem egy korszakos egyéniség portréja is egyben. Görömbei András portréja egy olyan nagyformátumú irodalomtudós alakját rajzolja elénk, aki a szépirodalmat egy közösség identitásteremtő önmegértéseként, annak vizsgálatát pedig a legtisztább értelemben vett nemzeti ügyként láttatta.

Görömbei András Papp Endre monográfiájában Görömbei András példátlanul lényeglátó írásainak esszenciáját kapjuk, így a könyv nem pusztán irodalomtörténeti adalékként megkerülhetetlen, hanem egy korszakos egyéniség portréja is egyben. Görömbei András po

A színpadra állított alkotások és a társadalmi interakciók már nem értelmezhetők hagyományos esztétikai, dramaturgiai, műfajelméleti, illetve szociológiai, pszichológiai, antropológiai fogalmakkal. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a létrehozandó előadás kisebb vagy nagyobb emlékezetközösségnek szól, s nem ragadható meg sem a klasszikus reprezentációelméletek, sem az avantgárd, neoavantgárd, sem a posztmodern művészetelméletek modelljeivel. Az 1960-as évek közepétől megjelent a "szakrális szí

András Ferenc az 1968 után indult filmrendező nemzedék egyik oszlopos képviselője. Kiemelkedő az 1976 és 1986 közötti évtizedben készült, itthon és külföldön egyaránt osztatlan kritikai és közönségsikert arató játékfilmjeinek (Veri az ördög a feleségét, Dögkeselyű, A nagy generáció) tartalmi és formai újszerűsége. A kötetben Barabás Klára készített életútinterjút András Ferenccel, ő írta a filmes és televíziós tevékenységét bemutató tanulmányt, és válogatta a Mellékletben olvasható szövegeket is

In the autumn of 1984, on the darkened top floor of the Csók István Gallery In Székesfehérvár, there were tall, slim pyramids reaching up high, their edges running to meet In sharp points delineated by the looming glimmer of the spotlights placed Inside them. As If having fallen out of line, a few of them were lying on the floor broken Into two. The sides of the pyramids were evenly painted black or white, or were covered with pieces of mirror whose blind or bright surfaces were to absorb or ref

Laár Andrást én onnan ///kéznyíl/// ismerem. Ír, zenél, rajzol, énekel, színdarabokban játszik, és sorolhatnám napestig, hogy mi mindent csinál. Én itt mégis inkább csak egyet ragadnék ki a sok közül: a verseit. Ne ijedjenek meg, eszem ágában sincs verselemzésbe bonyolódni, inkább segítségül hívom Kosztolányi Dezsőt: „A rossz költőknek verstárgyuk van, elgondolásuk van, meggyőződésük van, a jó költőknek csak szavuk van, rímük van, formájuk van. A rossz költők természetesek, laposak, becsületesek