Kárpátia Stúdió

Petrusz Tibor (1924-2018) a Ludovika Akadémián végzett, az utolsók között. 1944. november 15-én avatták magyar királyi katonatisztté. A „Ludovikás” és a „horthysta” kifejezések néhány évvel később szitokszóvá váltak, a „felszabadulás” előtt végzett tisztek túlnyomó többségét kiebrudalták a „demokratikus” hadseregből. A sorsuk internálás, kitelepítés, bebörtönzés, a legrosszabb esetben kivégzés lett. Az 1948-tól végképp kilátástalanná váló belpolitikai helyzet sokakban felébresztette a „valamit t

„Küzdelem a kommunizmus ellen” címmel az 1945–56 Közötti Magyar Politikai Elítéltek Közösségének kiadásában 2012-ben megjelent Sujánszky Jenő személyes élményeken alapuló könyve. Utószóként a Mezartin csoport ÁVH általi felderítéséről írt tanulmányt Bank Barbara történész, az ÁBTL munkatársa. Sujánszky Jenő a hadapródiskolás társaival 1949-ben alapította meg a titkos, kommunistaellenes Mezartin csoportot. A mintegy 50 fősre növekedett szerveződésnek az volt a célja, hogy fegyveres felkelést robb

Ma nem egyszerű - vagy még inkább: nehéz - megítélni Mária román királynő 1919. március-áprilisi párizsi és londoni útjának diplomáciai és politikai összefüggéseit. Magánúton járt, tehát cselekvően nem befolyásolhatta a békecsinálók döntéseit. Bízott viszont abban, hogy párizsi jelenléte - a konferenciának abban a szakaszában, amikor még forró volt a levegő - befolyásolta az odafigyelés, a vitavezetés módját és országa általános megítélését. Nehéz megítélni, hogy a királynő követjárása mennyit n

Dúró Dóra 2010-től két cikluson át a legfiatalabb parlamenti képviselő volt, mostanra pedig az egyik legismertebb honanya. Negyedmilliót meghaladó Facebook-követővel mára ő lett a legnépszerűbb női politikus a legnagyobb közösségi platformon. Politikusi életútja jelentősen eltér a hagyományostól. 12 éve fiatal nőként került az Országgyűlésbe. Mára négygyermekes családanya lett, aki kitartó küzdelemben úgy tudott helytállni a politika első sorában, hogy nevéhez semmilyen botrány nem kötődik, hite

Dr. Szakály Sándor szerző (Törökkoppány, /Somogy megye/ 1955. november 23. -) 1980-ban államvizsgázott az ELTE BTK történelem-könyvtár szakán. 1982-ben a bölcsésztudományok doktora. Fő kutatási területe: Magyarország 1919 és 1945 közötti történelme, politika- és sporttörténete, az ország második világháborús szereplése, valamint a királyi csendőrség és honvédség története. Ebben a kötetben több mint ötesztendős kutatómunka eredményeit mutatják be SZAKÁLY SÁNDOR írásai. Magyarország egyik legisme

Második kiadás „Magyarország összeomlását az állami támogatásokból működő fősodratú történetkutatás ma is meghamisítva mutatja be...” Pedig rengeteg új adat, megcáfolhatatlan bizonyíték került elő azzal kapcsolatban, hogy hazánk szétzüllesztése két évtizedes államellenes összeesküvés eredménye volt, amelynek szálai a szabadkőműves páholyokba vezetnek. Elég csak Raffay Ernő Harcoló szabadkőművesség, vagy Politizáló szabadkőművesség című könyvére gondolnunk. Az 1900-as évek elejétől kezdve elképes

Őze Sándorné Csepregi Mária szerző 1940-ben született Szegváron. Iskoláit Szentesen és Szegeden végezte. Szinte egész életében Székkutason tanított, ahol előbb tanítónő, majd általános iskolai tanár volt. Ez a munka a második, a fiával együtt megjelentetett könyve... Őze Sándor szerző 1963-ban született Szentesen. Az ELTE magyar-történelem szakán végzett és doktorált. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetének habilitált docense... A Sárrét vidéke volt az első az ország élet

Az Árpád-vonalnak nevezett védelmi rendszerrel kapcsolatos ismereteinket jelentősen kibővíti Mihályi Balázs eme először 2014-ben kiadott könyve, amely a szakirodalom mellett új levéltári forrásokra is támaszkodik. A második világháború előtt több európai ország is erődvonalak építésébe fogott. A franciák túlzott elvárásokat támasztottak a Maginot-vonallal szemben, amelynek háborús szereplése teljes kudarcként él a történelmi emlékezetben, másutt a gyakorlatban bizonyították az erődök, hogy alkal

Az 1848-49-es időszak nemcsak a magyar nemzet számára fontos dátum, hanem a többi magyarországi nemzetiség öntudatra ébredésében is kiemelt szerepet játszó időszak. A Habsburgok kíméletlenül kihasználták a szlovákok, a románok és a szerbek törekvéseit a magyarokkal szemben... A felvidéki területeken csendesebben zajlott le ez a folyamat, amely döntően azzal állt összefüggésben, hogy az agitátoroknak minimális ráhatásuk volt az akkori szlovákok gondolkodására. Lényegében egy szűk csoport a saját

Budapest ostroma Magyarország második világháborús történetének egyik meghatározó eseménye volt. A magyar történelemben nincs még egy olyan tragikus időszak, amelynek polgári irodalma annyira széles körű lenne, mint Budapest ostromáé. Naplók és más visszaemlékezések sokaságai adnak lehetőséget arra, hogy bepillantsunk a polgári lakosság életébe. A könyvtárnyi visszaemlékezés és történelmi feldolgozás ellenére a polgári áldozatokat a legtöbb történeti munkában csak mellékesen szerepeltetik. A had

Jelenkorunk látszólagos békéje közepette régóta háború dúl, méghozzá a negyedik generációs formájában. Ezt a küzdelmet még nem a fegyverekkel vívják, hanem a média segítségével, a közvélemény befolyásolásával teremtik meg az iszlám alapú új világot, szüntetik meg a hagyományos nemzetállamokat, próbálják eltüntetni a keresztény értékrendet és kultúrát. „A Háború Titkos Csatái” című eme kiadványban ezeknek a hadműveleteknek a kulisszatitkaiba nyújt betekintést Horváth József tábornok, a Polgári El

Szász Károly pontosan 100 évvel ezelőtt jelentette meg visszaemlékezéseit, amelyek az 1918 és 1919-es összeomlás időszakának történéseit ismertetik. A volt képviselőt, az Országgyűlés egykori elnökét a csőcselék „forradalmi törvényszéke” húsvét éjszakáján letartóztatta. Először a Markó utcába, később a Gyűjtőfogházba került, onnan egy hónapnyi szenvedés után szabadult ki, majd újra túszként tartották fogva. Együtt raboskodott az akkori politikai, vallási és kulturális elittel, akiket már akkor e

Európa átalakítása Európa lerombolásával kezdődik, hogy utána egy nemzetek és akarat nélküli világ jöjjön létre kontinensünkön, ahogyan ez már megvalósult sokfelé a világban. Magyarország – mint Eger annak idején – újra megszervezte védelmét, és 1552-höz hasonlóan meg is állította az európai kollaboránsok által precízen előkészített és megtervezett támadást. Kerítést épített, mely fizikailag – és persze szimbolikájában is – jelzést adott Európa népeinek, hogy ne engedjék félrevezetni magukat egy

MI VAN, ha egy kiskölyök imádja a rockot, de annyira, hogy játszani kezdi?MI VAN, ha talál hozzá néhány hasonló srácot, és zenekart alapítanak? MOBY DICK! MI VAN, ha végigtapossák a szocialista Magyarország zenei életének összes mocsarát?MI VAN, ha imádják, amit csinálnak, és ezt történetesen a közönség is szereti? SIKER! És mi van akkor, ha a csúcsra érve megtörik a lendület, ha a célban, többé-kevésbé elégedetten felszínre kerülnek a zenekaron belüli emberi és szakmai ellentétek?Mi van akkor,

Raffay Ernő Küzdelem a katolikus egyház ellen

Rendkívüli alkotást tart kezében az Olvasó: egy könyvet, amely összeköti Magyarországot Olaszországgal, megerősíti az Európa védelméért, a nemzeti identitásunk megóvásáért és a normalitásért küzdő emberek szövetségét. Azt az összefogást, amelyet Orbán Viktor és Matteo Salvini évek óta épít, s amely hamarosan a patrióta erőket egyesítő új európai pártcsaládban teljesedhet ki. Chiara Giannini olasz újságírónő és háborús tudósító 2019-ben, még Salvini miniszterelnök-helyettesi megbízatása idején ír

A Jobbik, mint egy üstökös, úgy robbant be a magyar politikába 2009-ben, szárnyalása szinte példa nélküli hazánk legújabb kori történelmében. Tízezrek önkéntes munkája, hite, összefogása, szellemi ereje úgy emelte föl ezt a szerveződést a semmiből, hogy a siker nem véletlenül keltett euforikus lelkesedést a támogatókban. Sokaknak a reményt, a jövőt, másoknak az elégtételt jelentette az, hogy egy magyar és keresztény gondolkodású politikai erő komoly tényezővé tudott válni. 2016-tól viszont világ

„Majdnem 40 év után úgy látom, hogy az „Erdély 1918–1919-ben” című könyvem az utolsó hazai kommunista évtizedben úttörő kötet volt, témaválasztása miatt a hazai történetírásban, valamint az idegen megszállás alatt élni kényszerülő magyarok sorsával kapcsolatos tudományos kutatásban is. S még egy utolsó, nem kevésbé fontos szempont: sajnos, e könyvem most is időszerű, ugyanis Erdély még mindig román megszállás alatt van, s a mindenkori román kormányok legalább akkora intenzitással nyomják el, sov

Sokan és sokféleképpen magyarázzák az orosz–ukrán háború kitörésének előzményeit, okait, céljait és befejezésének lehetséges módozatait. Azt már nehezen ismerik el, hogy ez a háború a történelmi trendek és helyzet alapján elkerülhetetlen volt. Az elmúlt évtizedek egyetlen releváns kérdése nem az volt, hogy lesz-e háború – hanem az, hogy mikor kezdődik. Az orosz-ukrán háború intellektuális előkészítése és elkerülhetetlenné válása akkor kezdődött, amikor az amerikai politikai közgondolkodásban fel