Karinthy Frigyes

„Pitypang, mi lesz? / Ez még csak a szellõ / Ez még csak kapkod és fütyörész / De én még nem is beszéltem neked a családomról / Hallod-e, hé! / Füttyös Zivatar Úr volt az apám - anyám az a híres arkanzaszi / Tájfun / Tölcséres vihar a sógorom - / Pitypang

„És kérem, a poéta egyszerEgy lányba szeretett beléje:Mivel szerinte a leánynakVulkán-tûz égett a szemébe.Mivel szerinte a szemébeMájus forró viharja égett: –S fehér szoknyácskák suttogásaTöltötte bé a messzeséget...”(Karinthy Frigyes: Együgyü mese)

Karinthy költői életműve nem túl terjedelmes: a kötet az „igazi” verseken kívül tartalmazza műfordításait, valamint az Így írtok ti című kötet remek verses paródiáit, parafrázisait is. Az eredeti költemények tulajdonképpen nem revelálnak igazán nagy költő

Karinthy összegyűjtött novelláinak második kötete.

Karinthy összegyűjtött novelláinak első kötete.

Karinthy összegyűjtött novelláinak második kötete.

Karinthy összegyűjtött novelláinak első kötete.

Tanár úr kérem, Karinthy Frigyes, Puha kötésű, Magyar

Utazás a koponyám körül, Karinthy Frigyes, Kemény kötésű, Magyar

A regény személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit mondja el az író. Művészete egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét. Az író kedvenc kávéházában...

Karinthy Frigyes egész életművén végigvonul a paródia, a pastiche, vagy ahogyan ő nevezte: karikatúra. Olykor önálló műfajként, olykor komikus eszközként, humoreszkben, kisregényben, drámai keretek közt, kabaréjelenetben. A Paródiák II-III. kötet tartalmazza az Így írtok ti 1920-as második kiadásának ama írásait, amelyekkel a szerző kiegészítette az első, az 1912-es kiadás anyagát. 1934-ben jelentette meg a Még mindig így írtok ti c. gyűjteményt, amelyben újabb karikatúrákat közöl régi és új író

A 13. kötet a teljesen elfelejtett Csak semmi háború! című, 1948-ban megjelent kis füzetkét és az egyik legjobb humoreszkgyűjteményt, a Heurékát tartalmazza. Karinthy saját műfaji megjelölése szerint tréfákat, humoreszkeket adott közre e művekben, természetesen az ő műfaji értelmezése szerint. Akadnak köztük kabaréjelenet-szerű írások, paródiafélék, tárcák is. A Függelékben eddigi gyakorlatunk szerint adjuk közre az újságokban megjelentetett írásait.Az időrendi sorrendet figyelembe vevő kiadvány

Kötetünk Karinthy Frigyes 1920-as évekbeli írásaiból merít. Törzsanyaga a "Ki kérdezett?..." című kötete, amelynek homogenitását az író ama nézete segíti elő: hogy a szavak elvesztették valódi jelenségüket, s ezért célszerű egy új enciklopédiát megalkotni. Ez a gondolata egyébként már az első világháború alatt megfogamzott, s az időkben több ilyen témájú cikket is írt. Ezt így fogalmazta meg: "Új Bábelt élünk, a fogalmak pokoli zűrzavarát. Gyalázatos hazugok megrontották a szavak becsületét."

Ez a kötet tartalmazza az Így írtok ti 1920-as kiadásának a befejező részét, a Paródiák II. kötete folytatásaként. A Függelékben azok a paródiák, karikatúrák szerepelnek, amelyek Karinthy életében még kötetben nem jelentek meg. A folyóiratokból, napilapokból ezeket Szász Imre, Ungvári Tamás, Urbán László gyűjtötte ki.

Kötetünk a Gyilkosok 1921-es és a Harun al Rasid 1924-es első kiadására épül, de közreadja a második, 1928-as újabb elbeszéléseit is. Azt szokás mondani, hogy a magyar irodalomban a költészet mellett vagy közvetlenül utána az elbeszélés, a novella, a meghatározó műfaj, a hajtóerő, a minőségi csúcs. Ahogyan minden általánosítás, úgy ez is csak részben igaz. Karinthy esetében azonban el kell fogadnunk ezt az állítást. Egyénisége olyan rendkívüli volt, hogy minden műfajban eredeti csapást vágott, d

Kötetünk az 1920 és 1927 között, túlnyomórészt kötetben eddig meg nem jelent írásokat tartalmazza. Az összegyűjtött anyag rendkívül gazdag témáját és műfaji, formai megoldásait tekintve egyaránt. Karcolat, szatíra, humoreszk, anekdota, kisesszé, glossza, rengeteg sziporkázó ötlet, komikus asszociáció teszi roppant olvasmányossá a voltaképpen történelmi olvasókönyvnek is fölfogható gyűjteményt. A kötetben egy igazi újdonsággal is találkozhat az olvasó: Karinthy Frigyes az egyik írásához rajzok

Karinthy Frigyes számára 1931 volt a rövidpróza műfajában a legtermékenyebb esztendő.Ez az oka annak, hogy két kötetben (24., 25.) adjuk közre a föltárt anyagot, amelynek majdnem a fele nem jelent még meg eddig könyvalakban. Karinthy temetésén Móricz állítólag azt mondta: ez a barom volt közöttünk az egyetlen zseni. Az igazság az, hogy akadt még köztük néhány: Ady, Kosztolányi, s maga Móricz is, de az kétségtelen, hogy Karinthy zsenialitása minden műfajban, kiváltképp a rövidprózában is megnyila

Jáksó Lászlónak hívnak, csókolom, és tudom azt, ami nyilvánvaló: nyolc-tíz év szakmai pályafutás és harminchárom lezavart év után meglepő, ha könyv jelenik meg az emberről. Nem akartam én, csak hagytam ezt...A mosoly- és fotóalbummal illusztrált kötetben a Heti Hetes és a Danubius Rádió műsorvezetője sajátos stílusában vall gyermekkoráról, munkájáról, szerelmeiről. S persze megszólalnak a munka- és élettársak is.Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik soha nem hittek a sápkóros, vézna, szemüvege

Az összegyűjtött művek második kötete az 1912 és 1915 között megjelent movelláskötetek elbeszéléseit tartalmazza: Esik a hó (1912) Ballada a néma férfiakról (1912) Találkozás egy fiatalemberrel (1913) Két hajó (1915)Karinthy Frigyes elsősorban a rövid műfajok nagymestere, annak ellenére, hogy írt néhány eredeti és zseniális regényt is. tehetsége, rendkívüli fantáziája már korai műveiben is megnyilatkozott. Novelláiban végig lehet kísérni szellemi fejlődését, érdeklődési köre tágulását az akkortá