Kairosz Magyar

Hivatásunk magyar, küldetésünk európai

Beszélgetés Gazda István tudománytörténésszel.

Beszélgetés Molnár Imrével

Amikor 1956-ban, a fölröbbantott Andau-híd romjain keresztül nyugatra menekült kétszázezer magyar, köztük volt Bangó Jenő, ifjú papnövendék is. Ő ma jeles szociológus, a düsseldorfi és az aacheni egyetem emeritus professzora. Ez az életút-interjú azért készült, hogy 80. születésnapján tisztelegjünk a kitűnő tudós előtt, aki - örömünkre - az utóbbi évtizedekben már megjelenhetett a hazai katedrákon és a magyar nyelvű könyvkiadásban is.

Mentes Mihály (1891-1960) a teológia tanára volt a győri papnevelőben, majd címzetes prépost és székesegyházi kanonok. A két világháború közötti katolikus költészet egyik neves képviselője. A kötet válogatott verseit tartalmazza.

A közjótan provokatív, új közgazdaságtan, amely nem tiszteli a hamis bálványokat. A valóságot keresi mindazok számára megjelenítve, akik az újat igényesen befogadni képesek. A Szerző alázatos kísérletet tesz, hogy a közjótan támpilléreiként csatlakozó egyéb tudományágakat is felhasználja. Azaz a közjótan támaszkodik a szociológia, a pszichiátria, az etológia, a hagyományos közgazdaságtan, a műszaki, mérnöki gyakorlat, az információ¬elmélettel és a matematikai valószínűségi összefüggésekkel közös

"Egy parasztgazdaságot működtetni nem foglalkozás, hanem életforma! Ha valaki onnan kilép, az utóda nehezen veheti át, ha sohasem csinálta... Ezért a vidék elsorvadását hagyni, helyrehozhatatlan bűn! Ez a rossz demográfiai mutatók egyik oka is. A nagyüzem nem tud alkalmazottakat felvenni, számukat növelni, főleg, ha megalomániás a vezető. Franciaországban akkora kombájnokat láttam dolgozni, mint egy magyar mentőautó. A jelenlegi nagybirtok-szituációk már néha a középkori kiskirályokra emlékeztet

A kötetben Friedrich von Schiller "An die Freude" című költeményének magyar fordítása szerepel, melyet a szerző - a jegyzetekben és az utószóban megindokolt módon - Örömóda helyett Mámordalnak nevez. A fordítás három változatban szerepel. Népszerű három versszakos formában, Beethoven IX. szimfóniájának záró tétételében énekelt szöveg szerint, és Schiller eredeti, teljes költeményének hű fordításaként. A magyar fordítás alapja egyértelműen Schiller teljes költeménye, a másik két változat az alapf

A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió már két éve játszotta a szimultán sakkot Magyarországgal, amikor 2010 júniusában a magyar oldalon új játékosok ültek a tábla mellé. A parti ezen az oldalon már nagyon matt közeli helyzetet mutatott. A magas államadósság, a zsugorodó gazdaság, a munkanélküliek és a lakossági devizaadósok százezrei miatt Magyarország a csőd szélén táncolt. Azonnali váltásra volt szükség a magyar gazdaságpolitikában és a nemzetközi szervezetetekkel folytatott sakkjátszmába

1920-ban az I. világháborút lezáró Trianoni békeszerződés a Kárpát-medencét hosszú évszázadokon át kitöltő magyar államot több részre szabdalta, és mintegy hárommillió magyart kényszerített kisebbségi sorba. A hazától elszakított magyarok lélekben összetörve és a kisebbségi létre teljesen felkészületlenül álltak új sorsuk előtt. Az utódállamok, melyeknek keretei közé kerültek, politikai rendszereikben ugyan különböztek egymástól, abban viszont hasonlítottak, hogy homogén nemzetállamokként határo

A vizsgált időszakban a magyarországi evangélikus egyház egy ellenséges politikai rendszerrel került szembe, amely megkérdőjelezte hosszú távú létezését. Ezzel a fenyegetéssel szembesülve a magyar evangélikusok két alapvető kérdést tettek fel maguknak: "Hogyan élhetjük túl?" és "Hogyan maradhatunk meg egyháznak?" A két kérdés közötti feszültség és kölcsönhatás határozta meg az evangélikus tapasztalat morális körvonalait a magyar kommunizmusban, és formálta az evangélikus egyház kommunista államr

...és mégis élünk sorozat 3.

"Harmadéves műegyetemistaként naplót vezettem a szabadságharc alatt. Ez a napló három nyelven napvilágot látott, és bemutatta, hogy mit tett, érzett, gondolt azokban a napokban egy húszéves magyar diák. A hatvan év előtti napok bemutatása mellett szükségét éreztem megfogalmazni, hogy mit is üzen 1956 a jelennek. Ezt azért tettem, mert tudom, hogy aki nem tanul a múltból, megismétli azt. Tudom, látom, hogy újra meg kell fogalmaznunk a 16 pontot, ki kell mondanunk azt, amiben mindannyian egyetért

A szerző könyvének első nagy fejezetében a régmúlt és napjaink magyar nagyjait mutatja be könyvében korban és földrajzilag nagyokat lépve. Felsorakoztatja az Árpád-házi királylányok közül Margitot és Erzsébetet, szól Rákócziról és Kőrösi Csoma Sándorról, útba ejti Kossuthot, de nem hagyja ki Teleki Blanka sírját sem. A könyv második része a névtelen hősökről szól - a múlt század két nagy világégésében. "A végzet akkor méri ki az emberi sorsokat, amikor a hazaszeretetet a lelkekbe teszi." - idézi

A magyarság létkérdéseivel Trianon után sokan foglalkoztak, de megnyugtatóan senki sem tárta föl nemzeti gondjaink igazi eredetét és országvesztésünk traumáját. Máig sem sikerült ezt a történészeknek megtenniük, mert nemzetünk sorsszerű tragédiája magasabb szempontot kíván. Erkölcsi, kulturális, vallási megközelítésem misztériumnak tartja történelmi hányattatásunkat, ezért radikálisan mélyebb, spirituális szempontból szeretném megérteni és megismerni a velünk történteket. Történelmi hagyományain

Ha elfogadjuk, hogy a költészet ott van, ahol a Nap és a tenger összér, különösen élnénk kép színeződik elénk Czipott Péter műfordítói munkásságára tekintve. Ő ugyanis az óceán túlsó felén merül el Balassi Bálint költészetében. Jelentős szolgálatot tett ezzel a magyar kultúrának, hiszem angolul kínálja olvasásra azt az európai költőóriást, aki ez idáig alig volt hozzáférhető ezen a nyelven. Az amerikai magyaroknak és az idehaza élő angolul tudóknak is különös irodalmi élményt kínálhat e kétnyelv

Csóti György történeteiben az elmúlt száz év magyar történelméből hozza témáit, felhasználva saját tapasztalatait, az oral history emlékanyagát; a história tényeit egyéni élményeivel kapcsolja össze, megalkotva így egy személyes magyar történelmet, amelynek alakításában - szerencsés sorsbeli adományként - tevékenyen részt is vehetett. A könyv írásai négy téma köré csoportosulnak. A szóbeli történelem felhasználása, a hallott múltbeli történetek mellett meghatározó csomópont az 1956-os forradal

A "mítosz" magyar megfelelője a "népige" szó lehetne. Megnyilatkozik szóban, zenében, táncban, ábrázolásban. A néplélekből fakad, célja az örökítés az időben. Ha egy nép nem törődik már mítoszaival, nem törődik istengyermeki voltával sem. Csökkenő hitét ésszel pótolja, de egyre boldogtalanabb. Hiába gyarapszik kívül, ha nincstelen szívében. Szabadságjogokba kapaszkodik görcsösen, hiszen belül rab. Újjászületés iránt sóvárog, mert a pusztulás rémével él. A kegyelmet kérni kell, a Szentháromság Eg