Kairosz Magyar

Hivatásunk magyar, küldetésünk európai

Beszélgetés Gazda István tudománytörténésszel.

Beszélgetés Molnár Imrével

"Egy parasztgazdaságot működtetni nem foglalkozás, hanem életforma! Ha valaki onnan kilép, az utóda nehezen veheti át, ha sohasem csinálta... Ezért a vidék elsorvadását hagyni, helyrehozhatatlan bűn! Ez a rossz demográfiai mutatók egyik oka is. A nagyüzem nem tud alkalmazottakat felvenni, számukat növelni, főleg, ha megalomániás a vezető. Franciaországban akkora kombájnokat láttam dolgozni, mint egy magyar mentőautó. A jelenlegi nagybirtok-szituációk már néha a középkori kiskirályokra emlékeztet

...és mégis élünk sorozat 3.

"Harmadéves műegyetemistaként naplót vezettem a szabadságharc alatt. Ez a napló három nyelven napvilágot látott, és bemutatta, hogy mit tett, érzett, gondolt azokban a napokban egy húszéves magyar diák. A hatvan év előtti napok bemutatása mellett szükségét éreztem megfogalmazni, hogy mit is üzen 1956 a jelennek. Ezt azért tettem, mert tudom, hogy aki nem tanul a múltból, megismétli azt. Tudom, látom, hogy újra meg kell fogalmaznunk a 16 pontot, ki kell mondanunk azt, amiben mindannyian egyetért

Ha elfogadjuk, hogy a költészet ott van, ahol a Nap és a tenger összér, különösen élnénk kép színeződik elénk Czipott Péter műfordítói munkásságára tekintve. Ő ugyanis az óceán túlsó felén merül el Balassi Bálint költészetében. Jelentős szolgálatot tett ezzel a magyar kultúrának, hiszem angolul kínálja olvasásra azt az európai költőóriást, aki ez idáig alig volt hozzáférhető ezen a nyelven. Az amerikai magyaroknak és az idehaza élő angolul tudóknak is különös irodalmi élményt kínálhat e kétnyelv

A magyarság létkérdéseivel Trianon után sokan foglalkoztak, de megnyugtatóan senki sem tárta föl nemzeti gondjaink igazi eredetét és országvesztésünk traumáját. Máig sem sikerült ezt a történészeknek megtenniük, mert nemzetünk sorsszerű tragédiája magasabb szempontot kíván. Erkölcsi, kulturális, vallási megközelítésem misztériumnak tartja történelmi hányattatásunkat, ezért radikálisan mélyebb, spirituális szempontból szeretném megérteni és megismerni a velünk történteket. Történelmi hagyományain

A "mítosz" magyar megfelelője a "népige" szó lehetne. Megnyilatkozik szóban, zenében, táncban, ábrázolásban. A néplélekből fakad, célja az örökítés az időben. Ha egy nép nem törődik már mítoszaival, nem törődik istengyermeki voltával sem. Csökkenő hitét ésszel pótolja, de egyre boldogtalanabb. Hiába gyarapszik kívül, ha nincstelen szívében. Szabadságjogokba kapaszkodik görcsösen, hiszen belül rab. Újjászületés iránt sóvárog, mert a pusztulás rémével él. A kegyelmet kérni kell, a Szentháromság Eg

Az előző századokban a legősibb, magyar fogantatású zsoltárokat háttérbe szorították, azokat csak parafrázisnak minősítették, és besorolták a dicséretek közé, s zsoltárok alatt csak a genfieket értették. Ez a mostani gyűjtemény a legteljesebb a szerző által 54 évi szolgálat során összegyűjtött ősi örökségből.

Moldvai csángó népi elbeszélések

Domonkos László műve önálló, szuverén szöveg. Lendületes narrációja, szövegszervezése különös elegy: hol a hírlapíró, hol az esszét művelő belletrista, hol az irodalomtörténész dominál. Maga a szövegmenet az időrendet követi, és gyakran az irodalmi-politikai intézményi események, alkalmilag a botrányok tagolják. A szerző nem tartja feladatának a magyar irodalom legutolsó bő félszázada szisztematikus feldolgozását, ami viszont olvasóit is döntésre kényszeríti: vagy elfogadják a munkáját így, ahog