Kairosz Kiadó

E könyvben a Medgyessy Péter miniszterelnök titkosszolgálati múltját feltáró parlamenti bizottság munkájával, valamint a vizsgálat manipulációival ismerkedhet meg az olvasó.

Balliberális eszmefuttatások határok nélkül .

ELŐSZÓ Kedves olvasó! A kötet, amelyet kezében tart, a magyar média ujjlenyomata. Egyedi azonosító jelek sorozata, amely az események viharos gyorsaságú változása után megmaradt. Segítségével felismerheti és leleplezheti birtokosait: gondolataink, világlátásunk aktív alakítóját, a demokrácia hivatott őrét, a sajtót. Láthatja, hogyan bicsaklik meg időnként sziklaszilárdnak vélt jelleme, s válik maga is aktív részesévé, alakítójává a napi politikai küzdelmeknek, csorbítva a demokrácia épületének s

"1998-ban el kellett újból döntenie egy országnak, hogy mit folytat. Saját nemzeti múltját-e, vagy pedig toldozgatja-foldozgatja a rákényszerített szocialista félmúltat, amellyel sosem azonosult. Az emberek javarészében kiirthatatlanul él egy természetes igény, hogy a szüleiket vagy a gyerekeiket, miként a hazájukat, mások ne becsméreljék. Lehet azon dolgozni, hogy ez az igény kivesszen. De lehet munkálkodni az ellenkezőjén is. Minden azon dől el, hogy milyen családot, milyen országot szeretnénk

Bodnár Dániel elbeszéléskötete azt az enciklopédikus igényt idézi emlékezetembe, amit Móricz Zsigmondnak szokás tulajdonítani. Az ezredvégi magyar társadalmat oly széles spektrumban tárja elénk, hogy ezer szociológus ezer tanulmánya sem lenne képes ennyit elmondani. Palettáján elfér az értelmiségi felső ezer közérzetének hű térképe, egy kőbányai lakótelep lumpen elemeinek minden rendű-rangú tévelyégese, a talajt vesztettek vegetálása, sodródása. A horror vacui iszonyata.

A kereszténység és a világ kapcsolatának kérdését olyan korban idézzük fel, amely meghasonlott önmagával, meginogtak szellemi alapjai és ezáltal a világhoz és a kereszténységhez való viszonya is bizonytalanná vált. Csak ez magyarázhatja meg azokat a kísérleteket, amelyek az antik szellemet a kereszténység ellen igyekeznek manapság kijátszani, s Julianus Apostata álmát próbálják újra álmodni, a technika barbár erőinek, az élet elszemélytelenedésének, a felszabadult hajlamok és ösztönök új viharáb

"...A magyar ember bizonyos életkoron és értelmi fokon túl nem lehet kozmopolita. Én is túljutottam ezen a korhatáron. Egyszer Daniel Halévyről emlékezve megírtam, hogy a múlt csak lassan harapódzik el rajtunk az évek testileg, lelkileg és szellemileg visszavisznek a világból széttörhetetlen körünkbe. Az értelemnek szüksége van az ifjúkori kozmopolitizmusra, aki viszont érett fővel is ki-besétál az örök körön, már e gyanútlanságával elárulja a félműveltségét." (Cs. Szabó László, Magyar Néző)

A trianoni nemzetcsonkítás 100. évfordulójára és az 52. Eucharisztikus Világkongresszus megünneplésére

"Nem olyan egyszerű dolog mindent itt hagyni, hiszen ezer szál köt szülőföldemhez. Ide temették őseimet, itt élnek rokonaim, barátaim, nemcsak magyarok, de románok, cigányok is. nem egyszerű dolog elmenni, mert a határon túl is csak idegen az ember."

Magyarországon évtizedeken át alig létezett a szó klasszikus értelmében vett publicisztika. Ami annak tűnt, az csupán az állampárt központi bizottságának formailag közvetett, tartalmilag azonban inkább közvetlennek mondható jóváhagyásával jöhetett létre: az un. főszerkesztői értekezleteken. (Ki tudja ma már, mi is volt az?) A "tűrt" vagy "támogatott" sávjain belül meghatározott, cenzorilag engedélyezett cikkírói tevékenység igen távol állt a háború előtti Magyarországon, illetve a nyugati polgár

"A színház nem földi színtér! A színház menedék. Csodák világa. A színház: szerelem! Örökké tartó láz." - írja a szerző a könyv bevezetőjében. E gazdagon illusztrált kötetben megelevenednek a Madách színház évtizedei: színészek, arcok, gyötrelmek és szárnyalások, amelyeket az író mind emlékezetébe zárt.

A keresztény embert, így a keresztény színészet is az élete hitelesíti, azt viszont igazán csak a szűk környezete az Isten ismeri.

Milyen befolyást gyakorolt Magyarország saját történelme alakítására a második világháború után? El lehet-e fogadni azt, hogy a trianoni béke aláírása óta Magyarország döntéshozói alig-alig képesek irányítani az ország, pláne a nemzet sorsát, hisz az alapvetően a nagyhatalmi akarat függvénye. Milyen, milyenné válhat az az ország, annak politikája, vezetőinek felelős­ség­vál­lalása, polgárainak öntudata, büszkesége, amely kiindulópontként, a realitás áttörhetetlen pán­céljába burkolja ezt a súlyo

A kötet főbb témakörei: A nyugati civilizáció ezredvégi válsága A közeledő korszakváltás perspektívái Az "átmeneti" korszak problémái az aktuális és a potenciális dialektikájában Nemzetközi együttműködés és a fejlődésben levő államok problémái Kisebbségek és emberi jogok Rendszerváltás vagy modellváltás Korszakváltás a társadalomtudományok gondolkodásában és filozófiájában Polgárság és modernizáció Globalizáció A globalizáció sarokköve: a politikai demokrácia és a liberális, jóléti állam Globali

A kötet első felében a 2000-ben megjelent első kötet kapcsán megjelent válasz- és vitacikkeket közli, a második részben Szembesítés címmel ismét egy idézetgyűjteményt - Tamás Gáspár Miklóstól Popper Péterig és Eörsi Istvántól Kukorelly Endréig.

Idén augusztus 20-a után elmaradt a kora ősz. Igaz, kissé hűvösebb lég váltotta fel a kánikulai boldogságot, de a strandok nem ürültek ki, s a Keszthelyi-hegység, akár a kínai tájképfestők képein a hegyek, csak egy-két napra burkolózott a titokzatosság hi