Kairosz beszélget

„”Csak a megelégedett ember lehet boldog. Az, aki életében azt teheti, amit nagyon szeret. Én nagyon szeretek énekelni, és nagyon szeretek örömöt adni másoknak. Szerencsés alkat vagyok, mert a befelé fordulás helyett - lett volna számos alkalmam erre is, hiszen a tragédiáktól, a vádaskodásoktól, a negatív kritikáktól, az irigységtől én sem maradtam mentes - mindig kinyíltam, és megosztottam a derűmet másokkal. Szerintem a minden szépet, jót, humánumot és tisztaságot közvetítő művész apostol i

A keresztény embert, így a keresztény színészet is az élete hitelesíti, azt viszont igazán csak a szűk környezete az Isten ismeri.

Beszélgetés Gazda István tudománytörténésszel.

Márfi Gyula veszprémi érsekkel beszélget Haider Márta. A kereszténység a tartós boldogságot hirdeti az embereknek. Azt az örömhírt, azt az evangéliumot, ami nem talmi csillogásból áll, hanem ami megmarad, és az embert egy életen keresztül elkíséri, támaszt ad neki, amiből a szenvedések között is megmarad valami lélek mélyén. Az igazi boldogságot kereső ember pedig olyan, mint a tenger, amelynek a felszínén zúghatnak ugyan viharok, de a mélyben akkor is megmarad a béke.

A hit nem végleges, mert nincs végleges formájú hit. Mindennap más a hitem, benne vannak a szenvedések a gyötrelmek és az örömök.Ezek mind-mind Isten ajándékai, és ha az ember így fogadja el, akkor hite erősíteni fogja, és ettől gyarapszik. A keresztény hit éppen azt a vigaszt nyújtja, hogy Isten olyan hatalmas, hogy az apróságokban is jelen van, és tudja, hogy örömöt vagy vigasztalást fog adni. Rosszul fog ez hangzani, de Isten olyan nagy, hogy kicsi is tud lenni. Bizonyos áthallások miatt nem

"Nem vagyok híve az üldözésnek... csak azért, mert valaki a rendszerváltozás előtt a bűnös rendszernek volt valamilyen szinten a támogatója. Nem biztos, hogy ez az ember bűnös, legföljebb gyarló. Az igazi bűnösök azok, akik bűnök elkövetésére kényszerítették, biztatták az embereket (...) Nem véletlen - és most visszautalok az Ószövetségre -, hogy az egyiptomi szolgaságból kijövő zsidók negyven évig vándoroltak a pusztaságban. "

Nyékyné Dr.Gaizler Judit az ELTE-n szerzett okleveles matematikus, valamint általános és alkalmazott nyelvész diplomát 1972-ben, majd ugyanitt tanársegédként és egyetemi docensként oktatott és kutatott. 2000-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán dékánhelyettesként dolgozott, majd 2006 és 2012 között a kar dékánja is volt. 2016-ig Szolgay Pétert - prodékánként - segítette a kar vezetésében. Több kitüntetést is kapott, és számos publikáció szerzője. Öt gy

Rózsa Péter teremtő ember, aki a semmiből világot teremtett a Hortobágy közepén. Ő azok közül való, akik értik a küzdés útját, az ősök útját. Mi ez, ha nem természeti erő? Az egész Rózsa-féle biogazdaság természetes egység: a csárdától a pusztai kápolnán át egészen a ma született jerkebárány frissen nyíló szeméig benne egy egész világ, ősi tudás, az elveszett magyar föld tájgazdagsága és a Gondviselés közelsége, melyeket hozzá hasonló erővel és konok elszántsággal kellene újraszerveznünk és felé