Kádár

A Magyarország története című sorozat történelmünk kezdeteitől napjainkig összefoglalja a legfontosabb eseményeket, bemutatja a kiemelkedő történelmi személyiségeket. Ez a ki

Kezdődhetett volna úgy, hogy „Egyszer volt, hol nem volt:…” Befejeződhetett volna úgy, hogy „…éltek, amíg meg nem haltak.” De tudjuk, hogy nem így kezdődött és nem &iacut

Kornis Mihály Szabad előadás CD-melléklettel

Eredetileg úgy terveztem, hogy Kádár élt… címû könyvem második kötetének alcíme a következõ lesz: Munkatársa voltam. A bemutatókés dedikál&aacu

A szerzõ jelenlegi elsõ kötetében kb. tíz év, látótávolságból összegyûjtött eseményeit saját tapasztalataival, meggyõzõdés&eacute

Moldova György

A ​könyv egy korabeli rendőrtiszt ("kádárhuszár") történeteit írja le politikától függetlenül, számos megtörtént, de krimibe illő érdekes sztorival fűszerezve.A szerző 1944-ben a háború alatt született Cegléden egy vidéki városban, munkás szülők gyermekek

Mit tudunk két és fél évtized elmúltával a Kádár-korszakról? Egyre többet és mégis milyen keveset. Ha megnézzük e kis könyv irodalomjegyzékét, rövid bepillantást nyerhetünk abba, milyen komoly mennyiségű tudományos szakirodalom született és születik e kor

Könyv a szerző irodalmárrá válásáról, a különböző lapok és folyóiratok szerkesztőségeiben eltöltött 37 évéről, a pártállami sajtóirányítás és a Kádár rendszer kultúrpolitikájának rejtett dimenzióiról, a hatalomgyakorlás informális csatornáinak működéséről, a szerkesztők, írók és a korabeli hatalom konfliktusairól. Az irodalmi visszaemlékezésekben Bertha Bulcsu, Hajnóczy Péter, Ladányi Mihály, Lázár Ervin, Örkény István, Radnóti Miklós, Szederkényi Ervin, Tüskés Tibor és mások alakjának megidézés

Sándor György

Kádár Erzsébetet (1901–1946) Kegyetlenség című novellája után a „kegyetlenség írójának” szokták nevezni. Igaz, hogy sebekbe váj és tárgyilagosan, noha empatikusan mutat be nehéz női sorsokat vagy tönkrement életeket – ám mindezt mégis árnyalni kell. Nem ő volt ugyanis kegyetlen, hanem a világ, amelyben a novellái íródtak: a huszadik század első felének Magyarországa, amelyet traumák sorozata ért az első világháborútól kezdve Trianonon át a vészkorszakig. Kádár Erzsébet biztos írói tudással mutat

Kádár Erzsébetet (1901–1946) Kegyetlenség című novellája után a „kegyetlenség írójának” szokták nevezni. Igaz, hogy sebekbe váj és tárgyilagosan, noha empatikusan mutat be nehéz női sorsokat vagy tönkrement életeket – ám mindezt mégis árnyalni kell. Nem ő volt ugyanis kegyetlen, hanem a világ, amelyben a novellái íródtak: a huszadik század első felének Magyarországa, amelyet traumák sorozata ért az első világháborútól kezdve Trianonon át a vészkorszakig. Kádár Erzsébet biztos írói tudással mutat

Keveset tudunk a Kádár-rendszer titkosszolgálatának működéséről, hiszen egy titkosszolgálat értelemszerűen titokban működik, mindent megtesz azért, hogy tevékenységére utólag se derüljön fény. Különösen így van ez abban az esetben, ha illegális gazdasági működését, pénzügyi tranzakcióit akarja elfedni. A hidegháborús kémjátszmákban titkos pénzmozgások, szürke gazdaságba tartozó műveletek egész sora biztosította a szovjet térnyerést a nyugati világban mind gazdasági, mind politikai téren. Ezeknek

Huszár Tibor tudományos alapossággal, egyszersmind olvasmányos, színes stílusban mutatja be a XX. század meghatározó, ellentmondásosan megítélt alakjának, Ká

Huszár Tibor tudományos alapossággal, egyszersmind olvasmányos, színes stílusban mutatja be a XX. század meghatározó, ellentmondásosan megítélt alakjának, Ká

Szerző: Moldova György Kiadó: Urbis Könyvkiadó Megjelenés: 2012 Oldalszám: 120 Kötése: kemény Kádár János történelmi szerepéről újra nagyon sokat beszélnek az emberek. Egyre több ember veszti el a munkáját, a lakását és nosztalgiával gondolnak a Kádár

Kádár Jánost így búcsúztatta utóda, Grósz Károly 1989-ben: "mindannyian tanulhatunk Kádár szerénységéből, elvhűségéből, kompromisszumkészségéből, internacionalizmusából, hazafiságából...". Szabó Miklós történész 1996-ban ezt írta: "gyáva volt és munkakerülő ...". Roger Gough, angol történész véleménye szerint "hétköznapi embernek tűnt. Persze a valóság sokkal összetettebb volt, Kádár valójában sokkal kegyetlenebb és hataloméhesebb volt, mint azt sokan gondolták". Kádár János nem könnyítette m

Kádár Erzsébetet (1901–1946) Kegyetlenség című novellája után a „kegyetlenség írójának” szokták nevezni. Igaz, hogy sebekbe váj és tárgyilagosan, noha empatikusan mutat be nehéz női sorsokat vagy tönkrement életeket – ám mindezt mégis árnyalni kell. Nem ő volt ugyanis kegyetlen, hanem a világ, amelyben a novellái íródtak: a huszadik század első felének Magyarországa, amelyet traumák sorozata ért az első világháborútól kezdve Trianonon át a vészkorszakig. Kádár Erzsébet biztos írói tudással mutat

Kádár János 2012-ben lett volna száz éves – a Politikatörténeti Intézet 2012 májusában kétnapos tudományos konferenciát rendezett Kádár és a 20. századi magyar történelem címmel ebből az alkalomból. A korszakkal foglalkozó történészek a saját, speciális k