Kádár

Vannak a világforradalmiak, vezetőjük Biszku Béla. Virslit és száraz kenyeret esznek, titkos találkozót szerveznek a szomszédos országok világforradalmiaival, valamint disznók százezreit hajtják át az osztrák határon. "Maguk a disznaikkal ki akarják robbantani a harmadik világháborút?", ordítja Leonyid Brezsnyev Moszkvából Kádár János fülébe telefonon. Kádárnak a másik oldallal, a géppisztollyal vadászó Czinege Lajos vezette "kovácselvtársi" vágyak megszállottjaival is sok baja van. Ők titkos or

A Magyarország története című sorozat történelmünk kezdeteitől napjainkig összefoglalja a legfontosabb eseményeket, bemutatja a kiemelkedő történelmi személyiségeket. Ez a ki

Kezdődhetett volna úgy, hogy „Egyszer volt, hol nem volt:…” Befejeződhetett volna úgy, hogy „…éltek, amíg meg nem haltak.” De tudjuk, hogy nem így kezdődött és nem &iacut

„Nem megmondtam, bontott csirkét hozzál” – a szocialista időszak emblematikus reklámjából idézünk. E mondatok hívószavak, melynek nyomán beindul az emlékezés a szocialista időszak ma már elsüllyed világára, tárgyaira, meghatározó termékeire, zenéire élményeire. Egy olyan időszak emlékezeti lenyomatai ezek, mikor a háttérben mindig szól a Sokol Rádió és a hétfői adásszünet után a keddi televíziós sorozatokat várták a kedves nézők. E könyv kaleidoszkópszerűen bemutatja, felvillantja mindazt, amel

Kornis Mihály Szabad előadás CD-melléklettel

Eredetileg úgy terveztem, hogy Kádár élt… címû könyvem második kötetének alcíme a következõ lesz: Munkatársa voltam. A bemutatókés dedikál&aacu

A szerzõ jelenlegi elsõ kötetében kb. tíz év, látótávolságból összegyûjtött eseményeit saját tapasztalataival, meggyõzõdés&eacute

Moldova György

Kádár Erzsébetet (1901–1946) Kegyetlenség című novellája után a „kegyetlenség írójának” szokták nevezni. Igaz, hogy sebekbe váj és tárgyilagosan, noha empatikusan mutat be nehéz női sorsokat vagy tönkrement életeket – ám mindezt mégis árnyalni kell. Nem ő volt ugyanis kegyetlen, hanem a világ, amelyben a novellái íródtak: a huszadik század első felének Magyarországa, amelyet traumák sorozata ért az első világháborútól kezdve Trianonon át a vészkorszakig. Kádár Erzsébet biztos írói tudással mutat

Könyv a szerző irodalmárrá válásáról, a különböző lapok és folyóiratok szerkesztőségeiben eltöltött 37 évéről, a pártállami sajtóirányítás és a Kádár rendszer kultúrpolitikájának rejtett dimenzióiról, a hatalomgyakorlás informális csatornáinak működéséről, a szerkesztők, írók és a korabeli hatalom konfliktusairól. Az irodalmi visszaemlékezésekben Bertha Bulcsu, Hajnóczy Péter, Ladányi Mihály, Lázár Ervin, Örkény István, Radnóti Miklós, Szederkényi Ervin, Tüskés Tibor és mások alakjának megidézés

A kötet több mint hatszáz levelet tartalmaz. A címzettek, illetve a feladók politikusok, tudósok, írók, ismert vagy ismeretlen közszereplők, de szerepelnek a válogatásban Kádár Jánosnak a feleségéhez és édesapja rokonságához írt levelei is. A Kádár-rendszer felderíthetetlen titkaira nem kapunk választ, ám a pártkatona, a kormányférfi, a "gazda" az "öreg"személyiségének, szerepkészletének, élete harmincöt éve tragédiába, groteszkbe hajló elemeinek jobb megértéséhez közelebb juthatunk.

A ​könyv egy korabeli rendőrtiszt ("kádárhuszár") történeteit írja le politikától függetlenül, számos megtörtént, de krimibe illő érdekes sztorival fűszerezve.A szerző 1944-ben a háború alatt született Cegléden egy vidéki városban, munkás szülők gyermekek

Mit tudunk két és fél évtized elmúltával a Kádár-korszakról? Egyre többet és mégis milyen keveset. Ha megnézzük e kis könyv irodalomjegyzékét, rövid bepillantást nyerhetünk abba, milyen komoly mennyiségű tudományos szakirodalom született és születik e kor

Sándor György

Keveset tudunk a Kádár-rendszer titkosszolgálatának működéséről, hiszen egy titkosszolgálat értelemszerűen titokban működik, mindent megtesz azért, hogy tevékenységére utólag se derüljön fény. Különösen így van ez abban az esetben, ha illegális gazdasági működését, pénzügyi tranzakcióit akarja elfedni. A hidegháborús kémjátszmákban titkos pénzmozgások, szürke gazdaságba tartozó műveletek egész sora biztosította a szovjet térnyerést a nyugati világban mind gazdasági, mind politikai téren. Ezeknek

Könyv a szerző irodalmárrá válásáról, a különböző lapok és folyóiratok szerkesztőségeiben eltöltött 37 évéről, a pártállami sajtóirányítás és a Kádár rendszer kultúrpolitikájának rejtett dimenzióiról, a hatalomgyakorlás informális csatornáinak működéséről, a szerkesztők, írók és a korabeli hatalom konfliktusairól. Az irodalmi visszaemlékezésekben Bertha Bulcsu, Hajnóczy Péter, Ladányi Mihály, Lázár Ervin, Örkény István, Radnóti Miklós, Szederkényi Ervin, Tüskés Tibor és mások alakjának megidézés

Kádár Erzsébetet (1901–1946) Kegyetlenség című novellája után a „kegyetlenség írójának” szokták nevezni. Igaz, hogy sebekbe váj és tárgyilagosan, noha empatikusan mutat be nehéz női sorsokat vagy tönkrement életeket – ám mindezt mégis árnyalni kell. Nem ő volt ugyanis kegyetlen, hanem a világ, amelyben a novellái íródtak: a huszadik század első felének Magyarországa, amelyet traumák sorozata ért az első világháborútól kezdve Trianonon át a vészkorszakig. Kádár Erzsébet biztos írói tudással mutat