Jókai mór

Jókai Mór Nincsen ördög Egetvívó asszonyszív

1869-ben, tehát a kiegyezés után két évvel írta Jókai e regényt. Élményanyagul saját, eltörölhetetlen és egyre fényesedő emlékein kívül - ilyen akár a közelről látott bécsi forradalom, akár a Boksa...

Mikszáth Kálmán

A ​​költő-Jókai élethíven tűnik elénk ebből a regényből. Szinte kilép belőle. Nem az a konvencionális Jókai, aki a tömeg képzeletében él, s minden kirakat képes levelezőlapjain látható. Egy egészen új ember, kinek a gyengeség az erőssége. Egy hatalmas és

A ​költő-Jókai élethíven tűnik elénk ebből a regényből. Szinte kilép belőle. Nem az a konvencionális Jókai, aki a tömeg képzeletében él, s minden kirakat képes levelezőlapjain látható. Egy egészen új ember, kinek a gyengeség az erőssége. Egy hatalmas és i

Sokan írtak Jókairól, de mindig hitelesebb és érdekesebb efy kortárs életrajza, aki személyes jóbarátságban volt az íróval.

A kötet címadó elbeszélése, a két fűzfa históriáját meséli el nekünk. „Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől, a patak oldalában emelkedik két roppant fűzfa, és ezen két fűzfának históriai emléke van. Hét emberivadék látta azokat felnőni, s ivadékról ivadékra szállt a történet, s máig is úgy emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt volna...” A könyvben e mellett még három elbeszélés találhat

A regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany m

Jókai Mór témái lenyűgözően változatosak voltak, írói képzelete szabadon csapongott a történeti múltban és a kitalált jövőben is, távoli földrészeken csakúgy, mint Magyarország tájain otthonosan mozgott, s ahogy Babits írta róla, "a vaskos valóságban éppúgy, mint az Idő és a Tér utópiáiban". Műveiben egy egész teremtett világot hagyott örökül az utókorra, amelyben kedvére kalandozhat a kései olvasó; Móricz Zsigmond megállapítása szerint, egy olyan "boldog világot, tele millió alakkal, színnel és

A kiegyezés után két évvel írta Jókai e regényt. Életének legfőbb élményforrását képező forradalom és szabadságharc mitológiai fenségű ábrázolását sikerült összeegyeztetnie a kor társadalmi életének fő ellentmondásait szerencsésen sűrítő családi bonyodalomrajzában. A kőszívű ember fiai műfajánál fogva a rossz bukását hirdeti. Az isteni igazság győzelmét. Azt, hogy a sors alakítható. Azt, hogy az ember jó, illetve azzá tehető. A szíve ugyan megkövülhet, de ha e férfi-princípiummal szemben a kő, a

Az aranyember mindmáig Jókai legnépszerűbb alkotásai közé tartozik. Szerzőjének is kedvence, becézettje, mégis mintha magányosan állana testvérei között. Tímár Mihály mintha csak tagadása volna a korábbi héroszoknak, de legfőképpen Berend Ivánnak. Jókait itt is a maga korának - az 1870-es éveknek - új embertípusa, a vállalkozó foglalkoztatja, de már kiábrándultan tekint rá, pályáját meghasonlásba vivőnek találja. A regény azért is hat immár egy évszázada változatlan erővel olvasóira, mert a szer

A 19. század elején játszódó romantikus történet hőse Tímár Mihály, a gazdag kereskedő, Brazovics hajóskapitánya. Egyik útján üldözői elől a hajóján keres menedéket Ali Csorbadzsi, a szultán volt kincstárnoka, aki halála előtt leányát, Tímeát – Tímár révén – Brazovics oltalmára bízza. De Ali Csorbadzsi kincsei Tímár birtokába kerülnek.

Ki volt Jókai Mór? Mi mindennel foglalkozott és egyáltalán hogyan jött létre ez a hatalmas életmű? A most megjelent, elsősorban fiataloknak szánt kötetben Hansági Ágnes rövid, gazdagon illusztrált szemelvényeket gyűjtött egybe Jókai Mór életéből.

A nagy író életét három nő árnyékában élte le. Az első felesége hozzá képest túl idős volt, a második asszonyért elhagyta volna az elsőt, ha az meg nem hal fiatalon. A harmadik huszonéves volt, amikor az agg író egy ország meglepetésére elvette. Tragédiák

A nemzeti függetlenség ügye Jókait egész pályafutása alatt foglalkoztatta. Elvi felfogása félreérthetetlen: a feltételeket az önálló hadsereg, a független gazdasági és kulturális élet megteremtésében látja. Erről szól több nagy regénye is, köztük az először 1869-ben megjelent "A kőszívű ember fiai". Cselekményének középpontjában egy család, a Baradlayak élete áll. Szereplői nagy idők szavára adják meg az egyén válaszát - természetesen eltérő módon, mert a történet "lélekcserélő időkben", az 1848