István MAGYAR

Olvasnivalók Szentestére Elbeszélések és költemények

Beszélgetés Gazda István tudománytörténésszel.

Ha valaki meg szeretné ismerni a magyar nemzet hitét és kereszténységben gyökerező gondolkodását, nem találna megfelelőbb kalauzt eleink imádságainál. Szent Istvántól napjainkig egy évezrede száll a magyarok imája az Ég felé: dicsőítés, köszönet, hála, de legtöbbször könyörgés - könyörgés a tatárok, a törökök, majd a nyugat s később a kelet által ránk rakott láncok lehullásáért. Ez az imagyűjtemény nagyjaink szívének legbensőbb titkait tárja fel. Szent Imre ezeréves fohászát, a törökök nyilai el

Két királyról szól ez a kötet. Apa és fia nagyon különböztek egymástól. Az egyiknek a nevét és törvényeit ma is emlegetik, idézik némelyik mondását, és sokan még azt is tudják, hogy a maga korában ő volt a legműveltebb, legtudósabb király egész Európában – míg a fiának sokan még a nevét sem képesek felidézni. Könyves Kálmán az egyik, és II. István a másik. Nagy apának kis fia – ez sokszor az utódok sorsa. A Magyar királyok és uralkodók sorozat 5. kötete

Sorozatunk kilencedik kötetében a három utolsó Árpád-házi király sorsát mutatjuk be. A tatárjárás utáni évtizedekben az országot rendbe tévő IV. Béla fia, V. István, a „nagy remények királya” sikerek és kudarcok közepette pergette azt a rövid időt, ami jutott neki a magyar trónon. A fia, IV. László pedig nem véletlenül kapta már életében a „Kun” melléknevet – nem is volt annyira magyar, mint amennyire kun. Ő volt az, aki saját alattvalói ellenében cselekedett minden lehetséges alkalommal. A harm

Sorozatunk hetedik kötetének akár azt a címet is adhatnánk: „a trónkövetelők kora”. Bitorlók, jogos és jogtalan trónörökösök, a hatalomért a módszerekben nem válogató, hevesen vetélkedő magyar államférfiak és gyermekkorú királyok tobzódása volt a 12. századnak az a valamivel több, mint negyven éve, amely alatt ennyi sok koronás fő fordult meg a trónon. Apáiktól különböző fiúk, egymáshoz semmiben sem hasonlító testvérek, nagybácsik és unokaöccsök vívták sokszor igen hosszú és véres harcukat. A

Miután három részre szakadt az ország, kétharmadán a Habsburgok és a törökök uralkodtak, megfeledkezvén a harmadik részről Erdélyről. Szerencsére! - Mert így Erdély lett a magyar politika, és kultúra hazája. Kötetünk első hőse, János Zsigmond szinte „önhibáján kívül” lett Erdély fejedelme. Utóda, Báthory István megerősítette a fejedelem nemzetközi tekintélyét, unokaöccse, Báthory Zsigmond miatt viszont idegen hadak lepték el Erdélyt. A Magyar királyok és uralkodók sorozat 18. kötete.

Ki volt Szent István? Honnén jött? Mit akart? Milyen szerepe volt a nemzet életében és az emberi nagy közösségben? Milyen volt a magyar népesség műveltsége, gazdasági és politikai szervezete, mikor jött és mikor fejezte be művét? Mit cselekedett és mi lett a maradandó alkotásaiból? Ezekre a kérdésekre keressük a választ érettük igen nagy utat kell bejárnunk: vissza kell térnünk az előidőkbe, és át kell lépnünk a magyar határokon.

Karácsonyi János (Gyula, 1858. december 15. – Nagyvárad, 1929. január 1.) magyar történész, szentszéki bíró, vovádriai címzetes püspök és nagyváradi nagyprépost, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szerező számtalan tanulmányt, dolgozatot írt élete során. Írásai a Szent Korona történetétől a heraldikáig, a családtörténettől a művészettörténetig terjedtek. Jelen tanulmánya is ezt a hozzáértést bizonyítja.

1956 őszén három jóképű fiatalember érkezik egy osztrák menekülttáborba: Vigh Sándor, Molnár Péter és Darvas Tibor. Mindhárman részt vettek a magyar forradalomban, és azért hagyták el az országot, hogy elkerüljék a kegyetlen megtorlást. Ausztriában életre szóló barátságot kötnek, és úgy döntenek, tovább utaznak Amerikába.A szerző, aki szintén 1956-ban hagyta el hazáját, végigkíséri a három Amerikába szakadt magyar sorsát egészen nyugdíjas korukig. Sándor, Péter és Tibor szép karriert futnak be,

Úgy tartják,hogy a magyarok kreatív,találékony emberek.A könyv célja az,hogy rövid alapinformációkat adjon az elmúlt századok kiemelkedő tudósairól,feltalálóiról és munkásságuk eredményeiről.

Még a magyar történelem kedvelői közül sem sokan tudják, hogy milyen furcsa helyeken és célokért háborúztak egykor őseink.Ki tudja, hogyan küzdött a magyar királyság az Adriáért Velencével és Bizánccal?Miféle magyar háborúk zajlottak orosz földön csaknem ezer évvel ezelőtt?Hol mérkőztek meg egymással a görögök és a magyarok, hányszor jártak csapataink osztrák földön?Mennyi csatát vívtunk a csehek meg a lengyelek ellen, és ki hallott már a litvánok ellen viselt három háborúnkról?Bizony őseink háb