irodalom története

,,A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE" című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik Farkas Gyula irodalomtörténész először 1934-ben kiadott műve, a magyar irodalom története iránt érdeklődnek.

"Azt mondtam: a világirodalom arisztokratikus fogalom. De maga az irodalom is az. Ki fogja ezt a fogalmat valaha pontosan meghatározni? Egy bizonyos: irodalom nem mindaz, amit valaha leírtak. Még csak nem is minden, amit egyéb, praktikus cél nélkül, tiszt

A magyar tudományos könyvkiadásból mindeddig hiányzott egy átfogó, filológiai és irodalomtörténeti igényeket kielégítő, az egyetemi oktatásban jól használható összefoglalás a német irodalom történetéről. Györffy Miklósnak, az ELTE Bölcsészettudományi Kar világirodalmi tanszéke oktatójának írása a Nibelung-énektől a mai középgeneráció működéséig, kronológiai rendben tekinti át a német nyelvű irodalom történetét. A hatalmas anyagról a különböző irodalomtörténeti irányzatokba ágyazva ad képet, kiem

Ez a maga idején páratlan sikerű könyv vállalkozásnak is páratlan: egy nagy költő, a legműveltebb magyar költők egyike írja meg emlékezéseit olvasmányairól, könyv&ea

Van részletesebb olasz irodalomtörténet magyar nyelven. Olyan is, amely nagyobb időtartamot ölel fel. S nekünk, akinek Szerb Antal világirodalom-története a standard, magas a mérce. Ehhez képest ez a könyvecske rövid, kivonatos, ám egyetlen egy dologban s

Babits Mihály

Ez a maga idején páratlan sikerű könyv vállalkozásnak is páratlan: egy nagy költő, a legműveltebb magyar költők egyike írja meg emlékezéseit olvasmányairól, könyvélményeiről, a világirodalomról. Egy lírikus vallomása ez, de mögötte az irodalom nagy értőjé

Nem rendszeres irodalomtörténet, hanem esszék a szerző olvasmányairól.

Babits Mihály

A kiadvány a kezdetektől a harmadik évezred küszöbéig követi nyomon a magyar irodalom fejlődésmenetét. A könnyen áttekinthető, élvezetes stílusban megírt műnek minden irodalombarát könyvespolcán ott a helye.

Farkas Gyula a Berlini Collegium Hungaricum és a Berlini egyetem magyar tanszékének vezetője volt a második világháborút megelőzően, majd 1945 után a Göttingeni egyetemen tanított. Összefoglaló magyar irodalomtörténete több mint 70 év után jelenik meg ismét magyarul. A mű a kezdetektől tekinti át a magyar irodalom és kultúrtörténet fejlődését egészen a Trianoni szerződést követő időkig. Farkas Gyula könyve stílusában Szerb Antal irodalomtörténetének méltó párja, míg mélységében Babits Mihály ös

A több mint hatvan jeles – életrajzzal és fotóval szereplő –írót/költőt bemutató térkép külön érdekessége, hogy a határon túli és a ma is munkálkodó magyar szerzőkről is ad háttéranyagot. A térkép felöleli a teljes általános iskolai irodalomtörténeti anya

Domonkos László műve önálló, szuverén szöveg. Lendületes narrációja, szövegszervezése különös elegy: hol a hírlapíró, hol az esszét művelő belletrista, hol az irodalomtörténész dominál. Maga a szövegmenet az időrendet követi, és gyakran az irodalmi-politikai intézményi események, alkalmilag a botrányok tagolják. A szerző nem tartja feladatának a magyar irodalom legutolsó bő félszázada szisztematikus feldolgozását, ami viszont olvasóit is döntésre kényszeríti: vagy elfogadják a munkáját így, ahog

Arany János jegyzetei. A magyar irodalom története és Aesthetica (1859) (kiadatlan autográf kézirat). Sigray Pál hagyatékából előkerült eredeti jegyzetek kiadása Császtvay Tünde előszavával és a dédunoka Sigray Mária utószavával. A mű kultúrtörténeti jele

A holland nyelvű irodalom története hiánypótló munka. Nem törekszik teljességre, de reményeink szerint egy nagyrészt ismeretlen, izgalmas, új világgal való megismerkedés lehetőségét nyújtja az olvasónak. Holland irodalomtörténetként bepillantást kíván adni a holland nyelvű irodalom főbb szakaszaiba, megnyilvánulási formáiba és irányzataiba a középkortól napjainkig, és képet ad egyes fontos műveiről és szerzőiről. Ugyanakkor magyarok számára írt irodalomtörténetként fel kívánja hívni a figyelmet

Arany János jegyzetei. A magyar irodalom története és Aesthetica (1859) (kiadatlan autográf kézirat). Sigray Pál hagyatékából előkerült eredeti jegyzetek kiadása Császtvay Tünde előszavával és a dédunoka Sigray Mária utószavával. A mű kultúrtörténeti jelentősége felmérhetetlen, ritkán adódik ilyen lehetőség, hogy Arany János gondolatait olvassuk első kézből, úgy, ahogy 1859-ben elmondta és lejegyeztette, mit gondol az ókori irodalomtól kezdődően a világkultúráról egészen a kortárs Vörösmarty Mih