International Könyvkiadó

Az irodalom jelen korszakát képviselő s teljesebbé tevő mű nagy műgonddal, szellemi éberséggel megkomponált írások összessége. Mélyreható gondolatok, meghatározó erkölcsi következtetések, érzelmesség a jellemzői. Mindez, az élet történeti valóságában, sokunk, sokatmondó önarcképe lehet. Gyermekirodalmunk nemes hagyományát is felelevenítők a költemények. S a szerelem életérzete dalnoki húrokon jut kifejeződésre ebben a kötetben.

Versek, aforizmák A költő elkötelezettséget érez a hagyományos értékrend életfilozófiájában megfogalmazni az emberi lét ösztönző erejű átélését. Üzenetet küldve felénk a szeretet, a szerelem életérzete a szenvedés, a bánat, az öröm és a szép kifejezésére körülvevő világunkban. Líráját eredetiség, hangulati feszültség jellemzi. Az emberi lélek rezdüléseiben kivételes tömörségű gondolati érzékenységet tükröztetve.

A szeretet, a szerelem, a magányosság, az anyai szeretet, az otthon, a nemzet témáit érintő alkotás sajátos látásmódjával lep meg bennünket. A versformákat az élet változó áramlása határozza meg.

Czotter József ezen egzisztenciális drámája az univerzum azon terében történik, ahol fogyó számú népesség éli küzdelmes mindennapjait a fennmaradásért. Sorsuk, hogy örök életre ítéltettek, miután tudósaik bolygójukon a betegségeket megszüntették már. A halálra immúnis lakók egyetlen lehetősége a pusztulásra, ha öngyilkosságot követnek el. Hogy a sorvadó bolygón túléljék az állandóan fenyegető élelemhiányt, önkéntes halállal, szigorú törvényeknek kell engedelmeskedniük. Sóvárogva vágynak egy olya

A drámai mű történelmi folyamatában elmondja Magyarországon a kommunista párt hatalomátvételét és megfélemlítő, fenyegető módszerét a polgári társadalom megtörésére, felszámolására, s hazánk népe nemzeti érzelmének bezúzására. A műegyetemi ifjúság 1956. október 23-án a poznani lengyel felkelés előzményével elindított egy szolidaritási tüntetést, s oly méltósággal tört fel szabadságvágya, hogy az a költő Petőfi - s a szabadsághős Bem-emlékműhöz vonult ünnepelni. Őket követendőnek tisztelve. S ell

A dráma a rendszerváltás kulisszatitkaiba avatja be olvasóit. A műben kibontakozik az a láthatatlan erő, amely a személyek viselkedését meghatározza: a kommunista ideológiában eltöltött évtizedek személyiségromboló hatása. A szerző korábbi drámáiban a diktatúrák romboló hatása állt a központban, most és ez a valódi különlegessége a drámának ezt az emberi sorsokat derékba törni képes erőt mutatja be, különleges, árnyalt költői nyelven.

Czotter József legújabb drámájában a történet két birodalom egymás elleni háborúját írja le a diktatúra  hatalmasainak bukásával. A jóra törekvő emberséges érzelem hatalma kell, hogy eljöjjön az embertömegek elnyomorítása ellenében. Nem tűrhető az agresszió, terror, a kizsákmányoló elnyomás a politika diktatúrája érdekében.

Történik az 1950-es évek első felében, amikor a kommunista párt apparátusa az emberek értékrendjének megtörésével s a kapitalizmus erőinek felszámolásával a teljes hatalomátvételre tör megteremteni a proletárdiktatúra elsöprő önkényét - Szovjetuniót követve - Magyarországon. 1953-ban folyik Sztálin halálát követőn a szovjet kommunista párt központi bizottságának titkára, Hruscsov és Berija belügyi és állambiztonsági miniszter - a szovjet polgárok tízmilliónak korábbi likvidálója - közötti harc,

Dráma két felvonásban, tizenkét jelenetben. A kegyetlen esemény közben felsejlőn érezzük a történet hangulatán, hogy a génjeiben hordozón senki nem születhetett elhivatott soviniszta gyűlölettel, megrögzött gonosznak. A fiatallelkületű szellemében ott él a játékosság értékhordozó hangulata, amelyet megtör a környezetéből ráható személyes erőtől befogadott politika borzalma. A viselkedés értékítéletének megváltoztatásával az eszméletet eldurvulón formáló érzelem hajszol bele hatalmaskodó tettekbe

C. N. Parkinson és a róla elnevezett törvények nyitották meg a sort az alternatív társadalomelméletek előtt, melynek méltó folytatása volt Laurence J. Peter és Ray-mond Hull Peter-elv című munkája, valamint Scott Adams Dilbert-sorozata. Ezekhez az örökérvényű művekhez csatlakozik Czotter József új drámája, elsőként a magyar nyelvű irodalmi művek közül. A Hajszál híján komputer azonban nem csak a sikeres angol nyelvű elődök méltó társa a könyvespolcon, a kitüntetett darabok között, hanem ugyanakk

Kevés országban ültettek trónra egy vak embert, hogy uralkodjon. Nálunk is kivételes eset volt, hogy egy fogyatékossá tett fiatalember, II. (Vak) Béla uralkodhatott. A vak király keményebbnek bizonyult, mint nem egy látó uralkodó. Fiát, II. Gézát uralkodásra nevelték. Két évtizeden át irányította az országot, mégis élete vége felé látnia kellett: nagy baj, ha egy királynak nincs fia, nincs trónörököse. A Magyar királyok és uralkodók sorozat 6. kötete.

A tizenhetedik század, vagyis az 1600-as évek egész Európában, de Ausztriában, sőt még magyar földön is sok izgalmat ígértek. Ez volt az a korszak, amikor más európai udvarokhoz hasonlóan a Habsburgok is pompázatos királyi udvart építettek ki maguknak Bécsben. Ez volt az az időszak, amikor új eszmék kezdtek áramlani – de ekkor törtek ki a több évtizedig tartó nagy háborúk is. Ebben a kötetben, ahol folytatjuk a „királyi Magyarország” uralkodóinak életrajzát, már szó lesz azokról a felkelésekről

A 20. század első felének műfajteremtő klasszikusairól szólunk elsősorban sorozatunk zárókötetében. Olyanokról, akik valami egészen különlegeset hoztak létre. A nagynevű alkotócsaládból származó Ferenczy Noémi a gobelinszövés elismerten legnagyobb hazai művésze lett, míg Mattioni Eszter a cementbe ágyazott kőmozaik, a hímeskő technikáját honosította meg. Kovács Margit neve pedig szinte egyet jelent a magyar alakos kerámiával, munkáival ma is, lépten-nyomon találkozhatunk.

Itt a sort egy igazi nagyasszonnyal kezdjük: magával Szilágyi Erzsébettel, aki sok gyötrelmes kalandon ment át, miközben férje mellett élte a török időket, bátyja, Szilágyi Mihály kisebb zsarolásainak engedve, hogy aztán első fiát kivégezzék, a másikat külföldi börtönbe hurcolják. Később fia, Mátyás uralkodása alatt vállalt sok feladatot és ő nevelte fel „törvénytelen” unokáját, Corvin Jánost is. Mátyás két feleségéről írunk majd, a cseh Katalinról, aki korán meghalt, és az itáliai Izabelláról,

Magyar katonák a Nagy Háború román és olasz frontján, és a Tanácsköztársaság honvédő hadjáratban. A kötetben szereplő csaták: Erdély visszafoglalása és a Románia elleni hadjárat 1916-1917 - Isonzói csaták (1.-11.) 1915-1917 - Otrantó 1917. máj. 14-15 - Caporettó 1917. okt. 24-25. - Piave 1918. jún.-júl. - Miskolc visszafoglalása és az északi hadjárat, 1919 május-július - A vörös honvédő háború.

A török az ország déli határán áll, és nem is titkolja, hogy hódítani vágyik. Eközben a Magyar Királyságban ismét zűrzavaros állapotok uralkodnak. Csak nemrégiben halt meg Luxemburgi Zsigmond, és senki sem tudja, mit hoz a közeli jövő. Kötetünk kezdetén még meg sem született azoknak a királyoknak az egyike, akikről szó lesz. Aztán az első Habsburg-király uralkodott az országon, de másfél év után elvitte őt egy járvány. Most teljes a bizonytalanság. Az özvegy királyné méhében növekszik egy magzat

Mostani kötetünkben is apáról és fiáról van szó. Nem két egyenrangú személyről: az idősebb Apafi Mihály csaknem három évtizedig uralkodott, míg a fia, ténylegesen soha nem foglalta el a fejedelmi széket. Az ő idejében az erdélyi fejedelemségnek, mint államalakulatnak a létezése is megszűnt. Az önálló Erdély végnapjainak lehetünk tanúi a 17. század második felében. Egy darabig még mindig két nagyhatalom között vergődik a kis ország, mígnem eljön a változás. Az erdélyi fejedelemség számára mindez

Három osztrákról, németről, három Habsburg uralkodóról szól ez a kötet. A kötetben szereplő három király – noha egy családhoz tartozott – rendkívüli módon különbözött egymástól. Teljesen más volt a személyiségük, mások voltak a gyenge pontjaik: az első közelített leginkább az uralkodók átlagához, a második nagyon művelt volt, a harmadik pedig élete végén már szinte klinikai esete az elmebetegségnek… A Magyar királyok és uralkodók sorozat 15. kötete

Déryné Széppataki Róza egész ifjúságát vándorszínészként, falusi vendéglők és istállók rögtönzött színpadain töltötte. Megismerhetjük a korán visszavonult Schodelné Klein Rozália tragikus szerelmét, amely a reformpolitikus Nyáry Pálhoz fűzte, és tanúi lehetünk az ünnepelt Laborfalvi Róza megismerkedésének, majd házasságának Jókai Mórral, a színésznők „konkurenciaharcának” is.

Prométheusz. Isten. Hős. Lázadó, akinek személyes tragédiája egyúttal az emberiség legnagyobb dicsősége. Ellopta a tüzet az istenektől és megosztotta az emberekkel, egyenrangúvá téve őket a halhatatlanokkal. De mint minden mártírnak, Prométheusznak is nagy árat kell fizetnie nagylelkűségéért. Száműzve az Olümposzról egy sziklához láncolva kell szenvednie, míg egy sas minden nap a májából lakmározik. A Homo Sapiens című epikus művével széles körű kritikai elismerést arató Regös István Attila hato