II RÉSZ

Tóth Béla ( 1857 - 1907 ) író, újságíró, mûvelõdéstörténész

Ambrus Zoltán (Debrecen, 1861. február 22. – Budapest, 1932. február 28.) magyar író, kritikus, mûfordító, az MTA levelezõ tagja. Középiskoláit Nagykárolyban, majd Budapesten végezte.  1877–1881-ig Budapesten jogot tanult.1885–1886-ban a párizsi Collége d

Tóth ​Béla azt a föladatot kapta 1882-ben, hogy tudósítson a tiszaeszlári perről. A mendemonda szerint azért esett rá a választás, mert megbízói azt remélték:

II. Richárdról mindenkinek a "Rózsák háborúja" néven elhíresült trónviszályt feldolgozó két tetralógia kezdődarabja jut az eszébe. Az a mű, amelynek sz&

Egy vidéki fiatalember felkerül a fõvárosba. Túl érzékeny idegrendszere, különleges életfelfogása, hallatlan pénzvágya, szenvedélyes rajongó szerelme meghökkentõ és kellemetlen kalansokba sodorja. Az író szinte félelmetes lélekelemzéssel fedezi fel, leple

A mû alapötlete visszanyúl a XVI. századba és a Bourbonok hadakozásai, Richelieu uralma után föllépteti a Valois-kat. Egy talált gyermek kalandos történetének keretében sorra lépnek fel II. Henrik és gyenge kezû fiai, a nagyon befolyásos Guise hercegek, a

Nem egyszerű az írói, költői mesterség. A mesteri szintre való eljutáshoz pedig sok megpróbáltatáson kell átverekednie magát annak, aki úgy érzi erre hivatott. A különböző korok más és más problémákat állítanak eléjük, legyen az történelmi, társadalmi, szerelmi, vagy családi jellegű. A kötetben helyet kapó irodalmi nagyságaink életében hol az egyik, hol a másik jelent nagyobb megpróbáltatást. Eletük sokszor éppolyan fordulatos és lenyűgöző, mint alkotásaik.

A századforduló körüli évtizedek legendás hírű írója Ambrus Zoltán. Félelmes színikritikus, népszerű regényíró. Novelláit, tárc&aacut

Több mint negyven esztendeje készült e regény, a kiváló írónõ egyik legizgalmasabb, legérdekesebb mûve. Nagyszabású társadalmi tabló az Urak, úrfiak

A neves író összegyűjtött műveinek harmadik kötetét „A fejedelmi bálvány” és „A pénz komédiája” című könyvek anyagából á

A könyv elvezeti olvasóját régmúlt korok életének olyan területeire, melyet mai gondolkodásunkkal megérteni is nehezen tudunk. Rejtelmes sorsú emberek, a társadalom fegyelm&ea

Egy vidéki fiatalember felkerül a fővárosba. Túl érzékeny idegrendszere, különleges életfelfogása, hallatlan pénzvágya, szenvedélyes rajongó szerelme meghökke

Illés Endre jelentős esszéinek és kritikáinak csupán a felét ismerjük. A másik fele töredezett, megfakult újságlapokon,s kéziratpapíron várta a földregn&eac

Életrajzom e külön egészet jelentõ része betûhûséggel úgy jelenik meg, amint jobblétre szenderült füzeteim adták. Teljességgel nem tudom megérteni, ha egy író egyszer már megjelent mûvén újabb kiadásnál változtat, javítgat, foltozgat. Mikor valamit megíro

William Makepeace Thackeray (1811-1863) A világirodalom egyik legjelentősebb írója. Dickens mellett az angol társadalmi regénynek a legnagyobb klasszikus művelője. A maga korában roppant népszerű művei a ka

A szavojai herceg regénye hamisítatlan Dumas-alkotás.A mű alapötlete visszanyúl a XVI. századba és a Bourbonok hadakozásai, Richelieu uralma után föllépteti a Valois-kat.Egy tal&aacu

„Déry víziójában két kompakt csoportra bomlik az emberiség: a kizsákmányolók és kizsákmányoltak csoportjára. A két emberfajta csak a térben &eac

A ​Hiúság Vására 1847. január és 1848. július között jelent meg először, havi folytatásokban. Amikor Thackeray 1846 januárjában kiadójával megállapod

A ​jó fiú családregény, a Zudor-família két nemzedékét mutatja be. Egy kisvárosi cukorgyár igazgatója az apa. Hal­doklik, amikor a regény kezdődik halál&aacut