Ignác

Hovanyecz László beszélgetőpartnerei között akad tudós, színművész, akadémikus, zenetörténész  és festőművész egyaránt. Ami az interjúalanyokban

Az e-könyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysikerű A magyar festészet mesterei című sorozat azonos című kötetének szöveganyagát tartalmazza, az illusztráci&

Tragor Ignác Az 1908-ban kiadott könyv hasonmása

Zaklatott korunkban egyre nagyobb igény jelentkezik az elcsendesedésre, az élet lényegét érintő valóságok átgondolására. A kötet a lelki élet egyik nagy mesterét, Loyolai Szent Ignácot juttatja szóhoz. Életét az egyetemes gondolkodás, a mélységes bizalom Istenben, a "hit, mely szereti a világot" és az emberek iránti törődő szeretet jellemezte. E könyv több mint hatvan alapszó ismertetésével és kifejtésével teszi hozzáférhetővé Ignác gazdag tapasztalatát. Bemutatja a fogalmak eredetét, és értelme

A Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója Darányi kutatójaként több tanulmányt, forrásanyagot tett már közzé, a monografikus feldolgozás most a pálya 1899-ig tartó szakaszát mutatja be. A kirajzolódó kép igen komoly, felkészült, felelősen gondolkodó közéleti szereplőt mutat be gyerekkorától a képviselőségen át a földművelésügyi miniszterségig. A 2012-ben indult Nemzeti Vidékstratégia névadóját bemutató kötetet képmelléklet egészíti ki.

Az I. világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elveszítette területének 67 és lakosságának 58 százalékát. Ha a Magyar Királyságon belül területi és politikai autonómiát élvező Horvátországot is beszámítjuk, akkor a területi veszteség 71 százalékra szökik, a népességé pedig 63 százalékra. Az elcsatolt területeken élő több mint 10 millió ember közül 3,2 millió volt magyar. Ezek mintegy fele közvetlenül az új határok túloldalán élt. A hatalmas veszteségek, a nemzet

Az I. világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elveszítette területének 67 és lakosságának 58 százalékát. Ha a Magyar Királyságon belül területi és politikai autonómiát élvező Horvátországot is beszámítjuk, akkor a területi veszteség 71 százalékra szökik, a népességé pedig 63 százalékra. Az elcsatolt területeken élő több mint 10 millió ember közül 3,2 millió volt magyar. Ezek mintegy fele közvetlenül az új határok túloldalán élt. A hatalmas veszteségek, a nemzet

A neves szerzők végigjárták Magyarország jelentős bortermő vidékeit és azt a legpontosabban igyekeztek bemutatni. Az írás olyan, mint egy útikönyv, ahol nem csak a borvidékeket és borfajtákat ismerhetjük meg, de jelentős emberekkel is kapcsolatba kerülhetünk. A mű a borászati irodalom egyedülálló olvasmánya. A kiadás az eredeti mű reprint változata.

A neves szerzők végigjárták Magyarország jelentős bortermő vidékeit és azt a legpontosabban igyekeztek bemutatni. Az írás olyan, mint egy útikönyv, ahol nem csak a borvidékeket és borfajtákat ismerhetjük meg, de jelentős emberekkel is kapcsolatba kerülhetünk. A mű a borászati irodalom egyedülálló olvasmánya. A kiadás az eredeti mű reprint változata.

A neves szerzők végigjárták Magyarország jelentős bortermő vidékeit és azt a legpontosabban igyekeztek bemutatni. Az írás olyan, mint egy útikönyv, ahol nem csak a borvidékeket és borfajtákat ismerhetjük meg, de jelentős emberekkel is kapcsolatba kerülhetünk. A mű a borászati irodalom egyedülálló olvasmánya. A kiadás az eredeti mű reprint változata.

18. és a 19. század fordulóján Kelet-Közép- és Délkelet-Európa 24 nagy és több kisebb népcsoportjának a tagjai három nagy multietnikus politikai egység, az Oszmán, a Habsburg és az Orosz Birodalom alattvalói voltak. Az azóta eltelt több mint 200 év folyamán a régió politikai térképe alaposan átalakult. A nagy birodalmak helyén kisebb és nyelvi-kulturális szempontból homogénebb politikai szerveződések - zömmel nemzetállamok - jöttek létre. Ezek száma ma 21. Nemzet, nemzetiség és állam viszonyának

A 20. század első felében két nagy háború pusztított a világban. A fegyveres konfliktusokból következett, hogy a korszak államvezetői jóval nagyobb számban kerültek ki magas rangú katonatisztek közül, mint békésebb időszakokban. Ez a kötet hat ilyen katonából lett európai államfő életútját mutatja be: a finn Mannerheimét, a lengyel Piłsudskiét, a magyar Horthyét, a román Antonescuét, a spanyol Francóét és a francia Pétainét. Mindegyik portré a családi háttér és a társadalmi környezet felvillantá

Az I. világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elveszítette területének 67 és lakosságának 58 százalékát. Ha a Magyar Királyságon belül területi és politikai autonómiát élvező Horvátországot is beszámítjuk, akkor a területi veszteség 71 százalékra szökik, a népességé pedig 63 százalékra. Az elcsatolt területeken élő több mint 10 millió ember közül 3,2 millió volt magyar. Ezek mintegy fele közvetlenül az új határok túloldalán élt. A hatalmas veszteségek, a nemzet

18. és a 19. század fordulóján Kelet-Közép- és Délkelet-Európa 24 nagy és több kisebb népcsoportjának a tagjai három nagy multietnikus politikai egység, az Oszmán, a Habsburg és az Orosz Birodalom alattvalói voltak. Az azóta eltelt több mint 200 év folyamán a régió politikai térképe alaposan átalakult. A nagy birodalmak helyén kisebb és nyelvi-kulturális szempontból homogénebb politikai szerveződések - zömmel nemzetállamok - jöttek létre. Ezek száma ma 21. Nemzet, nemzetiség és állam viszonyának

A 20. század első felében két nagy háború pusztított a világban. A fegyveres konfliktusokból következett, hogy a korszak államvezetői jóval nagyobb számban kerültek ki magas rangú katonatisztek köz...

"A történelmi Magyarország 325 411 km2-nyi területén 1910-ben 20 886 487 ember élt. Ha ebből leszámítjuk a belső ügyeinek intézésében csaknem teljes önállóságot élvező Horvát-Szlavónia területét és népességét, 282 870 km2-t és 18 264 533 főnyi lakost kapunk. Ezt a még mindig tekintélyes nagyságú népességet többféle tényező (elsősorban a vagyon és a foglalkozás, továbbá a származás és hagyományok, vallás és nemzetiség stb.) osztotta-tagolta egymásnak alá-, fölé- vagy mellérendelt társadalmi osztá

18. és a 19. század fordulóján Kelet-Közép- és Délkelet-Európa 24 nagy és több kisebb népcsoportjának a tagjai három nagy multietnikus politikai egység, az Oszmán, a Habsburg és az Orosz Birodalom alattvalói voltak. Az azóta eltelt több mint 200 év folyamán a régió politikai térképe alaposan átalakult. A nagy birodalmak helyén kisebb és nyelvi-kulturális szempontból homogénebb politikai szerveződések - zömmel nemzetállamok - jöttek létre. Ezek száma ma 21. Nemzet, nemzetiség és állam viszonyának

"Dyekiss Virág családi könyvsorozatának második kötete a már ismerős közvetlenséggel és kreativitással ezúttal a jezsuita rend alapítójának ötszáz éves örökségéhez segít közelebb kerülni. Az első részben Szent Ignác életének mesével átszőtt elbeszélésével találkozunk, a második, bővebb fejezet a különböző ima módokhoz kínál segít-séget kidolgozott imaötletekkel az óvodás, kisiskolás és kamasz gyermekek számára, és sok-sok családi programlehetőséget, melyekbe mindezt beépíthetjük. A harmadik, zár