hu tenger

Az író a tenger muzsikáját hallgatta, de ugyanakkor színes, örökké változó képeket is látott. Mert a tenger színe folytonosan változott: néha kék volt, máskor haragos zöld, de olykor - ha a nap hanyatlani kezdett az égen - pereme bíborszínt öltött. Este a

„Egész nap kószált a tenger partján. Most már nem kért, nem imádkozott, nem gondolkozott. Õ már mindent odatett a Megváltó tenyerére, lássa õ, mit csinál vele. Tegyen csodát, ha nem akarja a bûnt. Csak néha hullott ki ajkai közül gépies ismétléssel: – Pén