Hun magyar

Az erdélyi származású Gaál Mózes (1863–1936) az áthagyományozott mondai töredékek és történelmi, művelődéstörténeti tények valamint a krónikák és gesták tiszteletben tartása mellett írói szabadsággal ismerteti a magyar mitológiát. A majd félszáz történet

A Hun és magyar mondák gyûjteménye izgalmasabbnál izgalmasabb regéket tartalmaz. Aki eddig nem ismerte ezeket a legendákat, most alkalma nyílik arra, hogy elolvassa õket, s többet megtudjon a hunokról és a magyarokról.

Gaál Mózes, a kiváló író erdélyi származású (1836-1936), a Hun és Magyar mondákat a következő szavakkal vezeti be: „Avatag írások, nagy-rég

Az erdélyi származású Gaál Mózes (1836–1936) az áthagyományozott mondai töredékek és történelmi, művelődéstörténeti tények valamint a krónikák és gesták tiszteletben tartása mellett írói szabadsággal ismerteti a magyar mitológiát. A majd félszáz történet

Az erdélyi származású Gaál Mózes (1836–1936) az áthagyományozott mondai töredékek és történelmi, mûvelõdéstörténeti tények valamint a krónikák és gesták tiszteletben tartása mellett írói szabadsággal ismerteti a magyar mitológiát. A majd félszáz történet

Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. - Budapest, 1934. március 31.) tanár, néprajzkutató. A szerző a magyar ornamentika kutatásának igazi szakértője. A díszítőművészetünk eredetét és különböző kultúrákkal való kapcsolatát vizsgálta élete so

Beleházi idősb Bartal György 1862-es tanulmányában a párthus nép, a Hun-magyar és szkíta rokonságot és annak történeti bizonyítékait mutatja be.

Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. – Budapest, 1934. március 31.) tanár, néprajzkutató. A szerző a magyar ornamentika kutatásának igazi szakértője. A díszítőművészetünk eredetét és különböző kultúrákkal való kapcsolatát vizsgálta élete során és számtalan tanulmányt szentelt a témának. Jelen írása is a téma komoly és mély ismeretéről árulkodik.

Ez a könyv összefoglalója a szerzőnek a magyar ősvallás és gyökereinek több évtizeden keresztül végzett kutatásainak. Sok tekintetben a tudományos és köztudatban meglevő ismereteket részben vagy egészben cáfolva, őseink hitvilágának újszerű elemzését nyújtja.

A parthus, Hun-Magyar scythákról Beleházi idősb Bartal György 1862-es tanulmányában a párthus nép, a Hun-magyar és szkíta rokonságot és annak történeti bizonyítékait mutatja be.

Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. - Budapest, 1934. március 31.) tanár, néprajzkutató. A szerző a magyar ornamentika kutatásának igazi szakértője. A díszítőművészetünk eredetét és különböző kultúrákkal való kapcsolatát vizsgálta élete során és számtalan tanulmányt szentelt a témának. Jelen írása is a téma komoly és mély ismeretéről árulkodik.

Beleházi idősb Bartal György 1862-es tanulmányában a párthus nép, a Hun-Magyar és szkíta rokonságot és annak történeti bizonyítékait mutatja be.

A magyar ornamentika hun eredete, Huszka József, Kemény kötésű, Magyar

aál Mózes, a kiváló író erdélyi származású (1836-1936), a Hun és Magyar mondákat a következő szavakkal vezeti be: Avatag írások, nagy-régi időkből, melyek krónikás szárazsággal elmondják a hun-magyar hőskor történeteit... Megfesteni képét nagy-régi időkne

Beleházi idősb Bartal György 1862-es tanulmányában a párthus nép, a Hun-magyar és szkíta rokonságot és annak történeti bizonyítékait mutatja be. Nemzeti Örökség Kiadó Történelmi könyvek 52 oldal K...

Gaál Mózes, a kiváló író erdélyi származású (1836–1936), a Hun és Magyar mondákat a következő szavakkal vezeti be: „Avatag írások, nagy-régi időkből, melyek krónikás szárazsággal elmondják a hun-magyar hőskor történeteit… Megfesteni képét nagy-régi időknek, melyekre világot a históriának fáklyája ingyen sem vet, összerakosgatni a töredékeket igazságos kézzel és becsületes hűséggel: íme ez volt a szándékom.” A közel ötven történet a krónikák és gesták megtartásával , de az írói szabadság szárnyai

Grandpierre Attila, a csillagász-kandidátus-zenész-író legújabb könyvének központjában személyes életünk, a magyarság és az emberiség jövo~jének kulcskérdése áll: miféle felemelo~ ero~nek köszönheto~ az emberi öntudat megszületése? A választ az o~sido~k rendkívüli népe, a Tarih-i-Üngürüszben szereplo~ "rendkívüli teremtmények" népe, a királyi mágusok népe, a magyar nép különleges nemzetségcsaládja hordozza.

Fischer Károly Antal volt az első olyan tudós, aki a rovásírás emlékeit először összegyűjtötte. Könyve először 1889-ben látott napvilágot és már a megjelenésével is komoly vihart kavart az őstörténettel és az ősnyelvvel foglalkozó tudósok körében, de komoly támadás érte a régi hagyomány követői részéről is. A mai modern tudomány "A hun-magyar írás és annak fennmaradt emlékei"-t ma is időszerűnek tekinti és további kutatásra méltónak ítéli. Tudóstársa, Sebestyén Gyula is komoly érveket sorol fel

Gaál Mózes, a kiváló író erdélyi származású (1836-1936), a Hun és Magyar mondákat a következő szavakkal vezeti be: "Avatag írások, nagy-régi időkből, melyek krónikás szárazsággal elmondják a hun-magyar hőskor történeteit... Megfesteni képét nagy-régi időknek, melyekre világot a históriának fáklyája ingyen sem vet, összerakosgatni a töredékeket igazságos kézzel és becsületes hűséggel: íme ez volt a szándékom." A közel ötven történet a krónikák és gesták megtartásával , de az írói szabadság szárny