Hitel

A ​Hitel Széchenyi István műve, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselője. 1830. január 28-án jelent meg. A Hitel megírásának előzménye, hogy Széchenyi 10 000 forint hitelt akart felvenni birtokai fejlesztésére, amelyet az osztrák bank f

A Hitel folyóirat 2024. szeptemberi számában Rév Júlia izgalmas elbeszélése elvezet a Rákosi-korba, ahol a Horváth-csoport történetét ismerheti meg az olvasó. Bárány László novellája Madách Imre és Eötvös József képzeletbeli beszélgetésében tárgyalja a 19. század magyar sorstörténetét. Szentgallay Géza Nagy Katalin cárnő korába kalauzol egy groteszk eset felelevenítésével. Durkó Zsolt zeneszerzőre emlékezik Biernaczky Szilárd. Beszélgetés olvasható a lapban Somogyi Győző grafikusművésszel. Bozók

A Hitel folyóirat 2024. novemberi számában Mezei Balázs filozófus Apokalüptikon című tanulmányában a személyiség-felfogás európai történetét, annak közösségi beágyazottságát vizsgálja, megállapítva, hogy az apokalipszis, a valóság feltárulása, a végső értelem beteljesülése az árulás módjában megy végbe. Kovács István történész az angolból magyarrá vált John Pagetről közöl nagyesszét. Szerepelnek a lapban Szikra János, Nagy Gábor, Kónya-Hamar Sándor versei mellett Lakatos-Fleisz Katalin és Bene

A Hitel folyóirat 2024. júniusi számában a pár hónapja elhunyt Lukács László akadémikus néprajzkutatóra emlékezünk Szedreskerti történet című tanulmányával. A lapban olvashatók Kovács István, Székelyhidi Zsolt, Magyari Barna, P. Maklári Éva versei, illetve és Fecske Csaba, Balogh István, Ircsik Vilmos és Gerzsenyi Gabriella szépprózái. Papp Endre irodalomtörténész Szabó Zoltán nemzetfelfogásáról, Horváth Péter pedig Bereményi Gézáról, Madácsy Piroska Kosztolányi francia szellemi kapcsolatairól p

A Hitel folyóirat 2024. augusztusi számában Farkas Arnold Levente, Megyeri Edit Tünde szépprózái, Borsodi L. László, Pollágh Péter, Lajtos Nóra, Kürti László, Mohai V. Lajos versei olvashatók. Szemelvényeket adunk közre Tóth László 1989-re visszatekintő emlékezéseiből. Folytatódik D. Molnár István művelődéstörténész memoárja. A múlt század ötvenes-hatvanas-hetvenes évekbeli magyar művészeti életébe enged betekintést a Képzőművészek Levelei Kovách Aladárnak című összeállítás. Móser Zoltán Erdélyi

A Hitel folyóirat 2024. októberi számában a 75 éves Lezsák Sándortól versek és egy dráma előhangja olvasható. A szerző Szellemfalu című drámakötetéről Szemes Péter írt kritikát. Szerepel a lapban Ágh István, Rumpler György, Oláh András, Balázs F. Attila, Zsávolya Zoltán versei mellett Taner-Tóth Ernő memoárja és Balogh István elbeszélése Franz Kafkáról. Ablonczy László megjelenés előtt álló Major Tamás-monográfiájának bevezetőjét közli. Tanulmány dolgozza fel Fekete István regényeit, illetve a m

A Hitel folyóirat 2024. novemberi számában Körmendy Imre várostervező építészmérnök A hely szellem című írásában az építészet szellemtörténeti aspektusait világítja meg. Az egy éve elhunyt Lukács László akadémikus a zsoltáréneklő magyar hagyományokról közöl néprajzi tanulmányt. Orosz István regényrészlete - Falrajz az Újépület oldalán - a 19. századi Pest szabadságharcos világába kalauzol el, Zsófia főhercegnő és Jelasics bán pletykaszinten élő intim viszonyát frivolan ábrázoló korabeli grafiti

A Hitel folyóirat 2025. áprilisi számában Petrik Béla méltatja a nyolcvanéves Széchenyi-díjas művelődéstörténészt, a rendszerváltó értelmiségi Kiss Gy. Csabát. Olvasható alapban Sárközy Péter Petrarca és a magyar költők című tanulmánya, Illyés Mária visszaemlékezése Gara Lászlóra, a magyar irodalom franciaországi közvetítőjére, továbbá Hrička Alexandra írása: hogyan él Rákóczi Ferenc emlékezete a kassai szlovák emlékezetben. Folytatódik a közelmúltban elhunyt Taxner-Tóth Ernő memoárja, illetve P

A Hitel folyóirat 2025. szeptemberi száma interjút ad közre a 90 éves Tar Károly erdélyi íróval. Olvashatók a lapban Pozsonyi Ádám, Andrejkovics Marcell, Megyeri Edit Tünde elbeszélései, továbbá Pollágh Péter, Székelyhidi Zsolt és André András versei. Folytatódik a közelmúltban elhunyt irodalomtörténész, Taxner-Tóth Ernő önéletírása. A volt Európai Parlament-i képviselő, Kónya-Hamar Sándor az erdélyi autonómia jövőbeli lehetőségéről írt esszét. Madácsy Piroska a magyar reformkor francia közművel

A Hitel folyóirat 2025. októberi számában Tóth László író a 95 éves Szeberényi Zoltán szlovákiai magyar irodalomtörténésszel beszélget. Olvashatók a lapban Suhai Pál, Fenyvesi Ottó, Z. Németh István és Szathmári Dominik versei, illetve Ross Károly novellája. Folytatódik a közelmúltban elhunyt irodalomtörténész, Taxner-Tóth Ernő önéletírása. Jávorszky Béla fordításában a klasszikus rangú észt író, Karl Ristikivi két elbeszélését közöljük. Bakó Endre a 200 éve született Jókai Mórt regényhősként mu

A Hitel folyóirat 2025. februári számában egykori főszerkesztő-helyettesére, a nyolcvan éve született Görömbei András irodalomtörténészre két írás emlékezik Papp Endre és Nagy Gábor tollából. Bakó Endre Móricz Zsigmond és Zilahy Lajos barátságáról, Cseke Péter a Válasz folyóiratot szerkesztő Sáközy György erdélyi társairól, Lőkös István a magyar szellemtörténet kiemelkedő alakjáról, Barta Jánosról ír. Köő Artúr történész a Horea-féle erdélyi felkelés utóhatásait vizsgálja, Iványi Márton a közép-

A Hitel folyóirat 2025. januári számában folytatódik Taxner-Tóth Ernő Széchenyi-díjas professzor önéletírása. Szépprózát Lokodi Imrétől, Szabó Máté Mihálytól és Pozsonyi Ádámtól közlünk. Versrovatunk szerzői: Lajtos Nóra, Biernaczky Szilárd, Novák Valentin, Marton Réka Zsófia és Borsodi L. László. Madácsy Piroska Louise de Vilmorin francia költőnőről, Nyilasy Balázs René Weellek irodalomfelfogásáról, Csengey Balázs édesapja, Csengey Dénes negyven évvel ezelőtt megjelent esszékötetéről ír tanulmá

A Hitel folyóirat 2025. júliusi száma Lorca: Bernarda Alba háza című drámája Nagy László általi fordításának közlésével emlékezik a 100 éve született költőre. A fordításhoz Ablonczy László írt bevezető tanulmányt. Keresztes Csaba minisztériumi dokumentumokat tesz közzé a múlt század nyolcvanas éveiből, amelyek Csurka István színműveinek hatalmi-hivatali fogadtatását mutatják be. Olvashatók a lapban Szikra János, Turczi István, Sütő Csaba András versei, továbbá Csóti György és Nagy-Laczkó Balázs

A 2025. júniusi számban a 80 éves Alexa Károly esszéjét közöljük, akit Ablonczy László méltat. Közreadjuk Csengey Dénes hagyatékából az 1985-ös monori találkozóra vonatkozó naplóbejegyzéseit. Folytatjuk Keresztes Csaba tanulmányát, amely Csurka Istvánról szóló minisztériumi iratokból közöl válogatást, illetve Varga Csaba visszaemlékezését a Magyar Szemle című folyóirat újraindításáról. Nyilasy Balázs Jókai Mórról publikál az életmű befogadástörténetét is bemutató tanulmányt. Lánczi András Böször

A Hitel folyóirat 2025. márciusi számában Ablonczy László a Nemzeti Színház épületének hatvan évvel ezelőtti felrobbantására emlékezik. Közöljük az orosz irodalomtörténész, Vlagyimir Weidle Szolzsenyicinről szóló értelmezését. Király Béla a francia feminizmus radikális nézeteiről ír Johanna Williams könyve kapcsán. Cs. Nagy Ibolya és Horváth Péter Szilágyi István regényeit elemzi. Folytatódik Pele Jánosnak Molnár Ferencről szóló nagyesszéje, Isó M. Emese művészettörténészeti sorozata, illetve a

A Hitel folyóirat 2025. májusi száma Borsodi L. László Keskeny partok című nagy verskompozíciójával kezdődik. Keresztes Csaba minisztériumi dokumentumokat tesz közzé a múlt század hetvenes éveiből, amelyek Csurka István színműveinek hatalmi-hivatali fogadtatását mutatják be. Olvashatók a lapban Kovács István és Szondy-Adorján György versei, továbbá Farkas Arnold Levente szépprózája. Folytatódik D. Molnár István nyelvészprofesszor regényesített memoárja. Paár Ádám az "egyke" kérdésének irodalmi v

E. M. Remarque

A ​Hitel Széchenyi István műve, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselője. 1830. január 28-án jelent meg. A Hitel megírásának előzménye, hogy Széchenyi 10 000 forint hitelt akart felvenni birtokai fejlesztésére, amelyet az osztrák bank fedeze

A ​Hitel Széchenyi István műve, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselője. 1830. január 28-án jelent meg. A Hitel megírásának előzménye, hogy Széchenyi 10 000 forint hitelt akart felvenni birtokai fejlesztésére, amelyet az osztrák bank fedeze

1830-ban jelent meg Széchenyi rendkívül jelentős könyve, ami utat mutatott a reformkori haladó politikának.