Helikon Márai

Szerelem, barátság, társaság, magány. Vagy ezek tetszőleges sorrendben. Két férfi és egy nő története. Meg egy titok, aminek megfejtése elmaradt. Márai Sándor világsikerű regénye a késői leszámolás drámája. Mi történt akkor, azon a negyven évvel ezelőtti napon? Miféle halálos bűn követel most tisztázást? A kérdések, szenvedélyek mögött egy fiatal halott: Krisztina, egyikőjük szeretett felesége. Hasonló szenvedély volt a két barát részéről akkor, ugyanezen nő iránt. Az egyik csalt és menekült, a

"Nem elég szeretni valakit. Bátran kell szeretni. Úgy kell szeretni, hogy tolvaj vagy szándék, vagy törvény, isteni vagy világi törvény ne tehessen e szerelem ellen semmit."A Helikon Zsebkönyvek 59. köteteként Márai Sándor egyik legnépszerűbb regényét adjuk közre.

"Nem elég szeretni valakit. Bátran kell szeretni. Úgy kell szeretni, hogy tolvaj vagy szándék, vagy törvény, isteni vagy világi törvény ne tehessen e szerelem ellen semmit."A Helikon Zsebkönyvek 59. köteteként Márai Sándor egyik legnépszerűbb regényét adjuk közre.

"Nem elég szeretni valakit. Bátran kell szeretni. Úgy kell szeretni, hogy tolvaj vagy szándék, vagy törvény, isteni vagy világi törvény ne tehessen e szerelem ellen semmit."A Helikon Zsebkönyvek 59. köteteként Márai Sándor egyik legnépszerűbb regényét adjuk közre.

Márai Sándor számára Kassa nem csupán egy város, a szülővárosa, de jelkép is: az európai, polgári műveltségé. A Kassai őrjárat nem a szó hagyományos értelmében vett útirajz. Írójának az utazás ad alkalmat, hogy e nagyobb lélegzetű esszében a kor kérdéseir

Márai Sándor az ember létállapota felől közelíti meg a szegénység fogalmát, tartalmát, s önmagát is a szegények közé sorolja. A mű sztoikus gondolatokon alapuló próbálkozás az élet titkával szemben, ugyanakkor az egész írást átszövi az irónia: Márai nem

„Most majd elmondja. Hazudni fog, kínlódik, tagadja, azt hiszi közben, hogy az igazat mondja, s mégis hazudik. Aztán végül, kénytelen lesz bevallani. A végén mindenki kénytelen bevallani, minden ember.” Válás? Budán? Ilyesmi csak másokkal fordul elő. Az egyik eset mégis szokatlanul közelről érinti a válóperes bíró elzárkózó, de sikeresnek mondható életét és családi körét: egy iskolatárs és egy futó lányismerős házassága jutott válságba. A tárgyalás előtti éjjel megrendítő esemény játszódik le a

Háromra benn kell lennem az intézetben - gondolta; ám olyan valószínűtlennek tűnt ez, mintha háromra Afrikában kellene lennie. Mereven nézte a szemközti mulató plakátját, egy cilinderes zsonglőrt, aki színes golyókat dobált a levegőbe. Meddig várjak még -

Márai Sándor az ember létállapota felől közelíti meg a szegénység fogalmát, tartalmát, s önmagát is a szegények közé sorolja. A mű sztoikus gondolatokon alapuló próbálkozás az élet titkával szemben, ugyanakkor az egész írást átszövi az irónia: Márai nem tudományos értekezést írt, hanem „szatirikus esszét”, ahogyan Bálint György fogalmazott. „Itt az író nem egészen azt mondja, amit gondol, sőt sokszor vigyázni kell, nem az ellenkezőjét mondja-e annak, amit gondol. Az író gondolata valahol a s

Márai Sándor az ember létállapota felől közelíti meg a szegénység fogalmát, tartalmát, s önmagát is a szegények közé sorolja. A mű sztoikus gondolatokon alapuló próbálkozás az élet titkával szemben, ugyanakkor az egész írást átszövi az irónia: Márai nem tudományos értekezést írt, hanem „szatirikus esszét”, ahogyan Bálint György fogalmazott. „Itt az író nem egészen azt mondja, amit gondol, sőt sokszor vigyázni kell, nem az ellenkezőjét mondja-e annak, amit gondol. Az író gondolata valahol a sza

Nem tartozom senkihez. Nincs egyetlen emberem, barát, nő, rokon, akinek társaságát hosszabb ideig bírnám; nincs olyan emberi közösség, céh, osztály, amelyben el tudok helyezkedni; szemléletemben, életmódomban, lelki magatartásomban polgár vagyok, s minden

Márai Sándor az ember létállapota felől közelíti meg a szegénység fogalmát, tartalmát, s önmagát is a szegények közé sorolja. A mű sztoikus gondolatokon alapuló próbálkozás az élet titkával szemben, ugyanakkor az egész írást átszövi az irónia: Márai nem tudományos értekezést írt, hanem „szatirikus esszét”, ahogyan Bálint György fogalmazott. „Itt az író nem egészen azt mondja, amit gondol, sőt sokszor vigyázni kell, nem az ellenkezőjét mondja-e annak, amit gondol. Az író gondolata valahol a sza

Ha egy férfi egyszer elhagyja az otthont és minden következménnyel útra kel, később soha nem tud teljesen hazatérni. Most mindent elmondtam boldogult férjemről. Vagy legalábbis mindent, amit én tudok. Azt hiszem, ilyen volt vagy ilyesféle. De a valóságba

Legerősebben erre emlékszem vissza: erre a mámorra, ami elfogott lassan. Hogy beszélhetek. Senki nem látja az arcomat. Mindent elmondhatok. Ismeretlen, félig elfeledett szavak, fogalmak, nevek jutottak az eszembe. Mint aki börtönből jön, ahol egy életen á

A Féltékenyek Márai leglíraibb műve. A szavak áradata, a torlasztott, hatalmasra növesztett alá- és mellérendelések egymásutánja szinte felbontja szerkezetét, »szárnyaira kap és visz a kimondhatatlan felé«. Teljes érettségében mutatkoznak meg benne azok a

1943 decemberében olvassa föl Márai Ihlet és nemzedék című akadémiai székfoglaló előadását. E válságos időben az európai kultúra alkotó korszakai: a reneszánsz, a humanizmus, a materializmus századai felé fordul. Termékeny korok rokon lelkű szellemeit idé

Különleges kiadvány a Verses Könyv, mely 70 év homályából lép elő önálló kötetként. Az 1944-ben lejegyzett 72 számozott verskötet 1945-ben jelent meg, hogy aztán be is zúzza a formálódó hatalom. Az emberek elmúltak, mint az álom, /A házak elrepültek könny

Márai az egységes, az egyetlen kultúra tudatában él, lényegében minden értéket átszármaztat az egyetemes európai polgári kultúra önkörébe, illetve minden érték alárendelt hierarchikus viszonyba kerül ezzel a körrel, sőt az író esztétikai ízlése minden kés

Mára közmegegyezés mutatkozik abban, hogy a naplók képezik a Márai-életmű centrumát. Ezek közül is kiemelkednek a világháborús naplók, mint nélkülözhetetlen kordokumentumok, melyek afféle műhelytanulmányokként és önvallomásokként is értelmezhetők. Márai a