Helikon Kiadó Kft

Gazdagon illusztrálva színes és fekete-fehér fotókkal. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király... Szinte valamennyi mesénk, népmesénk így kezdődik, az emberiség emlékezetéhez annyira hozzátartoznak a koronás fők bíborban, aranyban, "kacsalábon forgó" palotákban. A gazdagság, az előkelőség, a pompa és a ragyogás jelképei ők, ezért érdekli annyira az embereket, m ilyen családi környezetben élnek, mivel szórakoznak, hogyan házasodnak, miképpen nevelik gyermekeiket. Itt a vissza nem térő al

Szerkesztő Karikó Éva Róla szól Böjte Csaba Budapest 'Karikó Éva: Iránytű a végtelenhez ' összes példány Kiadó: Helikon Kiadó Kft. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2011 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 229 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 978-963-227-263-4 Fülszöveg Isten egyik legcsodálatosabb vonása, hogy megszólal, megszólít, és ebből a párbeszédből élet, fény fakad az életünkben. Talán az emberi civilizáció egyik legmeghatározóbb Iste

A Corpus Hermeticum egy feltehetően tudatosan szerkesztett válogatás, egy szöveggyűjtemény Hermész Triszmegisztosz tanításaiból, amely tizenhét görög nyelvű hermetikus dialógust tartalmaz. A kötetben a teológiai témájú értekezések mellett a kozmológiával és az embernek a világban elfoglalt helyével foglalkozó szövegeket egyaránt megtaláljuk, melyek a hermészi tanítások, a hermetikus filozófia megismeréséhez segítik hozzá az olvasót. A híres platonikus filozófus, Marsilio Ficino 14.?századi latin

Hénok apokalipszise egy Kr. e. II. század elején keletkezett, nem kanonizált írás, amely csak görög és etióp változatban maradt fenn. Közvetlenül kapcsolódik a Bibliához, a Mózes I. könyvének 6. részében leírtakhoz. A mű beszámol arról, hogy Isten teremtményei, a Felvigyázók leszállnak a földre, megkívánják az emberek lányait, és gyermekeket nemzenek velük, majd az asszonyokat titkos tudásra tanítják. Ezután elszaporodik a bűn és a gonoszság, így az Úr elhatározza, hogy özönvízzel pusztítja el a

„Minden állat egyenlő, de néhány állat egyenlőbb a többinél.” E szállóigévé vált mondat nagyjából össze is foglalja George Orwell 1945-ben megjelent kisregényének lényegét. Az 1984 mellett kétségkívül az Állatfarm az angol író legismertebb és legnagyobb hatású műve, amely szintén a totális diktatúrák működési mechanizmusát mutatja be – nem véletlen, hogy Magyarországon mindkét regény évtizedeken át csak szamizdat kiadásban volt olvasható. A két mű közötti legfőbb különbség az, hogy míg az 1984 e

„…jegyezd meg, Veszelka fiam, hogy aki variál, az reá babrál, különben sem kell folyton okoskodni, mert az élet értelmét egy szóban öszve lehet foglalni: sömmi.” Félelem és reszketés járja át az alföldi tanyavilágot, a hatóságok tehetetlenek – ahol csak felbukkan Rózsa Sándor és bandája, ott rögvest egekbe szökik az eltulajdonított jószágok és lepuffantott pandúrok száma. Ám a legendás haramiavezér és önjelölt pusztai igazságosztó kezd belefásulni a betyáréletbe, és titkon már arról ábrándozik

„Az ember félni kezd, nem tudja, kikkel él együtt.” Kosztolányi az Édes Annában nemcsak a radikális, hanem a mérsékelt jobboldallal is szembefordult, amikor regényében (bár kimondatlanul, de félreérthetetlenül) összefüggést teremtett a tanácskormány bukása és hősnője kiszolgáltatottsága között, s éppen a regény legrokonszenvesebb szereplője, a meggyőződéses keresztény Moviszter mutat megértést a cselédlány embertelen sorsa és a proletárhatalom társadalomjavító ábrándjai iránt. Az Édes Anna tehá

Szókratészt minden idők egyik legnagyobb gondolkodójaként tartjuk számon. Pedig nem volt tudós, nem írt semmit, egész életében tanulni akart. Úgy tartotta, "a vizsgálódás nélküli élet nem emberhez méltó élet". Meg volt győződve, hogy az elképzelések tisztázása tudáshoz vezet, ami erényessé tesz, s így élhetünk jó életet, lehetünk boldogok.Hogy mit mondott, mit gondolt, azt nem az ő írásaiból tudjuk, hanem főként Platóntól, aki igyekezett minden gondolatát leírni - de később, amikor elkezdte kido

Éric-Emmanuel Schmitt még a múlt évezredben, 1997-ben írta meg A láthatatlan ciklusa című kisregénysorozata első darabját, s bő húsz ével később, 2019-ben zárta le a ciklust a nyolcadik kötettel. A sorozat több történetéből színpadi adaptáció is készült, melyeket a világ számos országában bemutattak – Magyarországon a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház tűzte műsorára az Oszkár és Rózsa mami színműváltozatát. Ahogy a ciklus több más darabjában, ebben a kisregényben is egy felnőtt és egy gyerek kü

Alessandro Baricco ötödik regénye, a 2002-ben megjelent Vértelenül egy meg nem nevezett országban lezajlott véres polgárháború különös utózöngéinek krónikája. A beköszöntő béke nem elég a továbbra is háborús lázban égő lelkek lecsillapításához: az elszenvedett sérelmek és veszteségek felszítják a bosszúvágyat, a beteljesített bosszú pedig újabb gyilkos haragot szül. A történet hősnőjén, Ninán múlik, hogy megszakad-e valamikor ez a halálos lánc, hogy eljön-e a megbocsátás pillanata. Az, amiről k

„Hohó, kiskutya – mondják gépies elragadtatással a látogatók, mert kiskutyának illik és lehet önzetlenül örülni. A kiskutya általában kedves valami. Mindenki ért a kiskutyához. Fanyar kedélyek is felengednek, amikor megpillantják a kiskutyát. Nem kerül semmibe, ha az ember kedves a kiskutyához. S mert a kutya gazdája mindig örül, ha kellemeset hall a kiválasztott élőlényről, s mert kis figyelmességek mélyítik el a barátságot, s mert ez a legolcsóbb: a kiskutya első fellépésének visszhangja van a

A Mark Twain néven világhírű íróvá lett Samuel Langhorne Clemens javarészt saját gyermekkori élményei alapján írta meg legsikeresebb regényét, a Tom Sawyer kalandjait (1876). A címszereplőt három hajdani cimboráját eggyé gyúrva formázta meg, és Tom Sawyer – Huckleberry Finn-nel együtt – a világirodalom egyik legismertebb gyerekhőse lett, akivel azóta minden ifjú generáció szívesen azonosul, hiszen a legtöbb fiú – éljen bármely korban – szeretne kalóz, kincskereső, ártatlanokat megmentő hős, ille

Arany Jánosnak 1856-ban jelent meg az első, reprezentatív gyűjteményes kötete, amely magában foglalta addig született lírai verseinek és számos epikus versének válogatott anyagát. A kétkötetes munka nemcsak a korszak legfontosabb szépirodalmi újdonsága volt, hanem Arany pályáján is mérföldkőnek számít: itt alakította ki műveinek azt a rendjét, amelyet a későbbi köteteiben csupán bővített, de alapvetően nem módosított. Kiadásunk ezt az 1856-os kötetkompozíciót teszi újra hozzáférhetővé. Ez azért

A világirodalom egyik legszebb, de biztosan a legszürreálisabb, édes-bús szerelmi történetének szerzője így ír könyvéről előszócskájában: „Csak két dolog van: a szerelem, mindenfajta szerelem a csinos lányokkal, meg a New Orleans-i muzsika vagy a Duke Ellington-féle. A többinek el kéne tűnnie, mert a többi rút, s az alább következő néhány bizonyságul szolgáló lapnak az ereje abban a tényben rejlik, hogy a történet teljes egészében igaz, mert elejétől a végéig én találtam ki.” „- Lótusza van? -

Egy gazdag angol ifjú hajótörése után lakatlan szigetre kerül. Az első rémület után, dacolva a természettel, nekiáll uralma alá hajtani csöppnyi birodalmát: vadállatokat szelídít meg, feltöri a földet, termel – s közben kínozza az egyedüllét, majd retteg az emberevőktől, akik időnként a szigetre látogatnak, hogy elvégezzék barbár rítusukat. Aztán Péntekben, egy kedves bennszülöttben társra talál, s életének célja már nemcsak az, hogy valamikor még hazajusson, hanem az is, hogy Pénteket megtanít

„A szerelem öröm, a szerelem kétségbeesés, a szerelem gyönyörűség, megváltás, kín, kötelesség, izgalom, jajgatás, változás, örökös változás.” Fodor Annamária Egy színésznő a főhőse Várkonyi Judit könyvének: fiktív alak, akinek női sorsát tíz színpadi művész legszebb, legerősebb vagy legmaradandóbb erotikus élményein át mutatja be a szerző. Nyomon követjük személyes és művészi útját, a színpadi lét örömeivel és buktatóival, sikereivel és vívódásaival, szerelmeivel és erotikus vonzalmaival, őrüle

Zsarnóth Attilát, a fiatal, tehetséges nyomozót nem érdekli a politika, de szereti a rendet. Igazából egy kicsit hálás is a „rendszernek”, amiért „intézetis” gyerekből rendőr válhatott belőle. Az 1970-es évek elején járunk: a gazdasági reform már lefulladt, a beatkultúra, legalábbis Magyarországon, viszont épp erőre kap – nem mintha Zsarnóthot ez az új, csörömpölő zene különösebben érdekelné. Őt most leginkább az érdekli, hogy hova tűnhetnek el egyre gyakrabban az intézetekből szökött lányok; m

Egressy Zoltán új regényének főhőse Jolka, a halálára készülő zalai parasztasszony. Kilencvennégy évet lehúzott már e világban, s ahogy az öregek szoktak, úgy beszél ő is az életéről: gyermekkoráról, a feleségként átélt évtizedekről és az utolsó életszakaszról, a több mint két évtizede tartó magányáról. S ahogy az öregek szokták, ő is mindegyre más fénytörésben meséli el életének öt-hat különösen fontos eseményét. De lassacskán azt érezzük: mintha valami krimi is megbújna ebben a dolgos, szép, b

A szervezett bűnözésről talán még soha senki nem írt olyan döbbenetes leleplező könyvet, mint Roberto Saviano, ez az olasz fiatalember, aki eleinte csak kíváncsi volt arra, hogyan működik a nápolyi kikötő, ahol naponta gigantikus mennyiségű áru halad át - jó része illegálisan. Elszegődött hát dolgozni egy kínai üzletemberhez, s aztán lassanként szenvedélye lett, hogy mindent megtudjon a régió gazdaságát irányító Rendszerről. Mert a tagjai csak így nevezik a Camorrát, ezt a halálos maffiaszervez

Howard Campbell, Jr. náci háborús bűnösként várja tárgyalását egy izraeli börtönben. De vajon tényleg bűnös? Vagy igazából második világháborús amerikai kém, aki csak álcázta magát náci propagandistának? Az akasztófahumorral átszőtt briliáns regényben Vonnegut a feketét és fehéret a szürke egy egészen hátborzongató árnyalatába forgatja… A regény elején Vonnegut azt írja: „Ez az egyetlen történetem, amelynek tisztában vagyok a mondanivalójával.” Mi, olvasók viszont törhetjük a fejünket, hogy mi a