Helikon Kiadó

Amikor a Helikon Kiadó igazgatója fölajánlotta, hogy régebbi és újabb verseimből szívesen megjelentetnének egy könnyen áttekinthető, mozgékony válogatást, őszintén meglepődtem. Verseket ma? Válogatott verseket háromszáz oldalon? Nem a kiadó nagyvonalú fényűzése lenne ez? - kérdeztem némi aggodalommal. Nem! - hangzott a szelíd, de egyértelmű válasz. S rögtön utána még egy olyan mondat is, amely fölért a legmagasabb szintű elismeréssel és igazságszolgáltatással: A magyar költészet nélkül nem volna

A magyar politikai élet főszereplőinek sereglete, ahogy Lengyel László látja őket. A portrék mögött ott az elemzés is nyilván, no meg humor, szarkazmus és jó adag kultúrtörténeti hasonlat. Hogy kikről? Kádár Jánosról, átfogóan a magyar miniszterelnökökről Grósz Károlytól Orbán Viktorig, majd külön-külön Antall Józsefről, Horn Gyuláról, Orbán Viktorról, Kuncze Gáborról, Gyurcsány Ferencről és Bajnai Gordonról. Közgazdászokról, gazdaságpolitikusokról: Bokros Lajosról, Surányi Györgyről, Hetényi Is

"Megfogadtam, hogy nem bútorozom be az emlékezet üres szobáit. Tudtam, ha hazamegyek, úgyis el kell mesélnem." Így indul az Újvidéken élő magyar író új regénye. Ez a feszülés "csak semmi érzést, érzelmet nem gyűjteni, mert abból akkor emlék lesz" , ahogy már több regénye is mutatja, Kontránál azt jelenti: embert lelkiismeretfurdalással vagy megalázó érzésekkel nyomasztó emlék. Az utóbbi években (1992: Gimnazisták, 1993: Farkasok órája) írt regényeihez puhán és lazán illeszkedik ez a harmadik. Az

Arany János születésének 200. évfordulója előtti tisztelgésként a Helikon Zsebkönyvek sorozat 55. kötete az 1846-ban megjelent Toldi, az elbeszélő költemény, mely meghozta a költőnek az országos ismertséget. ,,Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg? Ki

István király története mindig is szimbolikus erővel bírt: a semmiből országot építő erős kezű uralkodót vagy a szent királyt, a hit felkent bajnokát egyaránt beleláthatta alakjába az utókor. Az író István király tragédiáját látja elsősorban: a kötelesség áldozataként mutatja be István életét. A fiatal férfi apja és főként anyja akarata által vezetve, nevelve, természetes vágyait, ösztöneit legyűrve vállalja a keresztény királyságot, az erős kézzel való uralkodást. Megtagadja érzelmeit és a bold

E kötetben Niederhauser Emil írta meg Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége ellen 1898-ban elkövetett merénylet drámáját és annak hátterét. A gyilkosság abban a Genfben történt, amely a múlt század végén a nemzetközi anarchizmus központja volt, s így az események leírás kapcsán betekintést nyerhetünk a korabeli anarchista mozgalmak működésébe is.

A nagyanyám szájából hallottam először, hogy "a boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös" - így, ebben a zárt és felbonthatatlan formában, ami valami réges-régi, könnyfakasztó ponyva címe lehetett... Nagyanyám akkortájt született egy Bécstől távoli magyar kisvárosban, amikor Rudolf és (hogy őt idézzem) "a Vecsera" meghalt Mayerlingben. A gyerekkorából hozott történet ereje azonban mit sem csökkent két világháború után sem, a negyvenes évek végén is érdemes volt még tovább mesélni, mert még nem szikka