Helikon Kiadó

A reichenhemi Schiller gimnázium anyanyelvtanára, a látszólag feddhetetlen életű Joachim Linde tisztában van azzal, hogy magán-és a család ügyei süllyedőben vannak. Emellett szinte eltörpül az óráján legutóbb történt felháborító eset. Most "legkínosabb, legbensőbb ügyeit" kell kiteregetnie a kollégák előtt, hogy mentse magát. És Linde elhatározza, hogy nem adja olcsón a bőrét. De nemcsak magánjellegű, hanem történelmi adósságokról is szó esik a regényben. A Lecke arról szól, hogy miképpen fonódn

"Megfogadtam, hogy nem bútorozom be az emlékezet üres szobáit. Tudtam, ha hazamegyek, úgyis el kell mesélnem." Így indul az Újvidéken élő magyar író új regénye. Ez a feszülés "csak semmi érzést, érzelmet nem gyűjteni, mert abból akkor emlék lesz" , ahogy már több regénye is mutatja, Kontránál azt jelenti: embert lelkiismeretfurdalással vagy megalázó érzésekkel nyomasztó emlék. Az utóbbi években (1992: Gimnazisták, 1993: Farkasok órája) írt regényeihez puhán és lazán illeszkedik ez a harmadik. Az

A magyar politikai élet főszereplőinek sereglete, ahogy Lengyel László látja őket. A portrék mögött ott az elemzés is nyilván, no meg humor, szarkazmus és jó adag kultúrtörténeti hasonlat. Hogy kikről? Kádár Jánosról, átfogóan a magyar miniszterelnökökről Grósz Károlytól Orbán Viktorig, majd külön-külön Antall Józsefről, Horn Gyuláról, Orbán Viktorról, Kuncze Gáborról, Gyurcsány Ferencről és Bajnai Gordonról. Közgazdászokról, gazdaságpolitikusokról: Bokros Lajosról, Surányi Györgyről, Hetényi Is

Arany János születésének 200. évfordulója előtti tisztelgésként a Helikon Zsebkönyvek sorozat 55. kötete az 1846-ban megjelent Toldi, az elbeszélő költemény, mely meghozta a költőnek az országos ismertséget. ,,Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg? Ki

A Helikon Zsebkönyvek 64. kötetével a magyar széppróza egy újabb közkedvelt klasszikusát idézzük fel: Mikszáth Kálmán 1881-82-ben megjelent két novellagyűjteményét, melyek szerzőjük számára meghozták a várva-várt áttörést, visszavonhatatlanul beleírva nev

István király története mindig is szimbolikus erővel bírt: a semmiből országot építő erős kezű uralkodót vagy a szent királyt, a hit felkent bajnokát egyaránt beleláthatta alakjába az utókor. Az író István király tragédiáját látja elsősorban: a kötelesség áldozataként mutatja be István életét. A fiatal férfi apja és főként anyja akarata által vezetve, nevelve, természetes vágyait, ösztöneit legyűrve vállalja a keresztény királyságot, az erős kézzel való uralkodást. Megtagadja érzelmeit és a bold

A Paletta-sorozat újabb, negyedik kötetének címe: Mennyek Királynője, amely cím Máriát idézi. Az istenszülőt. Jézus édesanyját. A bibliai szent anyát, az égi közvetítőt. Stella Marist, a Tenger Csillagát. A Sátántiprót. És persze Magyarország Nagyasszonyát, akinek első királyunk, Szent István az oltalmába ajánlotta országát. Mária az anyaság, az anyai gondoskodás, aggódás és fájdalom megtestesítője. Vele kapcsolatban beszélnünk kell az élet kezdetéről, a termékenységről, a születés csodájáról va

Aki e könyv képeit végiglapozza, lépten-nyomon ismerős arcokra bukkan. Az ember nem tudja pontosan, hol is találkozott ezekkel a férfiakkal, asszonyokkal, leányokkal, de bizonyos benne, hogy valamikor, valahol már látta őket... Holbein egyszerű titka az, hogy mihelyt arcába néz valakinek, leomlik előtte minden nemzeti, társadalmi válaszfal: csak az embert látja... Mély részvét van ezeken a rajzokon? Vagy részvétlen igazmondás?... Egy bizonyos: Holbein egy szál krétával a kezében képes a legritká

E kötetben Niederhauser Emil írta meg Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége ellen 1898-ban elkövetett merénylet drámáját és annak hátterét. A gyilkosság abban a Genfben történt, amely a múlt század végén a nemzetközi anarchizmus központja volt, s így az események leírás kapcsán betekintést nyerhetünk a korabeli anarchista mozgalmak működésébe is.