Helikon Kft

A Helikon Kiadó zsebkönyvsorozatának 99. kötete különleges antológia: Simon Márton, a népszerű fiatal költő 99 híres (vagy épp nem annyira híres) magyar költő egy-egy versét választotta ki, megmutatva, amennyire egy antológiában ez lehetséges, hogy mennyire sokszínű a magyar költészet. Ahogy ő maga írja előszavában: ez egy „közelítési próbálkozás. Föltárási kísérlet. Hogy olyan legyen, ami ritka, hogy belekerülhessenek a szokásos listákról szokásosan kirekedő nevek, kvázi-ismeretlen nagyversek,

A Corpus Hermeticum egy feltehetően tudatosan szerkesztett válogatás, egy szöveggyűjtemény Hermész Triszmegisztosz tanításaiból, amely tizenhét görög nyelvű hermetikus dialógust tartalmaz. A kötetben a teológiai témájú értekezések mellett a kozmológiával és az embernek a világban elfoglalt helyével foglalkozó szövegeket egyaránt megtaláljuk, melyek a hermészi tanítások, a hermetikus filozófia megismeréséhez segítik hozzá az olvasót. A híres platonikus filozófus, Marsilio Ficino 14.?századi latin

Hénok apokalipszise egy Kr. e. II. század elején keletkezett, nem kanonizált írás, amely csak görög és etióp változatban maradt fenn. Közvetlenül kapcsolódik a Bibliához, a Mózes I. könyvének 6. részében leírtakhoz. A mű beszámol arról, hogy Isten teremtményei, a Felvigyázók leszállnak a földre, megkívánják az emberek lányait, és gyermekeket nemzenek velük, majd az asszonyokat titkos tudásra tanítják. Ezután elszaporodik a bűn és a gonoszság, így az Úr elhatározza, hogy özönvízzel pusztítja el a

„…jegyezd meg, Veszelka fiam, hogy aki variál, az reá babrál, különben sem kell folyton okoskodni, mert az élet értelmét egy szóban öszve lehet foglalni: sömmi.” Félelem és reszketés járja át az alföldi tanyavilágot, a hatóságok tehetetlenek – ahol csak felbukkan Rózsa Sándor és bandája, ott rögvest egekbe szökik az eltulajdonított jószágok és lepuffantott pandúrok száma. Ám a legendás haramiavezér és önjelölt pusztai igazságosztó kezd belefásulni a betyáréletbe, és titkon már arról ábrándozik

„Minden állat egyenlő, de néhány állat egyenlőbb a többinél.” E szállóigévé vált mondat nagyjából össze is foglalja George Orwell 1945-ben megjelent kisregényének lényegét. Az 1984 mellett kétségkívül az Állatfarm az angol író legismertebb és legnagyobb hatású műve, amely szintén a totális diktatúrák működési mechanizmusát mutatja be – nem véletlen, hogy Magyarországon mindkét regény évtizedeken át csak szamizdat kiadásban volt olvasható. A két mű közötti legfőbb különbség az, hogy míg az 1984 e

„Az ember félni kezd, nem tudja, kikkel él együtt.” Kosztolányi az Édes Annában nemcsak a radikális, hanem a mérsékelt jobboldallal is szembefordult, amikor regényében (bár kimondatlanul, de félreérthetetlenül) összefüggést teremtett a tanácskormány bukása és hősnője kiszolgáltatottsága között, s éppen a regény legrokonszenvesebb szereplője, a meggyőződéses keresztény Moviszter mutat megértést a cselédlány embertelen sorsa és a proletárhatalom társadalomjavító ábrándjai iránt. Az Édes Anna tehá

„Aztán meg mi az a szabadság? Káprázat, füst, fikció… Ezeknek a szerencsétlen demokratáknak a lázálma?” A Kutyaszív egy groteszk átalakulás krónikája, amelyben egy nagynevű moszkvai sebészprofesszor emberi szerveket plántál egy kóbor ebbe. A műtét sikeressége azonban hamar megkérdőjeleződik, a Gömböc kutyából lett Gömbös elvtárs ugyanis egyre több fejtörést okoz teremtőjének – nem elég, hogy a szovjet homunculus egy lusta, követelőző korhely, de még a bolsevik ideológiára is fogékonynak mutatko

Alessandro Baricco ötödik regénye, a 2002-ben megjelent Vértelenül egy meg nem nevezett országban lezajlott véres polgárháború különös utózöngéinek krónikája. A beköszöntő béke nem elég a továbbra is háborús lázban égő lelkek lecsillapításához: az elszenvedett sérelmek és veszteségek felszítják a bosszúvágyat, a beteljesített bosszú pedig újabb gyilkos haragot szül. A történet hősnőjén, Ninán múlik, hogy megszakad-e valamikor ez a halálos lánc, hogy eljön-e a megbocsátás pillanata. Az, amiről k

Szókratészt minden idők egyik legnagyobb gondolkodójaként tartjuk számon. Pedig nem volt tudós, nem írt semmit, egész életében tanulni akart. Úgy tartotta, "a vizsgálódás nélküli élet nem emberhez méltó élet". Meg volt győződve, hogy az elképzelések tisztázása tudáshoz vezet, ami erényessé tesz, s így élhetünk jó életet, lehetünk boldogok.Hogy mit mondott, mit gondolt, azt nem az ő írásaiból tudjuk, hanem főként Platóntól, aki igyekezett minden gondolatát leírni - de később, amikor elkezdte kido

Éric-Emmanuel Schmitt még a múlt évezredben, 1997-ben írta meg A láthatatlan ciklusa című kisregénysorozata első darabját, s bő húsz ével később, 2019-ben zárta le a ciklust a nyolcadik kötettel. A sorozat több történetéből színpadi adaptáció is készült, melyeket a világ számos országában bemutattak – Magyarországon a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház tűzte műsorára az Oszkár és Rózsa mami színműváltozatát. Ahogy a ciklus több más darabjában, ebben a kisregényben is egy felnőtt és egy gyerek kü

A hazájában már elismert írónak számító Baricco számára ez az 1996-ban megjelent könyv hozta el a nagy áttörést, a nemzetközi sikert. A XIX. század második felében játszódó regény főhőse a katonai karrier helyett a kereskedelmi utazó kalandos életét választó HervéJoncour, akinek eleinte Észak-Afrikába, később pedig Japánba kell utaznia a selyemgyártásra szakosodott városkája megélhetését biztosító selyemhernyópetékért. S hogy miért vállalkozik egy boldog házasságban élő fiatalember ilyen fáradsá

Az Ibrahim úr és a Korán virágai Éric-Emmanuel Schmitt 1997-ben útjára bocsátott nyolcrészes kisregénysorozatának, A láthatatlan ciklusának a második darabja. Mint a sorozatbeli történetek többségében, az Ibrahim úrban is egy kisgyerek és egy felnőtt érdekesen alakuló kapcsolatát követhetjük nyomon. Moisét, az elárvult zsidó fiúcskát a mohamedán vallású Ibrahim úr, a környékbeli boltos veszi a szárnyai alá, majd magával viszi egy hosszú utazásra… A kisregény alapján készült, 2003-ban bemutatott

„Most majd elmondja. Hazudni fog, kínlódik, tagadja, azt hiszi közben, hogy az igazat mondja, s mégis hazudik. Aztán végül, kénytelen lesz bevallani. A végén mindenki kénytelen bevallani, minden ember.” Válás? Budán? Ilyesmi csak másokkal fordul elő. Az egyik eset mégis szokatlanul közelről érinti a válóperes bíró elzárkózó, de sikeresnek mondható életét és családi körét: egy iskolatárs és egy futó lányismerős házassága jutott válságba. A tárgyalás előtti éjjel megrendítő esemény játszódik le a

Egy irodalomtörténeti jelentőségű „találmány” több évtizedes sikertörténetének újabb fejezeteként Örkény István egyperces novellái megjelennek a Helikon Kiadó Zsebkönyvtár sorozatában. Közülük is a legismertebbek, a közkedveltek olvashatók együtt, azok az írások, amelyek évtizedek alatt beívódtak a közösségi emlékezetbe, sőt jó néhányuk hivatkozási alap is lett a szűkebb vagy a tágabb közbeszédben. A kiválogatott írások egymásutánja – szinte észrevétlenül – elvezeti az olvasót a hagyományos, kö

A világirodalom egyik legszebb, de biztosan a legszürreálisabb, édes-bús szerelmi történetének szerzője így ír könyvéről előszócskájában: „Csak két dolog van: a szerelem, mindenfajta szerelem a csinos lányokkal, meg a New Orleans-i muzsika vagy a Duke Ellington-féle. A többinek el kéne tűnnie, mert a többi rút, s az alább következő néhány bizonyságul szolgáló lapnak az ereje abban a tényben rejlik, hogy a történet teljes egészében igaz, mert elejétől a végéig én találtam ki.” „- Lótusza van? -

„Szindbád lenyelte a bort, s egy pillanatig így maradt, csukott szemekkel, mint aki a lélek legmélyebb tárnáiba szállott alá, s nem akar idő előtt elsietetten nyilatkozni. Még az idegenek is átérezték a teremben e pillanat fontosságát, mikor Szindbád, ebéd és sörital elfogyasztása után, leengedi sokat ízlelt, sokat próbált torkán az első korty bort. –Iható! – mondta aztán Szindbád óvatosan, s felnyitotta szemeit. E pillanatban a nap is ragyogni kezdett, s meleg fénnyel árasztotta el a „London” f

„Hohó, kiskutya – mondják gépies elragadtatással a látogatók, mert kiskutyának illik és lehet önzetlenül örülni. A kiskutya általában kedves valami. Mindenki ért a kiskutyához. Fanyar kedélyek is felengednek, amikor megpillantják a kiskutyát. Nem kerül semmibe, ha az ember kedves a kiskutyához. S mert a kutya gazdája mindig örül, ha kellemeset hall a kiválasztott élőlényről, s mert kis figyelmességek mélyítik el a barátságot, s mert ez a legolcsóbb: a kiskutya első fellépésének visszhangja van a

A Mark Twain néven világhírű íróvá lett Samuel Langhorne Clemens javarészt saját gyermekkori élményei alapján írta meg legsikeresebb regényét, a Tom Sawyer kalandjait (1876). A címszereplőt három hajdani cimboráját eggyé gyúrva formázta meg, és Tom Sawyer – Huckleberry Finn-nel együtt – a világirodalom egyik legismertebb gyerekhőse lett, akivel azóta minden ifjú generáció szívesen azonosul, hiszen a legtöbb fiú – éljen bármely korban – szeretne kalóz, kincskereső, ártatlanokat megmentő hős, ille

„– Mondd, király, tudod te, hogy ki vagyok én? – Mindenki tudja. Okos és öreg vagy, mint egy krokodil, és a királynő fizet neked, hogy kegyetlen véreb legyél, ezért téged gyűlölnek, és meg fognak ölni. – Úgy… És azt is tudod, hogy mit szoktam én tenni a gonosztevőkkel, ha hazudnak nekem? – Ütöd őket, és ők betegek lesznek. De egy királyt nem lehet ütni. Akkora pofont kapott nyomban, hogy a portás kint a hallban felriadt álmából.” A Rejtő-regények világában járatos olvasók tudják, hogy a szerző

Egressy Zoltán új regényének főhőse Jolka, a halálára készülő zalai parasztasszony. Kilencvennégy évet lehúzott már e világban, s ahogy az öregek szoktak, úgy beszél ő is az életéről: gyermekkoráról, a feleségként átélt évtizedekről és az utolsó életszakaszról, a több mint két évtizede tartó magányáról. S ahogy az öregek szokták, ő is mindegyre más fénytörésben meséli el életének öt-hat különösen fontos eseményét. De lassacskán azt érezzük: mintha valami krimi is megbújna ebben a dolgos, szép, b