Házam

Manapság, ha egyáltalán beszélünk, gondolkodunk is költészetről, igen önző módon tesszük. Az én versem, kedvenc versem, mintha rólam írták volna – így sajátítjuk ki a sorokat. Pedig a vers mindenkinek szól. Akár elefántcsonttoronyból, akár a harcmezőkről, akár a szeretett hölgy ablaka alól – a költő már nem magának, a mindenségnek írja tollal, pennával, kattogó írógéppel, ma pedig villódzó monitor előtt a strófákat. Ha eljut hozzánk, bennünk alakul, él tovább. Mindannyiunkban. 15 éven át a Magya

Esszéi és újságcikkei Grendel Lajos irodalmi munkásságának szerves részét képezik. Írói reflexióknak is nevezhetnénk az e kötetben összegyűjtö

Mit találnak a gyerekek a padláson?_x000D_ _x000D_ Ki bújt el a szekrényben? Mit csinál a kutya az utazási irodában?_x000D_ Ismerd meg a nyüzsikönyvek színes világát! Sok-sok lakás, szoba és üzlet várja, hogy felfedezd._x000D_ E könyv kedves és aprólékos

Hazam EGY Kocsma

Majdnem negyedszázaddal a rendszerváltás után Magyarországon újra divatba jött a közéleti költészet. A rendszerváltást követő néhány év bőséges verstermése után fokozatosan mind kevesebb olvasói és kritikai figyelem övezte a politikai, közéleti témájú ver

Gyűjtik össze a gyerekeket. Visznek máshová, el a szüleinktől. A macedónok odaadták az övéiket. Sírtak, csókolgatták őket, de nem mondtak nemet. A mieink megvadultak. Visítottak, átkozódtak, szorosan magukhoz öleltek, páran a körmeikkel estek neki a felelősöknek, mi is sírtunk, elengedtek. Csak a nagyobbakat vitték el, tízévestől fölfelé.Minket nagy teherautókra raknak. Aztán föl a hajóra. Lengyel teherhajó, legalábbis ezt mondták. Csörlővel húznak föl, reszketünk, valaki beleesik a vízbe. A r

Gyűjtik össze a gyerekeket. Visznek máshová, el a szüleinktől. A macedónok odaadták az övéiket. Sírtak, csókolgatták őket, de nem mondtak nemet. A mieink megvadultak. Visítottak, átkozódtak, szorosan magukhoz öleltek, páran a körmeikkel estek neki a felelősöknek, mi is sírtunk, elengedtek. Csak a nagyobbakat vitték el, tízévestől fölfelé.Minket nagy teherautókra raknak. Aztán föl a hajóra. Lengyel teherhajó, legalábbis ezt mondták. Csörlővel húznak föl, reszketünk, valaki beleesik a vízbe. A r

Gyűjtik össze a gyerekeket. Visznek máshová, el a szüleinktől. A macedónok odaadták az övéiket. Sírtak, csókolgatták őket, de nem mondtak nemet. A mieink megvadultak. Visítottak, átkozódtak, szorosan magukhoz öleltek, páran a körmeikkel estek neki a felelősöknek, mi is sírtunk, elengedtek. Csak a nagyobbakat vitték el, tízévestől fölfelé.Minket nagy teherautókra raknak. Aztán föl a hajóra. Lengyel teherhajó, legalábbis ezt mondták. Csörlővel húznak föl, reszketünk, valaki beleesik a vízbe. A r

Gyűjtik össze a gyerekeket. Visznek máshová, el a szüleinktől. A macedónok odaadták az övéiket. Sírtak, csókolgatták őket, de nem mondtak nemet. A mieink megvadultak. Visítottak, átkozódtak, szorosan magukhoz öleltek, páran a körmeikkel estek neki a felelősöknek, mi is sírtunk, elengedtek. Csak a nagyobbakat vitték el, tízévestől fölfelé. Minket nagy teherautókra raknak. Aztán föl a hajóra. Lengyel teherhajó, legalábbis ezt mondták. Csörlővel húznak föl, reszketünk, valaki beleesik a vízbe. A ra

Gyűjtik össze a gyerekeket. Visznek máshová, el a szüleinktől. A macedónok odaadták az övéiket. Sírtak, csókolgatták őket, de nem mondtak nemet. A mieink megvadultak. Visítottak, átkozódtak, szorosan magukhoz öleltek, páran a körmeikkel estek neki a felelősöknek, mi is sírtunk, elengedtek. Csak a nagyobbakat vitték el, tízévestől fölfelé.Minket nagy teherautókra raknak. Aztán föl a hajóra. Lengyel teherhajó, legalábbis ezt mondták. Csörlővel húznak föl, reszketünk, valaki beleesik a vízbe.

Vladimir Borojević gyermekkora 1991 kora nyarán, amikor először hallotta a "bevetés" szót, váratlanul véget ért. Tizenhét évvel később, a délszláv háború során a Jugoszláv Néphadseregben szolgált apjával kapcsolatban sötét titokra derül fény. Vladimir hosszú balkáni körútra indul, és eközben kezdi el megérteni, hogy családjának szétesése milyen szorosan kapcsolódik a világ széthullásához. A Borojević család tagjainak sikerült elkerülniük a bombákat, de a tragikus sorsú honfitársaikhoz hasonlóan

Gyűjtik össze a gyerekeket. Visznek máshová, el a szüleinktől. A macedónok odaadták az övéiket. Sírtak, csókolgatták őket, de nem mondtak nemet. A mieink megvadultak. Visítottak, átkozódtak, szorosan magukhoz öleltek, páran a körmeikkel estek neki a felelősöknek, mi is sírtunk, elengedtek. Csak a nagyobbakat vitték el, tízévestől fölfelé.Minket nagy teherautókra raknak. Aztán föl a hajóra. Lengyel teherhajó, legalábbis ezt mondták. Csörlővel húznak föl, reszketünk, valaki beleesik a vízbe. A rak

Mostoha hazám Gyűjtik össze a gyerekeket. Visznek máshová, el a szüleinktől. A macedónok odaadták az övéiket. Sírtak, csókolgatták őket, de nem mondtak nemet. A mieink megvadultak. Visítottak, átkozódtak, szorosan magukhoz öleltek, páran a körmeikkel

A huszonkét éves francia fiatalembert telefonon felhívják, hogy korábban elutasított ösztöndíjkérelmét egy váratlanul felszabaduló hely miatt mégis elfogadják, ha azonnal igent mond. Egy számára ismeretlen városba, Pécsre mehetne tanítani. Magyarországi é

„A regény egészen az utolsó pillanatig tartogat meglepetéseket.” – Ruth Ware, New York Times bestsellerszerző „Lebilincselő, magával ragadó alkotás, amely sok izgalmat rejt.” – Abigail Dean, New York Times bestsellerszerző Helen élete mesébe illő. Jóképű építész férjével egy gyönyörű, viktoriánus házban él, és évekig tartó, reménytelennek tűnő próbálkozás után végre gyermeket vár. Nem tart sokáig a boldogsága. Részt vesz egy szülésfelkészítő tanfolyamon, ahol találkozik a titokzatos, egyedülálló

„Szerettem, hogy az emberek nem házibulikban gyűlnek össze, hanem kocsmákban, mert még elérhető áron van a sör. Nem úgy, mint otthon. Szerettem, hogy az emberek a szemembe néznek az utcán. Szerettem, hogy jóval kevesebb itt a tabu, mint nálunk.” A huszonkét éves francia fiatalembert telefonon felhívják, hogy korábban elutasított ösztöndíjkérelmét egy váratlanul felszabaduló hely miatt mégis elfogadják, ha azonnal igent mond. Egy számára ismeretlen városba, Pécsre mehetne tanítani. Magyarországi

„A regény egészen az utolsó pillanatig tartogat meglepetéseket.” – Ruth Ware, New York Times bestsellerszerző„Lebilincselő, magával ragadó alkotás, amely sok izgalmat rejt.” – Abigail Dean, New York Times bestsellerszerzőHelen élete mesébe illő. Jóképű építész férjével egy gyönyörű, viktoriánus házban él, és évekig tartó, reménytelennek tűnő próbálkozás után végre gyermeket vár. Nem tart sokáig a boldogsága.Részt vesz egy szülésfelkészítő tanfolyamon, ahol találkozik a titokzatos, egyedülálló Ra

„Szerettem, hogy az emberek nem házibulikban gyűlnek össze, hanem kocsmákban, mert még elérhető áron van a sör. Nem úgy, mint otthon. Szerettem, hogy az emberek a szemembe néznek az utcán. Szerettem, hogy jóval kevesebb itt a tabu, mint nálunk.” A huszonkét éves francia fiatalembert telefonon felhívják, hogy korábban elutasított ösztöndíjkérelmét egy váratlanul felszabaduló hely miatt mégis elfogadják, ha azonnal igent mond. Egy számára ismeretlen városba, Pécsre mehetne tanítani. Magyarországi