Hauszmann Alajos

Dr. Hauszmann Alajos egy budai fűszerkereskedő gyermekeként született 1847-ben, pályafutása csúcsán pedig – az 1900-as évek elején – miniszterekkel és miniszterelnökökkel parolázott, fogadta Ferenc József császár és király, Erzsébet királyné, Horthy Miklós kormányzó, rektora lett a Műegyetemnek, elnöke vagy elnökségi tagja számos művészeti, építészeti és kulturális szervezetnek. Mi volt az az erő, amely egy német gyökerű gyereket korának leghíresebb magyar építészei közé emelt? Pusztán az, ho

Dr. Hauszmann Alajos egy budai fűszerkereskedő gyermekeként született 1847-ben, pályafutása csúcsán pedig – az 1900-as évek elején – miniszterekkel és miniszterelnökökkel parolázott, fogadta Ferenc József császár és király, Erzsébet királyné, Horthy Miklós kormányzó, rektora lett a Műegyetemnek, elnöke vagy elnökségi tagja számos művészeti, építészeti és kulturális szervezetnek. Mi volt az az erő, amely egy német gyökerű gyereket korának leghíresebb magyar építészei közé emelt? Pusztán az, ho

Jegyzetek Hauszmann Alajos életéről és működéséről Dr. Hauszmann Alajos egy budai fűszerkereskedő gyermekeként született 1847-ben, pályafutása csúcsán pedig – az 1900-as évek elején – miniszterekkel és miniszterelnökökkel parolázott, fogadta Ferenc Józ

Dr. Hauszmann Alajos egy budai fűszerkereskedő gyermekeként született 1847-ben, pályafutása csúcsán pedig – az 1900-as évek elején – miniszterekkel és miniszterelnökökkel parolázott, fogadta Ferenc József császár és király, Erzsébet királyné, Horthy Miklós kormányzó, rektora lett a Műegyetemnek, elnöke vagy elnökségi tagja számos művészeti, építészeti és kulturális szervezetnek. Mi volt az az erő, amely egy német gyökerű gyereket korának leghíresebb magyar építészei közé emelt? Pusztán az, hogy

Hauszmann a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője, nagyhatású professzor, akinek keze alól a századforduló különféle stílusáramlatainak legjelesebb képviselői kerültek ki. Műtermében a korszak sok hírnevessé vált építésze nyert szakmai képzést. A dualista monarchia reprezentatív középületeinek tervezője: az ő rajzasztalán született meg a Kúria (ma Néprajzi Múzeum), a New York-palota terve, és az ő nevéhez fűződik több korszerű épülettípus megalkotása, közöttük a pavilonos rendszerű kór

Hauszmann Alajos (1847 – 1926) Hauszmann a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője, nagyhatású professzor, akinek a keze alól a századforduló különféle stílusáramlatainak legjelesebb képviselői kerültek ki. Műtermében a korszak sok hírnevessé vált középületeinek tervezője, az ő rajzasztalán született meg a Kúria (ma Néprajzi Múzeum), a New York-palota terve, és az ő nevéhez fűződik több korszerű épülettípus megalkotása, közöttük a pavilonos rendszerű korházaké.   Fő műve a XIX. század vé

Hauszmann Alajos (1847 – 1926) Hauszmann a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője, nagyhatású professzor, akinek a keze alól a századforduló különféle stílusáramlatainak legjelesebb képviselői kerültek ki. Műtermében a korszak sok hírnevessé vált középületeinek tervezője, az ő rajzasztalán született meg a Kúria (ma Néprajzi Múzeum), a New York-palota terve, és az ő nevéhez fűződik több korszerű épülettípus megalkotása, közöttük a pavilonos rendszerű korházaké.   Fő műve a XIX. század

Hauszmann Alajos (1847 – 1926) Hauszmann a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője, nagyhatású professzor, akinek a keze alól a századforduló különféle stílusáramlatainak legjelesebb képviselői kerültek ki. Műtermében a korszak sok hírnevessé vált középületeinek tervezője, az ő rajzasztalán született meg a Kúria (ma Néprajzi Múzeum), a New York-palota terve, és az ő nevéhez fűződik több korszerű épülettípus megalkotása, közöttük a pavilonos rendszerű korházaké.   Fő műve a XIX. század

Hauszmann Alajos (1847 – 1926) Hauszmann a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője, nagyhatású professzor, akinek a keze alól a századforduló különféle stílusáramlatainak legjelesebb képviselői kerültek ki. Műtermében a korszak sok hírnevessé vált középületeinek tervezője, az ő rajzasztalán született meg a Kúria (ma Néprajzi Múzeum), a New York-palota terve, és az ő nevéhez fűződik több korszerű épülettípus megalkotása, közöttük a pavilonos rendszerű korházaké.   Fő műve a XIX. század