Hamvas béla

A kötet a balatonfüredi Vaszary Galériában Miró, Chillida, Tapies, Uecker és kortársaik grafikáiból összeállított kiállítás zárásaként a Hamvas Béla Asztaltársaság által rendezett Művészet és Tér című konferencián elhangzott előadások gyűjteménye. A kötet szerzői: Cserép László, Nádler István, Szőcs Géza, Horváth Róbert, Thiel Katalin, Keserü Katalin és Kukla Krisztián. Az előadások Hamvas Béla életművének és a XX. századi képzőművészeti irányzatok viszonyát, párhuzamait elemzik.

A huszadik század két nagy gondolkodója, a magyar Hamvas Béla (1893-1968) és a kanadai Northrop Frye (1912-1991) univerzális életművet hagytak maguk után, amelynek egyik kulcsszava az áttetszőség. A létezés, a gondolkodás, a tanítás és a transzcendenssel

A huszadik század két nagy gondolkodója, a magyar Hamvas Béla (1893-1968) és a kanadai Northrop Frye (1912-1991) univerzális életművet hagytak maguk után, amelynek egyik kulcsszava az áttetszőség. A létezés, a gondolkodás, a tanítás és a transzcendenssel való viszonyukra is a transzparencia tapasztalata volt meghatározó. Gondolkodásuk meglepő hasonlósága őket is áttetszővé teszi, noha egymást a nyelvi és részint időbeli korlátok miatt sem ismerhették. Mindkét író munkássága túlmutat a szakmaiság

Hamvas Béla munkásságának tudományos igényű feldolgozása, művészetszemléletének, tudományképének, vallásfenomenológiájának áttekintése tanulmányok, monográfiák sokaságának feladata. Írásom a sok közül a nyelvi szempontot választotta, ennek vonzáskörzetébe

Hamvas Béla munkásságának tudományos igényű feldolgozása, művészetszemléletének, tudományképének, vallásfenomenológiájának áttekintése tanulmányok, monográfiák sokaságának feladata. Írásom a sok közül a nyelvi szempontot választotta, ennek vonzáskörzetében vizsgálódott, azaz Hamvas nyelvszemléletének sajátosságait, igazságkonceptusának (alétheia) nyelvi vonatkozásait, költészetfelfogását, regényének szókoncepcióit, e prózanyelv narratív eljárásait elemeztem. Hamvas nyelvgondolkodásról beszélt S

A huszadik század két nagy gondolkodója, a magyar Hamvas Béla (1893-1968) és a kanadai Northrop Frye (1912-1991) univerzális életművet hagytak maguk után, amelynek egyik kulcsszava az áttetszőség. A létezés, a gondolkodás, a tanítás és a transzcendenssel való viszonyukra is a transzparencia tapasztalata volt meghatározó. Gondolkodásuk meglepő hasonlósága őket is áttetszővé teszi, noha egymást a nyelvi és részint időbeli korlátok miatt sem ismerhették. Mindkét író munkássága túlmutat a szakmaiság

Hamvas Béla munkásságának tudományos igényű feldolgozása, művészetszemléletének, tudományképének, vallásfenomenológiájának áttekintése tanulmányok, monográfiák sokaságának feladata. Írásom a sok közül a nyelvi szempontot választotta, ennek vonzáskörzetében vizsgálódott, azaz Hamvas nyelvszemléletének sajátosságait, igazságkonceptusának (alétheia) nyelvi vonatkozásait, költészetfelfogását, regényének szókoncepcióit, e prózanyelv narratív eljárásait elemeztem. Hamvas nyelvgondolkodásról beszélt Sz

Hamvas Béla munkásságának tudományos igényű feldolgozása, művészetszemléletének, tudományképének, vallásfenomenológiájának áttekintése tanulmányok, monográfiák sokaságának feladata. Írásom a sok közül a nyelvi szempontot választotta, ennek vonzáskörzetében vizsgálódott, azaz Hamvas nyelvszemléletének sajátosságait, igazságkonceptusának (alétheia) nyelvi vonatkozásait, költészetfelfogását, regényének szókoncepcióit, e prózanyelv narratív eljárásait elemeztem. Hamvas nyelvgondolkodásról beszélt S

Hamvas Béla munkásságának tudományos igényű feldolgozása, művészetszemléletének, tudományképének, vallásfenomenológiájának áttekintése tanulmányok, monográfiák sokaságának feladata. Írásom a sok közül a nyelvi szempontot választotta, ennek vonzáskörzetében vizsgálódott, azaz Hamvas nyelvszemléletének sajátosságait, igazságkonceptusának (alétheia) nyelvi vonatkozásait, költészetfelfogását, regényének szókoncepcióit, e prózanyelv narratív eljárásait elemeztem. Hamvas nyelvgondolkodásról beszélt S

Hamvas Béla munkásságának tudományos igényű feldolgozása, művészetszemléletének, tudományképének, vallásfenomenológiájának áttekintése tanulmányok, monográfiák sokaságának feladata. Írásom a sok közül a nyelvi szempontot választotta, ennek vonzáskörzetében vizsgálódott, azaz Hamvas nyelvszemléletének sajátosságait, igazságkonceptusának (alétheia) nyelvi vonatkozásait, költészetfelfogását, regényének szókoncepcióit, e prózanyelv narratív eljárásait elemeztem. Hamvas nyelvgondolkodásról beszélt Sz

Hamvas Béla munkásságának tudományos igényű feldolgozása, művészetszemléletének, tudományképének, vallásfenomenológiájának áttekintése tanulmányok, monográfiák sokaságának feladata. Írásom a sok kö...

Hamvas Béla Magia-szutra című munkája egész életművének egyik legkülönösebb írása, amelyben az emberi létnek a szabadsághoz vezető útját a létezés – megismerés – megvalósítás három ún. „törvénye” vagy „axiómája” mentén bontja ki: „Teljes szabadság nem egy

Hamvas Béla indulása óta, sőt első megjelent írásától kezdve folyamatosnak mondható az érdeklődése a magyar sorskérdések vagy azok egyik-másik szellemi vetülete (főleg az irodalmi) iránt. A magyar sorsról való tudás a mai napig észrevétlenül nőtt azzá, am

Ez a mű egymaga képes cáfolni azt a hibás, közkeletű vélekedést, hogy Hamvas Béla nem foglalkozott a magyar kultúrával, elhanyagolta volna irodalmi, művészeti és történelmi tárgyú tanulmányokban érinteni a szűkebb értelemben vett magyar kérdéseket, vagy e

Ebben a kötetben olyan klasszikus írók és filozófusok írásai és szövegrészletei kerültek kiválogatásra, amelyek a valódi emberi létezés titkait és módszereit állítják elénk filozófiai, szellemtörténeti, irodalmi és költői formában.... A válogatás fő szemp

A magyar Hyperion 1936-ban keletkezett első, mindeddig kiadatlan változata Hamvas Béla első alkotói korszakának egyik legjelentősebb szépirodalmi írása. A levélregény formájában megfogalmazott költői ihletésű és szépségű műve mintegy foglalata annak a vil

Hamvas Béla Hamvas Béla Litai (Imádságok) című „könyvecskéje” a kéziratos hagyaték legkevésbé ismert és legkülönösebb darabja.

Márciusban Hamvas Béla születésének 110-edik évfordulója előtt tisztelegünk. Tanítványai, szellemiségének továbbvivői több csoportot is létrehoztak, ezek egyike a Hamvas Béla Kör, amely rendszeresen megjelenteti tanulmányait, vitairatait. Az ünnepi alkalom kapcsán lehetőség nyílik az időközben elhunyt barátok, tisztelők nevének és írásainak megőrzésére is.

Szintén segédmunkási-raktárosi száműzetése alatt, 1951-56 között Inotán és Tiszapalkonyán írta meg Hamvas Béla Sarepta című esszénaplóját. Írásának címével (sarepta = olvasztás, finomítás) egyfelől új és igen nehéz élethelyzetének értelmét és távlatát jel