Hagyomány

Kósa László Magyar népi kultúra és társadalom

Hagyományápoló munkafüzet a 3-4. osztályosok számára. A könyv olyan népszokásokkal ismerteti meg az Olvasót, amelyeket ma már csak a feljegyzések őriznek.

Hagyomány - Adomány Hagyományápoló munkafüzet a 3-4. osztályosok számára. A könyv olyan népszokásokkal ismerteti meg az Olvasót, amelyeket ma már csak a feljegyzések őriznek.

Hagyományápoló munkafüzet a 3-4. osztályosok számára. A könyv olyan népszokásokkal ismerteti meg az Olvasót, amelyeket ma már csak a feljegyzések őriznek.

Hagyományápoló munkafüzet a 3-4. osztályosok számára. A könyv olyan népszokásokkal ismerteti meg az Olvasót, amelyeket ma már csak a feljegyzések őriznek.

Hagyományápoló munkafüzet a 3-4. osztályosok számára. A könyv olyan népszokásokkal ismerteti meg az Olvasót, amelyeket ma már csak a feljegyzések őriznek.

Harangozó Imre Népi imaköltészetünk emlékei a csongrádi eredetű békési és csanádi községekben

E kötet egy filozófiatörténet-írási program megfogalmazására vállalkozik. Fő tézise, hogy elbeszéljen egy olyan történetet, amelyben a magyar filozófia elmúlt száz éve koherensnek és nyitottnak ábrázolható. Az úgynevezett szociologizáló hagyomány ugyanis egymással vitatkozó gondolkodási irányokat is képes együtt tárgyalni. A kötet végső soron azt állítja, hogy a magyar filozófia eredeti, maradandó és valódi hatást kifejtő teljesítményei jellemzően ennek a szemléletmódnak a jegyeit viselik mag

Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. - Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Jelen tanulmánya a magyar őshaza, azaz a Magna Hungaria kérdéskörét igyekszik felderíteni a korai források felhasználása segítségével. Itt nem csak a történettudomány lehetőségeivel él a szerző, hanem a nyelvtudomány és a korai diplomácia iratainak, valamint a korszak utazóinak feljegyzéseit, beszámo

Jelen mű a kritikai megértés/megértő kritika szándékával íródott. Elsődleges feladatának a neokonzervatív gondolkodás megértését-elemzését tekinti, amennyiben kritikára vállalkozik, az igyekszik az irányzat saját belső mércéi, koherencia kritériumai alapján megtenni. Ugyanakkor megpróbálja tárgyát elméleti igénnyel megközelíteni, ehhez - és talán ez legfontosabb megkülönböztető jegye - egy sajátos episztemológiai nézőpontot, a politikai tudásról alkotott képet hív segítségül. A könyv neokonze

Németh László politikája A szerző célja Németh László politikájának, eszmerendszerének rekonstruálása. Németh minőségeszményének és forradalom-tanának lehetséges szintézisét vizsgálja, miközben arra tesz kísérletet, hogy ezeket a rétegeket úgy válassza el finoman egymástól a jobb szemléltetés kedvéért, hogy a hagyomány és a forradalom Némethnél egymással szervesen összefonódó princípiumai ne essenek szét. Mindezzel az ifjú szombathelyi irodalomtörténész a Németh László-kutatás szempontrendsze

Kiss-Csapó Gergely új könyve jelent meg Hagyomány és modernizáció címen. A 208 oldalon megjelent könyv kitűnő olvasmány.

Hagyomany-Digi

Személyes irodalom, epikai hagyomány. Vajon van-e ellentmondás e két szempont között? Könyvemmel azt igyekszem bizonyítani, hogy nincsen, legfeljebb termékeny feszültség. Az én személyes közlései az önéletrajzi és önírás típusú megnyilatkozások körében egyszerre magánjellegű és nyilvános, saját és idegen, egyedi és közösségi dokumentumokként állnak elénk: élettörténeti narratívák, írásban megformált emlékezések, melyek az emlékeknek és egyszersmind az emlékezetnek is reprezentációi. Mindez szemé

Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. - Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Jelen tanulmánya a magyar őshaza, azaz a Magna Hungaria kérdéskörét igyekszik felderíteni a korai források felhasználása segítségével. Itt nem csak a történettudomány lehetőségeivel él a szerző, hanem a nyelvtudomány és a korai diplomácia iratainak, valamint a korszak utazóinak feljegyzéseit, beszámo

Karácsony András (1957—) egyetemi tanár (ELTE ÁJK). Végzettsége: jogász, filozófus. Kutatási területe: társadalomelmélet és jogfilozófia. Újabb könyvei: A jogtudomány teológusa (Carl Schmitt politikai teológiája) 2016, Jogelméleti előadások (2017). A döntés a kívánatos és reálisan lehetséges közötti különbség áthidalója. Többnyire csupán a már adott előfeltételekből való következtetést értjük döntésként, ám ez nem mindig van így. Dönteni akkor is kell, amikor nem lehet dönteni. A döntés túllép a

A világ egyik új erőközpontjának számító Távol-Kelet országai a közelmúltban különböző fejlődési utakat jártak be. Közös pont azonban, hogy a gyors modernizációval egy időben a hatalmas régió minden országában igen jelentős szerepe van a nemzeti hagyományok megőrzésének és gyakran újrafogalmazásának. Ázsiában a múlt, jelen és jövő különösen szoros együttélésének lehetünk tanúi, ami számos kérdést felvet. Milyen szerepe van a nemzeti kultúrának az egyes távol-keleti államok társadalmi, politikai