Habsburgok

Kit ne érdekelnének híres emberek, művészek, uralkodók szerelmei, titkos vagy éppenséggel házassággal szentesített kapcsolatai? A téma örökzöld, hát még ha Európa egyik legnagyobb uralkodóházának, a ma is számtalan leszármazottal büszkélkedő Habsburg-oknak a szerelmeit dolgozza fel valamely vállalkozó szellemű történész. Mert bizony rengeteg anyagot kell átnéznie, hiszen a Habsburg-házat gyakorta kereste fel Ámor, hogy pajkos nyilával megsebezze az istenként tisztelt, ám mégis húsból-vérből való

A Habsburgokról szóló szakmunkák száma nem csekély. Jó ideje szerte Európában foglalkoztatja a tudósokat, milyen szerepet játszott évszázadokon keresztül a császári dinasztia kontinensünk történetében. Magyarország sajátos helyzete, históriája új és egyedi szempontokat is kínál ehhez a vizsgálódáshoz, és a két kiváló történész, Gonda Imre és Niederhauser Emil immár klasszikusan élt ezzel a lehetőséggel. Húsz év után könyvüknek ma külön izgalma, milyen volt az az Európa, amelyhez a Habsburgok rév

Erzsébet, Ferenc József extravagáns hitvese mitikus alakká lett az idők során, úgyhogy az emberek többsége immár őt tekinti az osztrák császárnénak. Az igazság azonban az, hogy Erzsébet természete és akarata ellenére kényszerült bele a császárné szerepébe. Talán e szerepvállalási kényszernél is érdekesebb az a kérdés, hogy hogyan alakult azoknak a császárnéknak a sorsa, akik 1864 és 1918 között kerültek férjük révén az osztrák trónra. Izgalmas feladat kideríteni, hogy I.Ferenc, a „biedermeier cs

Gonda Imre - Niederhauser Emil

Thea Leitner

E könyv arról az időszakról szól, mikor a kicsiny Habsburg-hercegség csillaga felemelkedőben volt a 15. században. Az anyagi gondokkal küszködő I. Miksa volt az, aki szerencsés házasságai révén megteremtette a Habsburg-család anyagi jólétét. Mindhárom felesége nagyon gazdag volt, s fiatalon elhunyt.

„Azért házasodunk, hogy gyermekeink legyenek, és nem azért, hogy szívünk vágyainak engedjünk.” Tekintettel erre az egyáltalán nem romantikus felfogásra, nagyon is érthető, hogy a Habsburg-ház férfi és nő tagjai a kastélyok falain kívül kerestek szerelmet, szeretetet és szexuális kielégülést. Ezekről a házasságon kívüli kapcsolatokról, néhány esetben pedig a másságról szól a történész könyve.

„Azért házasodunk, hogy gyermekeink legyenek, és nem azért, hogy szívünk vágyainak engedjünk.” Tekintettel erre az egyáltalán nem romantikus felfogásra, nagyon is érthető, hogy a Habsburg-ház férfi és nő tagjai a kastélyok falain kívül kerestek szerelmet, szeretetet és szexuális kielégülést. Ezekről a házasságon kívüli kapcsolatokról, néhány esetben pedig a másságról szól a történész könyve.

„Azért házasodunk, hogy gyermekeink legyenek, és nem azért, hogy szívünk vágyainak engedjünk.” Tekintettel erre az egyáltalán nem romantikus felfogásra, nagyon is érthető, hogy a Habsburg-ház férfi és nő tagjai a kastélyok falain kívül kerestek szerelmet, szeretetet és szexuális kielégülést. Ezekről a házasságon kívüli kapcsolatokról, néhány esetben pedig a másságról szól a történész könyve.

„Azért házasodunk, hogy gyermekeink legyenek, és nem azért, hogy szívünk vágyainak engedjünk.” Tekintettel erre az egyáltalán nem romantikus felfogásra, nagyon is érthető, hogy a Habsburg-ház férfi és nő tagjai a kastélyok falain kívül kerestek szerelmet, szeretetet és szexuális kielégülést. Ezekről a házasságon kívüli kapcsolatokról, néhány esetben pedig a másságról szól a történész könyve.

Gonda Imre - Niederhauser Emil

Dieter Kindemann úgy ismeri a Habsburg-család életének minden kis részletét, mint talán senki más. Könyvében rendkívül összetett képet rajzol a Habsburgok 20. és kezdődő 21. századi életéről. Visszapillant az excsászárné, Zita életére, akinek ausztriai visszatérésében maga a szerző is szerepet játszott. Portrét rajzol a szenvedélyes européerről, Otto von Habsburgról, az utolsó császár fiáról. Mesél Habsburg Ottó gyermekeiről, például Walburga Habsburg Douglasról, aki a svéd parlament képviselője

Az udvarhölgyek diszkrét szemlélők, ám meglehetősen bőbeszédű, és mondhatni pletykás napló- és levélírók voltak. Így tudjuk meg írásaikból, hogy a császári ház tagjai olykor mennyire unták egymás társaságát, hogy a kis Franci, vagyis a későbbi Ferenc József milyen kedves, szorgalmas, de néha kissé illetlen gyerek volt.

„Azért házasodunk, hogy gyermekeink legyenek, és nem azért, hogy szívünk vágyainak engedjünk.” Tekintettel erre az egyáltalán nem romantikus felfogásra, nagyon is érthető, hogy a Habsburg-ház férfi és nő tagjai a kastélyok falain kívül kerestek sz

„Azért házasodunk, hogy gyermekeink legyenek, és nem azért, hogy szívünk vágyainak engedjünk.” Tekintettel erre az egyáltalán nem romantikus felfogásra, nagyon is érthető, hogy a Habsburg-ház fé...

Martyn Rady nem kisebb feladatra vállalkozik könyvében, mint a Habsburg dinasztia közel ezer éves történetének bemutatására. Szellemes, olvasmányos stílusban veszi sorra a Habsburg uralkodókat és a dinasztia nevezetesebb képviselőit. A könyv lapjain feltá

Minden embernek eredendő joga van az élethez. Az esélyegyenlőség azonban már más kérdés. Van, aki sokkal több kötelességet vállal magára a köz érdekében, van, akinek sokkal többet kell teljesíteni az elismeréshez. Pedig korántsem mindegy, hogy életünk könnyű vagy jobban meg kell dolgoznunk az eredményért, az elismerésért. Hogy van az, hogy történelmi események, emberi karakterek sokszor jogot formálnak maguknak a mások feletti uralomhoz, mások életének tönkretételéhez vagy legalábbis ennek megkí

John H. Gill könyvének nagy erőssége, hogy a rendelkezésre álló nagyszámú forrás alapján egyedülálló részletességgel rekonstruálja ezeket a nagyon gyorsan zajló történéseket. Eközben az olvasó részletesen megismerheti a napóleoni korszak harcászatát, az e