GABO KIRÁLYI

Napóleon életét színezték, olykor alakították is a különböző, hol rövid és viharos, hol magas hőfokon égő és hosszan kitartó szerelmi viszonyok. Sigrid-Maria Größing, a nálunk is ismert sikeres írónő új, mindmáig ismeretlen képet rajzol Napóleonról.

Vajon Miksát, Mexikó császárát 1867. június 18-én valóban kivégezték-e? A Habsburg-uralkodó dicstelen vége sok kérdést hagy megválaszolatlanul: - Miért nem használta ki a császár azt a menekülési lehetőséget, amely a kivégzése előtt pár nappal kínálkozott? - Miért zárták el a közönséget a kivégzéstől? - Miért nem sikerült bebalzsamozni a holttestet? - Miért reagált olyan visszafogottan a hivatalos Oszták-Magyar Monarchia Ferenc József császár testvérének kivégzésére? - S végül: ki az a titokzato

A Királygyilkosok - gyilkos királyok az európai történelem több mint egy évezredén kalauzolja végig az olvasót, s megismerteti az uralkodóházak tagjai ellen és nemegyszer áltel elkövetett gyilkosságok indítékaival, eszközeivel és következményeivel. Nincs az a regény, amely felvehetné a versenyt a valósággal: a rejtélyes vagy erőszakos halálesetekkel a fényes palotákban a zsarnokgyilkosokkal, akik véget vetnek egy dinasztia uralmának, és megváltoztatják a történelem folyását. Az évszázadok során

Erzsébet elbűvölően szép asszony volt, akinek kedvessége és mágikus vonzereje térdre kényszerítette a férfivilágot. Őt viszont mintha hidegen hagyták volna ama vágyak és szenvedélyek, melyeket imádóiban fellobbantott. Sigrid-Maria Grössing pszichológiai érzékenységgel rajzolja meg a vadóc természetű Sisi, valamint apja, a bajorországi Possenhofenben uralkodó, különcnek számító Miksa herceg és a lelkileg kiegyensúlyozatlan unokafivér, a későbbi II. Lajos problematikus viszonyát. A szerző együttér

A monacói uralkodóház 1997 végén ünnepelte fennállásának 700. évfordulóját, A hajdani Grace Kelly, Oscar-djas hollywoodi filmszínésznő, Monaco hercegnője 1982-ben bekövetkezett tragikus halálával megindult az a lassú szétesési folyamat, amelyet még a nagy pompával megrendezett jubileumi ünnepségek sem tudtak feledtetni. És míg a tévében nagy nehezen véget ér egy-egy sorozat, az életben folytatódik a szappanopera. Albert, a 42 éves trónörökös máig nem talált méltó asszonyt magának és hercegnőt a

"Anyámnak köszönhetem a szerencsémet, és minden jót, amit valaha cselekedtem" - írta egyszer Napóleon, holott ő tette ezt az egyszerű korzikai asszonyt egy császár, három király, egy királynő és két uralkodó hercegnő édesanyjává. És ezt nemcsak a gyermeki hála és a fejedelmi udvariasság mondatta vele... A történészek maguk is csodálattal adóznak Letizia Buonaparte alakjának. Stendhal egyenesen így ír róla: "Ez a páratlan nő, bízvást mondhatjuk, egyedülálló jellem Franciaországban... A kis korzik

Erzsébet, Ferenc József extravagáns hitvese mitikus alakká lett az idők során, úgyhogy az emberek többsége immár őt tekinti az osztrák császárnénak. Az igazság azonban az, hogy Erzsébet természete és akarata ellenére kényszerült bele a császárné szerepébe. Talán e szerepvállalási kényszernél is érdekesebb az a kérdés, hogy hogyan alakult azoknak a császárnéknak a sorsa, akik 1864 és 1918 között kerültek férjük révén az osztrák trónra. Izgalmas feladat kideríteni, hogy I.Ferenc, a „biedermeier cs

Milliók emlékeznek 1997.augusztus 31-ére, Diana walesi hercegnő halálára. Az első híradások szerint baleset történt, amelynek következtében életét vesztette a hercegnőn kívül Dodi Fayed és a sofőr, Henri Paul. Trevor Rees-Jones, a testőr az ütközés következtében pedig sokáig válságos állapotban volt. A balesetet a paparazzók végtelen agresszivitása okozta- szólt a hivatalos közlemény. Valóban baleset történt, vagy a hercegnőtől akartak megszabadulni különböző csoportok, akik számára terhes volt

Ez a könyv nemcsak tartalmilag, hanem nyelvezetével is szeretne különbözni a hasonló könyvektől. Egy császárné hétköznapjairól és „gondjairól” számol be: bemutatja Erzsébet ruhatárát, hajápolási szertartásait, étkezési (vagy inkább éhezési) szokásait , gyógykúráit, betegségeit. Mesél arról, hogy mi iránt lelkesedett szenvedélyesen, mi mindenhez volt tehetsége, mesél örökös utazásairól, a félelmeiről, a babonákról, a depresszióról és nem utolsó sorban a személyzettel és az udvarhölgyeivel kialaku

Erzsébet királyné és Ferenc József egyetlen fia Rudolf trónörökös volt, akinek titokzatos és váratlan halála, sz un. mayerlingi tragédia mélyen megrázta az uralkodópárt, és az egész országot is. A személyes tragédián túl, ennek a szomorú eseménynek következtében az utódlás kérdése is problematikussá vált az Osztrák-Magyar Monarchiában. Rudolf személyisége, viselkedése már életében is sok mendemondára adott okot. A túlérzékeny, vékony testalkatú, a liberális szellemi elittel kapcsolatban álló fia

1989.április elsején Bécsben a Habsburg-ház uralkodóit megillető szertartás és a sajtó hatalmas érdeklődése kíséri végső nyughelyére Ausztria utolsó császárnéját, Magyarország és Csehország királynéját, a 97 éves korában elhunyt Zitát, aki a maga személyében jelképezte az Osztrák-Magyar Monarchia alkonyát, a XX.század politikai-társadalmi földindulásait, a Habsburgok viharosan mozgalmas történetét, példás bátorsággal, méltósággal és hittel viselve boldog ifjúsága után a megpróbáltatásokat, amely

Paranormális jelenségek akkor is léteznek, ha senki sem beszél róluk: jóslatok és víziók, amelyek adott időpontban valóra válnak, vagy holtak, kopogó szellemek és más ismeretlen alakok jelennek meg. A kötet bepillantást enged a parapszichológia idegen és "kísérteties" világába, a 19. században újból divatba jött spiritiszta szeánszokba, megismerhetjük, miként váltak valóra a középkorban élt Nostradamus jóslatai, például Rudolf trónörökösről. Mindaz, amit a szerző megörökített, valóban megtörtént

Ez a könyv olyan képet rajzol a császárról, amit hiába keres az olvasó a történelemkönyvekben: egy polgár lép elénk, egy családapa, aki bár olykor makacs és pimasz, nagyvonalú és kicsinyes, mégiscsak ember. Ferenc József mindmáig ismeretlen vonásai tárulnak fel ebben a könyvben. Az olvasó, -a néma vendég- bekukkanthat a császári toalettbe, a háló- és dolgozószobába, az ebédlőbe, tanúja lehet, hogy hol és hogyan elégítette ki nagyon is emberi szükségleteit.

Milyen méltatlanul keveset tudunk a régi korok asszonyairól, még akkor is, ha királyi házak szülöttei voltak! Pedig ha kicsit megismerjük a sorsukat, rájöhetünk, hogy életük, jellemük sokszor máig ható, sorsfordító hatással volt országok, birodalmak történetére. Erre az ismerkedő kalandra hív ez a könyv. Az Árpád-házi herceglányokat bemutató, kalandos részleteket sem nélkülöző könyv elsősorban arról szól, hogy miként lehettek a dinasztiákat, európai udvarokat összekötő királylányok alázatos és e

Az 1492-től 1868-ig, Amerika felfedezésétől az első spanyol forradalomig terjedő 400 esztendőt öleli át a neves történész műve, mely talán a spanyol történelem legizgalmasabb újkori periódusa. Különös nézőpontból szemlélhetjük a spanyol királyi udvar eseményeit: királynői és királynéi életének, sorsának elbeszélésével ismeretlen világ tárul elénk. A királyi udvar csillogó kulisszái mögött ugyanis legtöbbször keserű, szomorú és vérlázító történetek játszódtak: csendes, gyakran a színfalak mögött