FORRADALOM 1956

Sándor Iván könyve több nemzedékhez szól. Azokhoz is, akik még átélték az ötvenhatos forradalmat és szabadságharcot, és azokhoz a fiatalokhoz is, akik talán semmit sem tudnak róla. Mint a záró tanulmány tudós szerzője, Gyáni Gábor írja, olyan új nyelvet talált, amely az átélő emlékeinek, az esszéista gondolati összegezéseinek, az író epikai teljesítményeinek egysége. Nem csak a múlt, a ma megvilágítására, értelmezésére is alkalmas ez a mindenki másétól különböző nyelv. Mi volt ötvenhat? Mivé t

A drámai mű történelmi folyamatában elmondja Magyarországon a kommunista párt hatalomátvételét és megfélemlítő, fenyegető módszerét a polgári társadalom megtörésére, felszámolására, s hazánk népe nemzeti érzelmének bezúzására. A műegyetemi ifjúság 1956. október 23-án a poznani lengyel felkelés előzményével elindított egy szolidaritási tüntetést, s oly méltósággal tört fel szabadságvágya, hogy az a költő Petőfi - s a szabadsághős Bem-emlékműhöz vonult ünnepelni. Őket követendőnek tisztelve. S ell

A Magyarország története című sorozat történelmünk kezdeteitől napjainkig összefoglalja a legfontosabb eseményeket, bemutatja a kiemelkedő történelmi személyiségeket. Ez a ki

Sándor Iván könyve több nemzedékhez szól. Azokhoz is, akik még átélték az ötvenhatos forradalmat és szabadságharcot, és azokhoz a fiatalokhoz is, akik talán semmit sem tudnak róla.  Mint a záró tanulmány tudós szerzője, Gyáni Gábor írja, olyan új nyelvet talált, amely az átélő emlékeinek, az esszéista gondolati összegezéseinek, az író epikai teljesítményeinek egysége. Nem csak a múlt, a ma megvilágítására, értelmezésére is alkalmas ez a mindenki másétól különböző nyelv.  Mi volt ötvenhat? Mivé t

Sándor Iván könyve több nemzedékhez szól. Azokhoz is, akik még átélték az ötvenhatos forradalmat és szabadságharcot, és azokhoz a fiatalokhoz is, akik talán semmit sem tudnak róla. Mint a záró tanulmány tudós szerzője, Gyáni Gábor írja, olyan új nyelvet talált, amely az átélő emlékeinek, az esszéista gondolati összegezéseinek, az író epikai teljesítményeinek egysége. Nem csak a múlt, a ma megvilágítására, értelmezésére is alkalmas ez a mindenki másétól különböző nyelv. Mi volt ötvenhat? Mivé tor

Sándor Iván könyve több nemzedékhez szól. Azokhoz is, akik még átélték az ötvenhatos forradalmat és szabadságharcot, és azokhoz a fiatalokhoz is, akik talán semmit sem tudnak róla. Mint a záró tanulmány tudós szerzője, Gyáni Gábor írja, olyan új nyelvet talált, amely az átélő emlékeinek, az esszéista gondolati összegezéseinek, az író epikai teljesítményeinek egysége. Nem csak a múlt, a ma megvilágítására, értelmezésére is alkalmas ez a mindenki másétól különböző nyelv. Mi volt ötvenhat? Mivé tor

Sándor Iván könyve több nemzedékhez szól. Azokhoz is, akik még átélték az ötvenhatos forradalmat és szabadságharcot, és azokhoz a fiatalokhoz is, akik talán semmit sem tudnak róla. Mint a záró tanulmány tudós szerzője, Gyáni Gábor írja, olyan új nyelvet talált, amely az átélő emlékeinek, az esszéista gondolati összegezéseinek, az író epikai teljesítményeinek egysége. Nem csak a múlt, a ma megvilágítására, értelmezésére is alkalmas ez a mindenki másétól különböző nyelv. Mi volt ötvenhat? Mivé

Sándor Iván könyve több nemzedékhez szól. Azokhoz is, akik még átélték az ötvenhatos forradalmat és szabadságharcot, és azokhoz a fiatalokhoz is, akik talán semmit sem tudnak róla. Mint a záró tanulmány tudós szerzője, Gyáni Gábor írja, olyan új nyelvet talált, amely az átélő emlékeinek, az esszéista gondolati összegezéseinek, az író epikai teljesítményeinek egysége. Nem csak a múlt, a ma megvilágítására, értelmezésére is alkalmas ez a mindenki másétól különböző nyelv. Mi volt ötvenhat? Mivé tor

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc a témája Glant Tibor kötetének, de más szemszögből, mint ahogyan azt megszoktuk. Az ’56-os magyar forradalom rendkívül gazdag irodalma elsősorban a magyarországi vonatkozásokra, összefüggésekre figyelt a megjelent memoárokban, történelmi szakmunkákban, politikatörténeti elemzésekben. Glant Tibor viszont olyan témát választott, amely úttörő jellegű, mert magyar nyelven megjelent kötetben ezt még nem dolgozták föl: Amerika emlékezetét vizsgálta. Hogyan

1956 nem csupán Magyarország számára volt sorsfordító év. A forradalom továbbterjedésének az eshetősége a környező szovjet rendszerű államok párt- és állami vezetését is rémülettel töltötte el, hiszen az, ami Budapesten és más városok utcáin zajlott, ezen országok lakosait is a saját sorsukkal való szembenézésre késztette. A jelen kötet is egyfajta szembenézés Cseh­szlovákia, Szlovákia, a szlovákiai magyarok 1956-os sorsával, az akkori eseményekkel. Miképp reagált a csehszlovák pártvezetés a bud

1956 nem csupán Magyarország számára volt sorsfordító év. A forradalom továbbterjedésének az eshetősége a környező szovjet rendszerű államok párt- és állami vezetését is rémülettel töltötte el, hiszen az, ami Budapesten és más városok utcáin zajlott, ezen országok lakosait is a saját sorsukkal való szembenézésre késztette. A jelen kötet is egyfajta szembenézés Cseh­szlovákia, Szlovákia, a szlovákiai magyarok 1956-os sorsával, az akkori eseményekkel. Miképp reagált a csehszlovák pártvezetés a bud

A magyarországi görögség nem "janicsárként" viselkedett 1956-ban - ahogyan ez elterjedt a közvélekedésben. Magatartásuk, hozzáállásuk viszont tökéletesen megfelelt az 50-es évek hivatalos felfogásának, annak az ideológiának, amely nem tette lehetővé számukra, hogy a befogadó nép szemüvegén és lelkén keresztül lássák - láthassák - 1956 forradalmát és a magyarok szabadságharcát. Tény, hogy a forradalom leverésében nem vettek részt, de ideológiailag és politikailag egyértelműen a Kádár-rezsim mellé

A magyarországi görögség nem „janicsárként” viselkedett 1956-ban – ahogyan ez elterjedt a közvélekedésben. Magatartásuk, hozzáállásuk viszont tökéletesen megfelelt az 50-es évek hivatalos felfogásának, annak az ideológiának, amely nem tette lehetővé számukra, hogy a befogadó nép szemüvegén és lelkén keresztül lássák – láthassák – 1956 forradalmát és a magyarok szabadságharcát. Tény, hogy a forradalom leverésében nem vettek részt, de ideológiailag és politikailag egyértelműen a Kádár-rezsim mellé

A magyarországi görögség nem "janicsárként" viselkedett 1956-ban - ahogyan ez elterjedt a közvélekedésben. Magatartásuk, hozzáállásuk viszont tökéletesen megfelelt az 50-es évek hivatalos felfogásának, annak az ideológiának, amely nem tette lehetővé számukra, hogy a befogadó nép szemüvegén és lelkén keresztül lássák - láthassák - 1956 forradalmát és a magyarok szabadságharcát. Tény, hogy a forradalom leverésében nem vettek részt, de ideológiailag és politikailag egyértelműen a Kádár-rezsim mellé

A kötet, melyet a kedves Olvasó kezében tart, olyan tanulmányok gyűjteménye, melyek az 1956-os forradalom és szabadságharc modern és forrásokon alapuló értelmezéséhez igyekeznek új szempontokkal hozzájárulni. A könyv lapjain két 2016 őszén megrendezett székesfehérvári konferencia anyagát örökítették meg a szerzők. A kiadvány több intézmény, az Alba Polisz Tudományos Park Egyesület, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Székesfehérvári Egyházmegye, valamint a Kodolányi János Főiskola összefogásával szület

Az elmúlt években folytatott kutatásaim eredményeit tartalmazza ez a kötet. Van köztük "klasszikus" tanulmány, illetve az 1956-os forradalmat és a leverését követő megtorlás állambiztonsági nyomozati munkáját új szempontok szerint elemző írás is. De magam is nyomoztam: többek között korabeli fényképeken felbukkanó személyeknek eredtem nyomába. A könyv szereplői leginkább a társadalom peremére sodródott antihősök, akik a forradalom kulisszái között sem tudtak kitörni hátrányos helyzetükből. Vél

Magyar História