FORRADALOM 1956

A drámai mű történelmi folyamatában elmondja Magyarországon a kommunista párt hatalomátvételét és megfélemlítő, fenyegető módszerét a polgári társadalom megtörésére, felszámolására, s hazánk népe nemzeti érzelmének bezúzására. A műegyetemi ifjúság 1956. október 23-án a poznani lengyel felkelés előzményével elindított egy szolidaritási tüntetést, s oly méltósággal tört fel szabadságvágya, hogy az a költő Petőfi - s a szabadsághős Bem-emlékműhöz vonult ünnepelni. Őket követendőnek tisztelve. S ell

A Magyarország története című sorozat történelmünk kezdeteitől napjainkig összefoglalja a legfontosabb eseményeket, bemutatja a kiemelkedő történelmi személyiségeket. Ez a ki

Sándor Iván könyve több nemzedékhez szól. Azokhoz is, akik még átélték az ötvenhatos forradalmat és szabadságharcot, és azokhoz a fiatalokhoz is, akik talán semmit sem tudnak róla.  Mint a záró tanulmány tudós szerzője, Gyáni Gábor írja, olyan új nyelvet talált, amely az átélő emlékeinek, az esszéista gondolati összegezéseinek, az író epikai teljesítményeinek egysége. Nem csak a múlt, a ma megvilágítására, értelmezésére is alkalmas ez a mindenki másétól különböző nyelv.  Mi volt ötvenhat? Mivé t

Sándor Iván könyve több nemzedékhez szól. Azokhoz is, akik még átélték az ötvenhatos forradalmat és szabadságharcot, és azokhoz a fiatalokhoz is, akik talán semmit sem tudnak róla. Mint a záró tanulmány tudós szerzője, Gyáni Gábor írja, olyan új nyelvet talált, amely az átélő emlékeinek, az esszéista gondolati összegezéseinek, az író epikai teljesítményeinek egysége. Nem csak a múlt, a ma megvilágítására, értelmezésére is alkalmas ez a mindenki másétól különböző nyelv. Mi volt ötvenhat? Mivé tor

Sándor Iván könyve több nemzedékhez szól. Azokhoz is, akik még átélték az ötvenhatos forradalmat és szabadságharcot, és azokhoz a fiatalokhoz is, akik talán semmit sem tudnak róla. Mint a záró tanulmány tudós szerzője, Gyáni Gábor írja, olyan új nyelvet talált, amely az átélő emlékeinek, az esszéista gondolati összegezéseinek, az író epikai teljesítményeinek egysége. Nem csak a múlt, a ma megvilágítására, értelmezésére is alkalmas ez a mindenki másétól különböző nyelv. Mi volt ötvenhat? Mivé

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc a témája Glant Tibor kötetének, de más szemszögből, mint ahogyan azt megszoktuk. Az ’56-os magyar forradalom rendkívül gazdag irodalma elsősorban a magyarországi vonatkozásokra, összefüggésekre figyelt a megjelent memoárokban, történelmi szakmunkákban, politikatörténeti elemzésekben. Glant Tibor viszont olyan témát választott, amely úttörő jellegű, mert magyar nyelven megjelent kötetben ezt még nem dolgozták föl: Amerika emlékezetét vizsgálta. Hogyan

1956 nem csupán Magyarország számára volt sorsfordító év. A forradalom továbbterjedésének az eshetősége a környező szovjet rendszerű államok párt- és állami vezetését is rémülettel töltötte el, hiszen az, ami Budapesten és más városok utcáin zajlott, ezen országok lakosait is a saját sorsukkal való szembenézésre késztette. A jelen kötet is egyfajta szembenézés Cseh­szlovákia, Szlovákia, a szlovákiai magyarok 1956-os sorsával, az akkori eseményekkel. Miképp reagált a csehszlovák pártvezetés a bud

​​A könyv előszava:​​ Ennek a könyvnek az volt az alapötlete, hogy az ​​1956​​-os forradalmat a kalandirodalom könnyedségével kezelve, olvasmányos, izgalmas történeteket adjunk az olvasók kezébe. Hogy bevonjuk az olyan fiatalos, korszerű gondolkodású társainkat, akik talán ezt a témát túl zordnak, fájdalmasnak, érinthetetlennek vélve nem olvasnának ilyesfélét. Sokan vannak az intelligensek, akik sorozatokat, akciófilmeket néznek, akcióban dús kalandregényeket olvasnak és az pedig nekünk, íróknak

Az 1956-os forradalom visszhangja Csehszlovákiában 1956 nem csupán Magyarország számára volt sorsfordító év. A forradalom továbbterjedésének az eshetősége a környező szovjet rendszerű államok párt- és állami vezetését is rémülettel töltötte el, hiszen

A magyarországi görögség nem janicsárként viselkedett 1956-ban - ahogyan ez elterjedt a közvélekedésben. Magatartásuk, hozzáállásuk viszont tökéletesen megfelelt az 50-es évek hivatalos felfogásának, annak az ideológiának, amely nem tette lehetővé számukr

A magyarországi görögség nem "janicsárként" viselkedett 1956-ban - ahogyan ez elterjedt a közvélekedésben. Magatartásuk, hozzáállásuk viszont tökéletesen megfelelt az 50-es évek hivatalos felfogásának, annak az ideológiának, amely nem tette lehetővé számukra, hogy a befogadó nép szemüvegén és lelkén keresztül lássák - láthassák - 1956 forradalmát és a magyarok szabadságharcát. Tény, hogy a forradalom leverésében nem vettek részt, de ideológiailag és politikailag egyértelműen a Kádár-rezsim mellé

1956 nem csupán Magyarország számára volt sorsfordító év. A forradalom továbbterjedésének az eshetősége a környező szovjet rendszerű államok párt- és állami vezetését is rémülettel töltötte el, hiszen az, ami Budapesten és más városok utcáin zajlott, ezen országok lakosait is a saját sorsukkal való szembenézésre késztette. A jelen kötet is egyfajta szembenézés Cseh­szlovákia, Szlovákia, a szlovákiai magyarok 1956-os sorsával, az akkori eseményekkel. - Miképp reagált a csehszlovák pártvezetés a b

Az 1956-os forradalom (majd az utána kialakult szabadságharc) morális szempontból igazolható politikai cselekvésként és lineáris történelmi eseményként áll előttünk. A politikafilozófia eszközeivel alátámasztható az is, hogy a forradalom célja a társadalmi-politikai rend megváltoztatása, illetve a klasszikus polgári és emberi szabadságjogok egy részének kiharcolása, végül egy kezdetleges demokratikus rend kialakítása és az elnyomás megszüntetése volt. Hamis ellenben az a marxista történelemszeml

A magyarországi görögség nem "janicsárként" viselkedett 1956-ban - ahogyan ez elterjedt a közvélekedésben. Magatartásuk, hozzáállásuk viszont tökéletesen megfelelt az 50-es évek hivatalos felfogásának, annak az ideológiának, amely nem tette lehetővé számukra, hogy a befogadó nép szemüvegén és lelkén keresztül lássák - láthassák - 1956 forradalmát és a magyarok szabadságharcát. Tény, hogy a forradalom leverésében nem vettek részt, de ideológiailag és politikailag egyértelműen a Kádár-rezsim mellé

A kötet, melyet a kedves Olvasó kezében tart, olyan tanulmányok gyűjteménye, melyek az 1956-os forradalom és szabadságharc modern és forrásokon alapuló értelmezéséhez igyekeznek új szempontokkal hozzájárulni. A könyv lapjain két 2016 őszén megrendezett székesfehérvári konferencia anyagát örökítették meg a szerzők. A kiadvány több intézmény, az Alba Polisz Tudományos Park Egyesület, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Székesfehérvári Egyházmegye, valamint a Kodolányi János Főiskola összefogásával szület

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kutatásának egy speciális területe a nyugati sajtócikkek elemzése. E kötet ezzel a tematikával foglalkozik. A szerző többéves kutatómunkája és doktori disszertációja alapján elkészített könyv az angol nyelvű sajtó se

Magyar História

"Az 1956-os forradalom és szabadságharc kutatásának egy speciális területe a nyugati sajtócikkek elemzése. E kötet ezzel a tematikával foglalkozik. A szerző többéves kutatómunkája és doktori disszertációja alapján elkészített könyv az angol nyelvű sajtó segítségével kalauzolja az érdeklődőket az 1956. november 4-e utáni történések sűrűjében. Lényegében három nagyobb fejezetben ismerhetjük meg az angolszász sajtó szemszögéből az eltiport magyar forradalom következményeit. Az első rész felvillantj

A kötet, amelyet az olvasó a kezében tart, John Sadovynak több ismert, valamint a hazai és nemzetközi nagyközönség számára eddig ismeretlen, különleges és izgalmas fényképét mutatja be az 1956-os forradalomról. A felvételek egy része - többek között a Köztársaság téri pártház ostromakor rögzítettek - még abban az évben bejárták az egész világot, mély hatást gyakoroltak a Nyugatra, készítőjüknek pedig elismertséget hoztak. A cseh származású fotóriporter 1956. október 29. és november 1. közötti fé