Filozófia

Vajon a tudomány-e a filozófia vagy világnézet; életforma vagy életmód? Ezek a kérdések végigkísérik a filozófia történetét. Husserl életm

Ez a kis füzet A természet matematikája a filozófia tükrében című tavaly megjelent könyvemnek a visszaéneklése, helyesbítése. Már annak írása közben is több helyütt belebonyolódtam abba a problémába, hogy a természetből egészen kizártam a 0-t, végtelent és folytonosságot, de ennek bizonyos hatását nem tudtam tagadni. A napokban világosodott meg bennem, hogy mi ez a végtelen és folytonos, ami jelen van a természetben. A dolog egy szóban megadható: az ige, vagy ha úgy tetszik, az: IGE. A két foga

A nyugati filozófia XX. századi története

Ez a kis füzet A természet matematikája a filozófia tükrében című tavaly megjelent könyvemnek a visszaéneklése, helyesbítése. Már annak írása közben is több helyütt belebonyolódtam abba a problémába, hogy a természetből egészen kizártam a 0-t, végtelent és folytonosságot, de ennek bizonyos hatását nem tudtam tagadni. A napokban világosodott meg bennem, hogy mi ez a végtelen és folytonos, ami jelen van a természetben. A dolog egy szóban megadható: az ige, vagy ha úgy tetszik, az: IGE. A két fogal

Bölcs tapasztalat, hogy a tudás azáltal is gyarapodik, hogy átadjuk, másokkal megosztjuk. Ez a fajta tanári, elõadói mentalitás jellemzi Alexander Bernát minden munkáját, hi

Kiss Tamás 1953. május 25-én született Szombathelyen. Fiatal kora óta ír rendszeresen verseket. Biológus diplomája ellenére költészettel, festészettel és  zen&eacu

Az Anti-Proudhonnal kapcsolatban mondja Mehring, Marx életrajzában: A mű „határkövet jelent úgy szerzője életében, mint a tudomány történelmében. Ebben a munkában fejtet

Babits Mihálynak az irodalom tudományos meghatározására tett kísérleteiben három irányú, elmélyült, de rejtett szaktudományos érdeklődés mutatható ki. E szövegek lélektani motívumokat is tartalmazó ironikusságát a használt irodalomelméleti fogalmak nyilvánvaló ellentmondásossága teremti meg. Az elemzés második szakasza amellett érvel, hogy Babits változó Bergsonétól Szent Ágoston etikája felé forduló morális érdeklődését irodalomelméleti szövegei is tükrözik. A kutatás utolsó fejezete a költő tu

Babits Mihálynak az irodalom tudományos meghatározására tett kísérleteiben három irányú, elmélyült, de rejtett szaktudományos érdeklődés mutatható ki. E szövegek lélektani motívumokat is tartalmazó ironikusságát a használt irodalomelméleti fogalmak nyilvánvaló ellentmondásossága teremti meg. Az elemzés második szakasza amellett érvel, hogy Babits változó Bergsonétól Szent Ágoston etikája felé forduló morális érdeklődését irodalomelméleti szövegei is tükrözik. A kutatás utolsó fejezete a költő tu

de Sade márki A szabadosság iskolája

Ez csupán filozófiai vázlat a természet matematikai törvényeinek kiszámításához. Talán lesznek kiváló tudósok, akik ezt a munkát elvégzik helyettem. Egy-két megsejtésem máris beigazolódott, például ma olvastam, hogy kínai tudósok meghatározták a foton le

Babits Mihálynak az irodalom tudományos meghatározására tett kísérleteiben három irányú, elmélyült, de rejtett szaktudományos érdeklődés mutatható ki. E szövegek lélektani motívumokat is tartalmazó ironikusságát a használt irodalomelméleti fogalmak nyilvánvaló ellentmondásossága teremti meg. Az elemzés második szakasza amellett érvel, hogy Babits változó Bergsonétól Szent Ágoston etikája felé forduló morális érdeklődését irodalomelméleti szövegei is tükrözik. A kutatás utolsó fejezete a költő tu

Paracelsus (1493-1541), eredeti nevén: Aureolus Philippus Theophrastus Bombastus von Hohenheim a reneszánsz kor legjelentősebb és legszínesebb mágusa, alkimistája és orvosa. Az okkult tudományok követői benne tisztelik a mágikus gyógyászat terápiájának megteremtőjét. Páratlanul kalandos és hányattatásokkal teli életét emelt fővel harcolta végig és vált ezáltal a reneszánsz géniuszává. A legtöbb Paracelsust ábrázoló képen feltűnik jelmondata is: "Alterius non sit qui suus esse potest" - vagyis "N

Babits Mihálynak az irodalom tudományos meghatározására tett kísérleteiben három irányú, elmélyült, de rejtett szaktudományos érdeklődés mutatható ki. E szövegek lélektani motívumokat is tartalmazó ironikusságát a használt irodalomelméleti fogalmak nyilvánvaló ellentmondásossága teremti meg. Az elemzés második szakasza amellett érvel, hogy Babits változó Bergsonétól Szent Ágoston etikája felé forduló morális érdeklődését irodalomelméleti szövegei is tükrözik. A kutatás utolsó fejezete a költő tu

Ez csupán filozófiai vázlat a természet matematikai törvényeinek kiszámításához. Talán lesznek kiváló tudósok, akik ezt a munkát elvégzik helyettem. Egy-két megsejtésem máris beigazolódott, például ma olvastam, hogy kínai tudósok meghatározták a foton lehetséges legnagyobb tömegét, megcáfolva Einsteint, aki szerint ez 0. Szintén nemrégiben olvastam róla, hogy biológusok kísérletekkel igazolták, hogy a növényeknek is van emlékezetük. Magam is erre a felvetésre jutottam, mondván, hogy emlékezés né

Agrippa von Nettesheim a középkor híres alkimistája, mágusa, orvosa. Az Okkult filozófia élete fő műve, amit a hermetikus-mágikus hagyomány teljes ismeretét mutatja be. jelen kötet a számok hatalmával és erejével, a számok, betűk és istenségek kapcsolatával, a görög-római-héber betűk mágikus aspektusával, a bolygók és számok kapcsolatával foglalkozik.

Agrippa von Nettesheim a középkor híres alkimistája, mágusa, orvosa. Az Okkult filozófia élete fő műve, amit a hermetikus-mágikus hagyomány teljes ismeretét mutatja be. jelen kötet a számok hatalmával és erejével, a számok, betűk és istenségek kapcsolatával, a görög-római-héber betűk mágikus aspektusával, a bolygók és számok kapcsolatával foglalkozik.

Okkult filozófia, Paracelsus, Puha kötésű, Magyar

Agrippa von Nettesheim a középkor híres alkimistája, mágusa, orvosa. Az Okkult filozófia élete fő műve, amit a hermetikus-mágikus hagyomány teljes ismeretét mutatja be. jelen kötet a számok hatalmával és erejével, a számok, betűk és istenségek kapcsolatával, a görög-római-héber betűk mágikus aspektusával, a bolygók és számok kapcsolatával foglalkozik.

A politikum természete mindig is a filozófiai gondolkodás előterében állt. A fenomenológia és a filozófiai hermeneutika esetében azonban eleinte úgy tűnhetett, hogy meglehetősen apolitikus irányzatokról van szó, ám még az alapító Husserl és Heidegger esetében is - a hagyatékok feldolgozása után - markáns politikafilozófiai koncepciók rekonstruálhatók. A fenomenológiai-hermeneutikai tradícióhoz kapcsolódó további nemzedékek számára pedig már - a 20. század kataklizmáinak fényében - elkerülhetetle