Európa Könyvkiadó

Kötetünk mindkét kisregényének középpontjában szerelmi bonyodalom áll. S mint a nagy német író műveiben oly sokszor, a szerelem kibontakozása most is társadalmi akadályokba ütközik. De A Jenny Treibel-ben ez az uralkodó motívum játékos, könnyed változatban jelenik meg a szép és okos professzorlány, Corinna, nem éppen legjobb hajlamainak szavára hallgat, mikor a gazdag, ám jelentéktelen Treibel fiút választja jövendőbelijéül, faképnél hagyva érte derék, komoly vőlegényét. Csupa fölényes csipkelőd

A korán elhallgatott, titokzatos Salinger csekély terjedelmű, de a hatvanas évek irodalmára és közönségére oly nagy hatást tevő életműve ma is eleven: ezt bizonyítják az új kiadások is, melyek sorában közvetlen előzménye, a Franny és Zooeyután most a mindmáig utolsó két nagy elbeszélés, a Magasabbra a tetőt, ácsok és a Seymour: Bemutatás jelenik meg. Az első részben a hét Glass gyerek közül a második, Buddy, a sokféle művészi tehetséget felmutató család egyetlen író tagja a legidősebb testvér, a

Oszlopos Simeon avagy: Lássuk Uramisten, mire megyünk ketten. (Dráma három felvonásban.) (1960) Elveszett paradicsom. (Dráma két felvonásban.) (1961) A gyáva. (Kisregény.) (1961)

Fontane ebben a regényében éri el jellemábrázoló ereje csúcsát. Teljes jellemrajzot ad, teljes élettörténetet beszélve el. A kislányfővel férjhezadott hősnőt nem a szenvedélyes szerelem sodorja házasságtörésbe, hanem a kibírhatatlan házasság a porosz főhivatalnok, Innstetten báró oldalán. Effi Briest embertelen házassági konvenciók bezártságában vergődik. Házasságtörése kitörési próbálkozás a magányból. Az író nagy erővel festi le a porosz junkenség természetellenes merevségét, alattvalószemléle

A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam harmadik kötetében romantikus szerelmi kalanddal és párbajjal folytatódik a bátor, eszes nemesifjú és lovagias széptevő, Pierre de Siorac története. Váratlan fordulatok és megpróbáltatások, megrázó szenvedélyek dúlják fel hősünk életét, aki sok-sok kaland és veszedelem után végül Párizsba, e sokarcú, egyszerre ijesztő és lenyűgöző nagyvárosba kerül, amelyet a paza

Tucatnyi középkorú magányos férfi hal meg váratlanul, megdöbbentően hasonló körülmények közt Nápolyban. A rendőrség tehetetlen. A címadó kisregény hősének, egy volt amerikai űrhajósnak a saját élete kockáztatásával kell megfejtenie a titkot. Mi történik akkor, ha a gépbe táplált túl sok információ önálló életet kezd élni, és mintegy előrevetíti és meghatározza azt, ami bekövetkezik? Hogyan materializálódik a túl nagy mennyiségben adagolt információ és vezet a világ pusztulásához? Hogyan válhat a

Goddard minden idők legnépszerűbb amerikai rocksztárja. Évek óta ő vezeti a listákat, lemezei elárasztják a világot, róla beszél mindenki, az ő számait dúdolják örömükben, bánatukban az emberek, őt utánozzák a valamirevaló együttesek. Egyszóval Amerika Goddard lábai előtt hever. Őt azonban meghódítani nem lehet. Érinthetetlen. Arcát senki nem látta, beszédét senki nem hallotta. Goddard személye hétpecsétes titok egy olyan világban, melyben mindenki mindent tud arról, aki valamicskét is számít. E

A francia romantika egyik legnagyobb alakjának kiemelkedő műve a tizennyolcadik század Velencéjébe kalauzolja olvasóit. Kivételes tehetségű új énekesnő mutatkozik be a város neves színházában: a szegénysorból a nemesek világába emelkedő árva Consuelo, akinek ereiben cigányvér is csörgedezik. A lány tüneményes hangjával hatalmas sikert arat, ám a gonosz színházi intrikák, az erénye elleni aljas támadások, valamint megrázó szerelmi csalódása miatt elhagyja a lagúnák városát, és Mária Terézia birod

Kevés August Strinberghez hasonló nagy író akad a világirodalomban, aki egy látszólag objektív műfajban, a drámában (és dráma jellegű prózájában) annyira leplezetlenül önéletrajzi lett volna, mint ő aki életének és hozzátartozói életének minden eseményét, minden rezdülését ennyire kíméletlenül és őszintén tárta volna a világ elé. És micsoda gazdag élet volt ez: színtere fél Európa, ideje az olyannyira izgalmas századvég, „mellékszereplői” többek között Freud, Nietzsche, Zola, Wedekind, Munch, Ga