Eszme

A turáni eszme a turáni eredetű népek, területek és államok tanulmányozását, fejlesztését és gyarapítását, szellemi és anyagi haladásukban való megerősítését, főleg pedig az összes turánságnak az egész emberiség boldogulása érdekében történő szervezkedését, összefoglalását és testvéri együttműködését jelenti.

A turáni eszme - Turáni múlt, turáni jövő A turáni eszme a turáni eredetű népek, területek és államok tanulmányozását, fejlesztését és gyarapítását, szellemi és anyagi haladásukban való megerősítését, főleg pedig az összes turánságnak az egész emberis

A turáni eszme a turáni eredetű népek, területek és államok tanulmányozását, fejlesztését és gyarapítását, szellemi és anyagi haladásukban való megerősítését, főleg pedig az összes turánságnak az egész emberiség boldogulása érdekében történő szervezkedését, összefoglalását és testvéri együttműködését jelenti.

Hogyan épültek be a jugoszláviai magyarok a szocialista Jugoszláviába, milyen stratégiákat dolgoztak ki a politikai pozíciójuk javítása érdekében? Meglehetősen egységes korszakot tárgyal a kötet, a második világháborútól a vajdasági autonómia leépítésééig tartót. Magába foglalja a kor jogi szempontú elemzését, az oktatás- és művelődéspolitika feltérképezését, a demográfiai változások bemutatását és a magyar–jugoszláv államközi kapcsolatok feldolgozását, valamint a kiemelkedő szellemi teljesítmén

"Ha valaki kiválasztottnak látja magát, és elbukik, akkor a bukásáért szükségszerűen másokat fog okolni, és az orosz történelemben ez a "mások" mindig is a Nyugatot jelentette." Oroszország gondolkodói mindig is kitüntetett történelmi küldetést tulajdonítottak hazájuknak, és ez a több évszázados kollektív identitáskeresés jellemzően egy éles kettősség mentén, vagyis a Nyugat viszonylatában zajlott: vajon az ország jövője Európában rejlik, vagy épp ellenkezőleg, Oroszországnak a saját útját kel

„Ha valaki kiválasztottnak látja magát, és elbukik, akkor a bukásáért szükségszerűen másokat fog okolni, és az orosz történelemben ez a „mások” mindig is a Nyugatot jelentette.” Oroszország gondolkodói mindig is kitüntetett történelmi küldetést tulajdoní

„Ha valaki kiválasztottnak látja magát, és elbukik, akkor a bukásáért szükségszerűen másokat fog okolni, és az orosz történelemben ez a „mások” mindig is a Nyugatot jelentette.”Oroszország gondolkodói mindig is kitüntetett történelmi küldetést tulajdonítottak hazájuknak, és ez a több évszázados kollektív identitáskeresés jellemzően egy éles kettősség mentén, vagyis a Nyugat viszonylatában zajlott: vajon az ország jövője Európában rejlik, vagy épp ellenkezőleg, Oroszországnak a saját útját kell j

„Ha valaki kiválasztottnak látja magát, és elbukik, akkor a bukásáért szükségszerűen másokat fog okolni, és az orosz történelemben ez a „mások” mindig is a Nyugatot jelentette.”Oroszország gondolkodói mindig is kitüntetett történelmi küldetést tulajdonítottak hazájuknak, és ez a több évszázados kollektív identitáskeresés jellemzően egy éles kettősség mentén, vagyis a Nyugat viszonylatában zajlott: vajon az ország jövője Európában rejlik, vagy épp ellenkezőleg, Oroszországnak a saját útját kell j

Mi és ők - Az orosz eszme töténete - Helikon Zsebkönyvek 136. Ha valaki kiválasztottnak látja magát, és elbukik, akkor a bukásáért szükségszerűen másokat fog okolni, és az orosz történelemben ez a mások mindig is a Nyugatot jelentette. Oroszország go

„Ha valaki kiválasztottnak látja magát, és elbukik, akkor a bukásáért szükségszerűen másokat fog okolni, és az orosz történelemben ez a „mások” mindig is a Nyugatot jelentette.”Oroszország gondolkodói mindig is kitüntetett történelmi küldetést tulajdonítottak hazájuknak, és ez a több évszázados kollektív identitáskeresés jellemzően egy éles kettősség mentén, vagyis a Nyugat viszonylatában zajlott: vajon az ország jövője Európában rejlik, vagy épp ellenkezőleg, Oroszországnak a saját útját kell j

"Ha valaki kiválasztottnak látja magát, és elbukik, akkor a bukásáért szükségszerűen másokat fog okolni, és az orosz történelemben ez a "mások" mindig is a Nyugatot jelentette."Oroszország gondolkodói mindig is kitüntetett történelmi küldetést tulajdonítottak hazájuknak, és ez a több évszázados kollektív identitáskeresés jellemzően egy éles kettősség mentén, vagyis a Nyugat viszonylatában zajlott: vajon az ország jövője Európában rejlik, vagy épp ellenkezőleg, Oroszországnak a saját útját kell j

"A szerző sok éves kutatómunkájának eredményét foglalja össze ebben a munkájában. Az olvasó a csalogató főcím olvasatán még nem lehet biztos, miről is szól a kötet, az alcím második része azonban pontosan eligazít - a szabadkai zsidóság 1918 és 1945 közötti történetét, vagy ahogyan a szerző pontosítja témáját, eszme- és politikatörténetét mutatja be. A monográfia tehát mikrotörténeti megközelítés. Egy város, a 20. század első felében három impériumváltást megélt Szabadka zsidóságának históriájá

Hogyan épültek be a jugoszláviai magyarok a szocialista Jugoszláviába, milyen stratégiákat dolgoztak ki a politikai pozíciójuk javítása érdekében? Meglehetősen egységes korszakot tárgyal a kötet, a...

Historia Incognita -

Párizsi emigrációjában, halála előtt két évvel (1946-ban) jelent meg Nyikolaj Bergyajevnek (1874–1948) ez a késői, összegző jellegű könyve. Nem saját filozófiáját összegzi benne, mint Az ember rabságáról és szabadságáról vagy a Szellem és realitás című műveiben, hanem az orosz mentalitás gyökerét, forrásait vizsgálja, és következményeit tekinti át egyrészt az orosz történelemben, az orosz kultúra alakulásában, másrészt az általa tárgyalt gondolkodók szellemi portréiban. A könyv nem szokványos fi

A marxizmus tépett köntösében fellépő új próféták nemcsak azt hirdetik, hogy a piaci kapitalizmus és a liberális demokrácia halálra van ítélve, hanem néhányuk még megkísérli a marxizmus és a leninizmus rehabilitálását is. Ezek a szerzők boldogan figyelmen kívül hagyják a kapitalizmus alkalmazkodó-képességének és rugalmasságának minden jelét. Évtizedek óta várnak a liberális kapitalizmus és demokrácia végső bukására. Természetesen senki sem veheti biztosra a tőkés rend és a liberalizmus túlélését

A marxizmus tépett köntösében fellépő új próféták nemcsak azt hirdetik, hogy a piaci kapitalizmus és a liberális demokrácia halálra van ítélve, hanem néhányuk még megkísérli a marxizmus és a leninizmus rehabilitálását is. Ezek a szerzők boldogan figyelmen kívül hagyják a kapitalizmus alkalmazkodó-képességének és rugalmasságának minden jelét. Évtizedek óta várnak a liberális kapitalizmus és demokrácia végső bukására. Természetesen senki sem veheti biztosra a tőkés rend és a liberalizmus túlélését

1953 tavaszán egy Russell Kirk nevű, ismeretlen michigani egyetemi tanár A konzervatív eszme címmel publikálta doktori disszertációját. Mindenki meglepetésére a könyv azonnali sikert aratott. Több mint száz kritikát kapott: ez figyelemre méltó szám egy tudományos könyvtől. A Time magazin 1953. július 6-i száma a teljes könyvrovatát Kirk munkájának szentelte. Megjelenése akadémiai hírességgé és az amerikai konzervativizmus szellemi szószólójává tette a szerzőt. Kirk nem csupán az angolszász konze