Eredete

A magyarság történetének kezdetét mintegy két és félezer évvel ezelőttre tehetjük: ekkor váltak ki távoli elődeink az ugor népközösségből, s kezdték meg önálló életüket. A magyar őstörténet a honfoglalás előtti évezredekről szól, népünk eredetét vizsgálja. A magyarság Európa egyetlen népe, mely különbözőségének, másságának köszönhetően tudta megőrizni az indoeurópai tengerben napjainkig szellemi és tárgyi kultúráját és – ami talán legfontosabb – nyelvét. Mint minden nemzet, így a magyar is több

A Szavak eredete munkafüzet hét kisebb fejezeten keresztül vezeti be az etimológia területére a felső tagozatos és középiskolás tanulókat. A benne található egyes feladatokhoz számítógép használata, másokhoz kreativitás, nyelvi leleményesség, az ifjúsági nyelvhasználatban vagy a gasztronómiában való jártasság, vagy éppen költői véna szükséges. A tanulóknak számos esetben az idegen nyelvi kompetenciájukat is használniuk kell. Az Örökség címet viselő első fejezetben a tanulók uráli, finnugor ered

A Szavak eredete munkafüzet hét kisebb fejezeten keresztül vezeti be az etimológia területére a felső tagozatos és középiskolás tanulókat. A benne található egyes feladatokhoz számítógép használata, másokhoz kreativitás, nyelvi leleményesség, az ifjúsági

J. Brooks - G. Shaw

Feladatok a szószármaztatások felkutatásához és magyarázatához

Richard E. Leakey - Roger Lewin

Nemere István

Nemere István - ahogyan azt a felnőtteknek is tette számos művében, pl.: a Magyarország történetében - megmutatja azt a másik történelmet, amelyről ritkán, vagy soha nem esik szó az iskolai oktatásban. Ma ugyan már sokoldalúan. érdekes módon is oktatják ezt a tantárgyat az általános iskolákban, de aki nem olvassa hozzájuk az "alternatívákat", nem fog értesülni arról, hogy a hősök sem voltak makulátlanok, a viszonyok sem ideálisak, a forradalmak sem mindig tiszták, a magyar nép pedig kevésbé volt

Nemere István - ahogyan azt a felnőtteknek is tette számos művében, pl.: a Magyarország történetében - megmutatja azt a másik történelmet, amelyről ritkán, vagy soha nem esik szó az iskolai oktatásban. Ma ugyan már sokoldalúan. érdekes módon is oktatják ezt a tantárgyat az általános iskolákban, de aki nem olvassa hozzájuk az "alternatívákat", nem fog értesülni arról, hogy a hősök sem voltak makulátlanok, a viszonyok sem ideálisak, a forradalmak sem mindig tiszták, a magyar nép pedig kevésbé volt

Nemere István - ahogyan azt a felnőtteknek is tette számos művében, pl.: a Magyarország történetében - megmutatja azt a másik történelmet, amelyről ritkán, vagy soha nem esik szó az iskolai oktatásban. Ma ugyan már sokoldalúan. érdekes módon is oktatják ezt a tantárgyat az általános iskolákban, de aki nem olvassa hozzájuk az "alternatívákat", nem fog értesülni arról, hogy a hősök sem voltak makulátlanok, a viszonyok sem ideálisak, a forradalmak sem mindig tiszták, a magyar nép pedig kevésbé volt

A huszárságot a legújabb időkig a köztudat a legmagyarabb fegyvernemnek tartotta, mely nemzetünk ősi hagyományaiból táplálkozik s nemzeti jellemvonásainkat a hadászat terén a legvilágosabban juttatja kifejezésre. A dicsőséget is, melyet ez a fegyvernem úgy a belföldön, mint a külföldön véghezvitt nagyszerű hadi teljesítményeivel s az egész európai hadügyre gyakorolt átalakító hatásával szerzett, nemzeti dicsőségünk javára szokták elkönyvelni a huszárság történetének úgy hazai, mint külföldi megf

Nemere István - ahogyan azt a felnőtteknek is tette számos művében, pl.: a Magyarország történetében - megmutatja azt a másik történelmet, amelyről ritkán, vagy soha nem esik szó az iskolai oktatásban. Ma ugyan már sokoldalúan. érdekes módon is oktatják ezt a tantárgyat az általános iskolákban, de aki nem olvassa hozzájuk az "alternatívákat", nem fog értesülni arról, hogy a hősök sem voltak makulátlanok, a viszonyok sem ideálisak, a forradalmak sem mindig tiszták, a magyar nép pedig kevésbé volt

A kötet szerzője az erdélyi szájhagyományok, a fejedelmi rendeletek és a különböző kéziratok nyomán állította össze gyűjteményét az évkör archaikus imádságai, valamint annak népszokásai alapján.

Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. - Budapest, 1934. március 31.) tanár, néprajzkutató. A szerző a magyar ornamentika kutatásának igazi szakértője. A díszítőművészetünk eredetét és különböző kultúrákkal való kapcsolatát vizsgálta élete so

Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. - Budapest, 1934. március 31.) tanár, néprajzkutató. A szerző számtalan írást szentelt a magyar ornamentika témájának és díszítőművészetünk csodálatos világának. Jelen tanulmánya is a téma komoly és mély

A székelyudvarhelyi és székelyföldi ősi szokásos vallásos határkerülés eredete, rövid története és imakönyve A kötet szerzője az erdélyi szájhagyományok, a fejedelmi rendeletek és a különböző kéziratok nyomán állította össze gyűjteményét az évkör archa

Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. – Budapest, 1934. március 31.) tanár, néprajzkutató. A szerző számtalan írást szentelt a magyar ornamentika témájának és díszítőművészetünk csodálatos világának. Jelen tanulmánya is a téma komoly és mély ismeretéről árulkodik.