Erdélyi Fejedelemség

Barta Gábor

A 896-ban alapított magyar állam, 1000-től keresztény Magyar Királyság, 1920-ig az egész Kárpát-medencét magában foglalta, a mai Horvátország pedig a magyar Szent Korona alá tartozó társország volt. Az "Egy ezredév hadban" könyvsorozat ennek az államnak a katonai kultúráját, fegyverzetét, a huszár által méltán világhírű jellegzetes hadviseletét mutatja be hadtörténeti korszakonként színes rekonstrukciós rajzokon, angol és magyar nyelven.

Magyar História

Rácz Balázs Viktor (1996) egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem alapszakján és levéltár mesterszakján végezte, doktori disszertációját 2025-ben védte meg. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem abszolutóriumot szerzett joghallgatója. 2021-től a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa, 2024-től pedig az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszékének tanársegédje. Kutatási területe elsődlegesen az Erdélyi F

Rácz Balázs Viktor (1996) egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem alapszakján és levéltár mesterszakján végezte, doktori disszertációját 2025-ben védte meg. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem abszolutóriumot szerzett jogh

Buda elestét (1541) követően, miközben a Magyar Királyság középső területén oszmán tartomány jött létre, a keleti országrészben a Szulejmán szultán által Erdélybe parancsolt Izabella özvegy királyné és fia uralma alatt új magyar állami entitás kezdett for

Buda elestét (1541) követően, miközben a Magyar Királyság középső területén oszmán tartomány jött létre, a keleti országrészben a Szulejmán szultán által Erdélybe parancsolt Izabella özvegy királyné és fia uralma alatt új magyar állami entitás kezdett formálódni. Mintegy három évtizedig tartó politikai0katonai és diplomáciai küzdelmek következtében alakult ki az Erdélyi Fejedelemség, amelynek létrejöttét a Szapolyai II. János választott király és Habsburg I. Miksa magyar király közötti speyeri s

Buda elestét (1541) követően, miközben a Magyar Királyság középső területén oszmán tartomány jött létre, a keleti országrészben a Szulejmán szultán által Erdélybe parancsolt Izabella özvegy királyné és fia uralma alatt új magyar állami entitás kezdett formálódni. Mintegy három évtizedig tartó politikai0katonai és diplomáciai küzdelmek következtében alakult ki az Erdélyi Fejedelemség, amelynek létrejöttét a Szapolyai II. János választott király és Habsburg I. Miksa magyar király közötti speyeri s

Buda elestét (1541) követően, miközben a Magyar Királyság középső területén oszmán tartomány jött létre, a keleti országrészben a Szulejmán szultán által Erdélybe parancsolt Izabella özvegy királyné és fia uralma alatt új magyar állami entitás kezdett formálódni. Mintegy három évtizedig tartó politikai katonai és diplomáciai küzdelmek következtében alakult ki az Erdélyi Fejedelemség, amelynek létrejöttét a Szapolyai II. János választott király és Habsburg I. Miksa magyar király közötti speyer

Buda elestét (1541) követően, miközben a Magyar Királyság középső területén oszmán tartomány jött létre, a keleti országrészben a Szulejmán szultán által Erdélybe parancsolt Izabella özvegy királyné és fia uralma alatt új magyar állami entitás kezdett formálódni. Mintegy három évtizedig tartó politikai0katonai és diplomáciai küzdelmek következtében alakult ki az Erdélyi Fejedelemség, amelynek létrejöttét a Szapolyai II. János választott király és Habsburg I. Miksa magyar király közötti speyeri s

Buda elestét (1541) követően, miközben a Magyar Királyság középső területén oszmán tartomány jött létre, a keleti országrészben a Szulejmán szultán által Erdélybe parancsolt Izabella özvegy királyné és fia uralma alatt új magyar állami entitás kezdett formálódni. Mintegy három évtizedig tartó politikai0katonai és diplomáciai küzdelmek következtében alakult ki az Erdélyi Fejedelemség, amelynek létrejöttét a Szapolyai II. János választott király és Habsburg I. Miksa magyar király közötti speyeri s