Ember Imre

Az ember tragédiája megírására 1859. február 17. és 1860. március 26. között került sor, az alsósztregovai Madách-kastély "oroszlánbarlang"-nak becézett dolgozószobájában. Madách a hatalmas drámai költeményt baráti tanácsra Arany Jánoshoz vitte el bírálatra 1861-ben. Nem a passzív ellenállás légkörébe illő, sorok között üzenő műalkotás született, hanem emberiségköltemény, amely az európai forradalmak bukása után vállalkozott összegezésre. Feltéve az alapvető kérdéseket: miért él az ember; v

Madách Imre alig több mint egy év leforgása alatt - 1859 februárja és 1860 márciusa között - alkotta meg a magyar irodalom talán legkiemelkedőbb drámai alkotását, Az ember tragédiáját. Arany János javításai után a mű végül 1862-ben jelent meg nyomtatásban, és bár szerzője nem színpadra szánta, 1883 óta mégis töretlenül játsszák a magyar színházak. Az ember tragédiája nem egyszerűen dráma, hanem emberiségköltemény, az emberi lét alapvető filozófiai kérdéseit körüljáró alkotás. A feltett kérdésekr

Az ember tragédiája megírására 1859. február 17. és 1860. március 26. között került sor, az alsósztregovai Madách-kastély "oroszlánbarlang"-nak becézett dolgozószobájában. Madách a hatalmas drámai költeményt baráti tanácsra Arany Jánoshoz vitte el bírálatra 1861-ben. Nem a passzív ellenállás légkörébe illő, sorok között üzenő műalkotás született, hanem emberiségköltemény, amely az európai forradalmak bukása után vállalkozott összegezésre. Feltéve az alapvető kérdéseket: miért él az ember; van

Madách Imre alig több mint egy év leforgása alatt - 1859 februárja és 1860 márciusa között - alkotta meg a magyar irodalom talán legkiemelkedőbb drámai alkotását, Az ember tragédiáját. Arany János javításai után a mű végül 1862-ben jelent meg nyomtatásban, és bár szerzője nem színpadra szánta, 1883 óta mégis töretlenül játsszák a magyar színházak. Az ember tragédiája nem egyszerűen dráma, hanem emberiségköltemény, az emberi lét alapvető filozófiai kérdéseit körüljáró alkotás. A feltett kérdésekr

Az ember tragédiája megírására 1859. február 17. és 1860. március 26. között került sor, az alsósztregovai Madách-kastély "oroszlánbarlang"-nak becézett dolgozószobájában. Madách a hatalmas drámai költeményt baráti tanácsra Arany Jánoshoz vitte el bírálatra 1861-ben. Nem a passzív ellenállás légkörébe illő, sorok között üzenő műalkotás született, hanem emberiségköltemény, amely az európai forradalmak bukása után vállalkozott összegezésre. Feltéve az alapvető kérdéseket: miért él az ember; van

Madách Imre alig több mint egy év leforgása alatt - 1859 februárja és 1860 márciusa között - alkotta meg a magyar irodalom talán legkiemelkedőbb drámai alkotását, Az ember tragédiáját. Arany János javításai után a mű végül 1862-ben jelent meg nyomtatásban, és bár szerzője nem színpadra szánta, 1883 óta mégis töretlenül játsszák a magyar színházak. Az ember tragédiája nem egyszerűen dráma, hanem emberiségköltemény, az emberi lét alapvető filozófiai kérdéseit körüljáró alkotás. A feltett kérdésekr

Az emberiség sorsa örök körforgás? Vagy van kiút a végzet útvesztőjéből? Madách Imre drámai költeménye, Az ember tragédiája, az emberiség sorsát és küzdelmét mutatja be, tizenöt színen keresztül. Ádám és Éva, Lucifer kíséretében, végigjárják a történelem kulcsfontosságú korszakait: az ókori Egyiptomtól a jövő sivár világáig. Hatalom, tudás, hit, szabadság és eszmények ütköznek egymással, miközben a főhős minduntalan újra és újra megkérdőjelezi az emberi lét értelmét. A mű nemcsak a XIX. század n

Az emberiség sorsa örök körforgás? Vagy van kiút a végzet útvesztőjéből? Madách Imre drámai költeménye, Az ember tragédiája, az emberiség sorsát és küzdelmét mutatja be, tizenöt színen keresztül. Ádám és Éva, Lucifer kíséretében, végigjárják a történelem kulcsfontosságú korszakait: az ókori Egyiptomtól a jövő sivár világáig. Hatalom, tudás, hit, szabadság és eszmények ütköznek egymással, miközben a főhős minduntalan újra és újra megkérdőjelezi az emberi lét értelmét. A mű nemcsak a XIX. század

Az emberiség sorsa örök körforgás? Vagy van kiút a végzet útvesztőjéből? Madách Imre drámai költeménye, Az ember tragédiája, az emberiség sorsát és küzdelmét mutatja be, tizenöt színen keresztül. Ádám és Éva, Lucifer kíséretében, végigjárják a történelem kulcsfontosságú korszakait: az ókori Egyiptomtól a jövő sivár világáig. Hatalom, tudás, hit, szabadság és eszmények ütköznek egymással, miközben a főhős minduntalan újra és újra megkérdőjelezi az emberi lét értelmét. A mű nemcsak a XIX. század n

"Az ember tragédiája - Katona József Bánk bán-ja mellett - nemzeti irodalmunk legnagyobb drámai alkotása. Gondolati és művészi értékeit gyorsan felismerte a színházlátogató közönség. 1894-ben, még Paulay Ede első rendezésében, elérte a századik előadást. A későbbiekben több ízben felújították, mindannyiszor nagy sikerrel. 1934-ben már az ötszázadik bemutatót ünnepelték a Nemzeti Színházban. A második világháború után 1954-ben újították fel először. Azóta rendszeresen szerepel Nemzeti Színházunk

"Az ember tragédiája - Katona József Bánk bán-ja mellett - nemzeti irodalmunk legnagyobb drámai alkotása. Gondolati és művészi értékeit gyorsan felismerte a színházlátogató közönség. 1894-ben, még Paulay Ede első rendezésében, elérte a századik előadást. A későbbiekben több ízben felújították, mindannyiszor nagy sikerrel. 1934-ben már az ötszázadik bemutatót ünnepelték a Nemzeti Színházban. A második világháború után 1954-ben újították fel először. Azóta rendszeresen szerepel Nemzeti Színházunk

A nonverbális kommunikáció eszköztára

"Az ember tragédiája - Katona József Bánk bán-ja mellett - nemzeti irodalmunk legnagyobb drámai alkotása. Gondolati és művészi értékeit gyorsan felismerte a színházlátogató közönség. 1894-ben, még Paulay Ede első rendezésében, elérte a századik előadást. A későbbiekben több ízben felújították, mindannyiszor nagy sikerrel. 1934-ben már az ötszázadik bemutatót ünnepelték a Nemzeti Színházban. A második világháború után 1954-ben újították fel először. Azóta rendszeresen szerepel Nemzeti Színházunk

Az ember tragédiája - Katona József Bánk bán-ja mellett - nemzeti irodalmunk legnagyobb drámai alkotása. Gondolati és művészi értékeit gyorsan felismerte a színházlátogató közönség. 1894-ben, még P...

„A történelem mindenekelőtt szórakoztató, ez igen helyes megközelítés. Ha a reményt hajszoljuk benne, az már sokkal keserűbb játék.” 1986. Kurt Vonnegut Genfben tölti az idejét, szintén itt tartózkodik Jorge Luis Borges, aki meghívja írótársát magához, és egy játékra invitálja. Ez az örök játék, melyért mindketten rajonganak: Borges mesél egy történetet, és ha Vonnegut elhiszi, Borges nyer. A regényben a két író karakterén, világaik jellemzőin túl Madách művének hangulata köszön vissza. A halhat

„A történelem mindenekelőtt szórakoztató, ez igen helyes megközelítés. Ha a reményt hajszoljuk benne, az már sokkal keserűbb játék.” 1986. Kurt Vonnegut Genfben tölti az idejét, szintén itt tartózkodik Jorge Luis Borges, aki meghívja írótársát magához, és egy játékra invitálja. Ez az örök játék, melyért mindketten rajonganak: Borges mesél egy történetet, és ha Vonnegut elhiszi, Borges nyer. A regényben a két író karakterén, világaik jellemzőin túl Madách művének hangulata köszön vissza. A halhat

„A történelem mindenekelőtt szórakoztató, ez igen helyes megközelítés. Ha a reményt hajszoljuk benne, az már sokkal keserűbb játék.” 1986. Kurt Vonnegut Genfben tölti az idejét, szintén itt tartózkodik Jorge Luis Borges, aki meghívja írótársát magához, és egy játékra invitálja. Ez az örök játék, melyért mindketten rajonganak: Borges mesél egy történetet, és ha Vonnegut elhiszi, Borges nyer. A regényben a két író karakterén, világaik jellemzőin túl Madách művének hangulata köszön vissza. A halhat

"Csalóka mű Madách Tragédiája, mert a felszínen a cselekmény jól követhető: Lucifer pimaszsága, a rabszolga halála, Keplerné hűtlensége, az Eszkimó félelme. Az alapkérdés, a mélység is érthető: ha nem tudjuk, miért létezünk, akkor legalább küszködjünk derekasan. De a kettőt összefűző gondolatszövet már nehezen érthető, könnyen elsiklik fölötte olvasó is, rendező is. Mit mond pontosan az ironikus Lucifer, a hímsoviniszta Ádám, és végül az Úr, aki mellébeszél? Ezt kívánjuk kibogozni, az eddigi kia

Madách Imre alig több mint egy év leforgása alatt - 1859 februárja és 1860 márciusa között - alkotta meg a magyar irodalom talán legkiemelkedőbb drámai alkotását, Az ember tragédiáját. Arany János javításai után a mű végül 1862-ben jelent meg nyomtatásban, és bár szerzője nem színpadra szánta, 1883 óta mégis töretlenül játsszák a magyar színházak.Az ember tragédiája nem egyszerűen dráma, hanem emberiségköltemény, az emberi lét alapvető filozófiai kérdéseit körüljáró alkotás. A feltett kérdésekre