Dosztojevszkij

„De hiszen a gyönyörűség is haszon, s a teljes, korlátlan hatalom – ha csupán egy légy fölött is – szintén a gyönyörűség egy fajtája. Az ember már természeténél fogva zsarnok, és szeret másokat kínozni." Dosztojevszkij saját viszontagságait, a rulettezés közben átélt élményeit használta kiindulópontnak, hogy megírja a világirodalom kétségkívül legbámulatosabb regényét a játékszenvedélyről. A mű persze sokkal több is ennél: a „fiatalember” lelkében a démonikus erejű szerelem küzd meg a rulett

"Az a bolond, furcsa gondolatom támadt, hogy én itt, a játékasztalnál feltétlenül nyerni fogok. Hogy miért, fogalmam sincs, de bíztam benne. Ki tudja, talán azért reménykedtem, mert más lehetőségem nem maradt a menekülésre."

"Az a bolond, furcsa gondolatom támadt, hogy én itt, a játékasztalnál feltétlenül nyerni fogok. Hogy miért, fogalmam sincs, de bíztam benne. Ki tudja, talán azért reménykedtem, mert más lehetőségem nem maradt a menekülésre."

"Az a bolond, furcsa gondolatom támadt, hogy én itt, a játékasztalnál feltétlenül nyerni fogok. Hogy miért, fogalmam sincs, de bíztam benne. Ki tudja, talán azért reménykedtem, mert más lehetőségem nem maradt a menekülésre."

„Egyszerre eszembe jutott és átéreztem, mit jelent most rám nézve a vesztés. Föltettem az egész életem.” Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij egyik legismertebb műve a szerelem és a játékszenvedély regénye. A főhőst, Alekszej Ivanovicsot a szerelem sodorja a szerencsejátékhoz, de idővel a játék izgalma feledteti a szerelme iránti vágyat. A történet a képzeletbeli Roulettenburgban, a kaszinójáról híres fürdővárosban játszódik, ahol fokozatosan elmosódik a játék és az élet közötti határvonal. A játék

Felfoghatatlan és titokzatos Dosztojevszkij személyisége. Művészként leküzdhetetlen vágyat érzett arra, hogy az emberi lélek legveszélyesebb és legbűnösebb mélységeit kutassa. Regényhősei elképesztő szenvedéseket élnek át, akárcsak ő maga. A külvilágban a legnehezebbet, a legnyomorultabbat, a legreménytelenebbet ábrázolta, mert ilyen emberekkel volt tele a cári Oroszország. Középút nem volt a látnoki szerző megoldásaiban. Befelé élt, befelé látott, ahol Isten tüze, ősereje új meg újabb fantaszti

„Egyszerre eszembe jutott és átéreztem, mit jelent most rám nézve a vesztés. Föltettem az egész életem.” Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij egyik legismertebb műve a szerelem és a játékszenvedély regénye. A főhőst, Alekszej Ivanovicsot a szerelem sodorja a szerencsejátékhoz, de idővel a játék izgalma feledteti a szerelme iránti vágyat. A történet a képzeletbeli Roulettenburgban, a kaszinójáról híres fürdővárosban játszódik, ahol fokozatosan elmosódik a játék és az élet közötti határvonal. A játék

„Egyszerre eszembe jutott és átéreztem, mit jelent most rám nézve a vesztés. Föltettem az egész életem.” Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij egyik legismertebb műve a szerelem és a játékszenvedély regénye. A főhőst, Alekszej Ivanovicsot a szerelem sodorja a szerencsejátékhoz, de idővel a játék izgalma feledteti a szerelme iránti vágyat. A történet a képzeletbeli Roulettenburgban, a kaszinójáról híres fürdővárosban játszódik, ahol fokozatosan elmosódik a játék és az élet közötti határvonal. A játék

Az író első nagy regényének a hőse Raszkolnyikov, nyomorgó pétervári diák úgy érzi, hogy rá nem érvényesek a köznapi erkölcsi törvények, joga van még a gyilkossághoz is. Hideg fővel gondolja végig, hogyan teszi el láb alól Ivanovnát, a kártékony uzsorásasszonyt. Raszkolnyikov úgy véli, hogy a "nem közönséges" (napóleoni típusú) ember joggal követ el bűnt, ha eszméjét másképpen megvalósítani nem tudja. Tettét próbának szánja: valóban olyan nagy-e a lelkiereje, olyan éles-e az értelme, megérdemli-

Az író első nagy regényének a hőse Raszkolnyikov, nyomorgó pétervári diák úgy érzi, hogy rá nem érvényesek a köznapi erkölcsi törvények, joga van még a gyilkossághoz is. Hideg fővel gondolja végig, hogyan teszi el láb alól Ivanovnát, a kártékony uzsorásasszonyt. Raszkolnyikov úgy véli, hogy a "nem közönséges" (napóleoni típusú) ember joggal követ el bűnt, ha eszméjét másképpen megvalósítani nem tudja. Tettét próbának szánja: valóban olyan nagy-e a lelkiereje, olyan éles-e az értelme, megérdemli-

Az író első nagy regényének a hőse Raszkolnyikov, nyomorgó pétervári diák úgy érzi, hogy rá nem érvényesek a köznapi erkölcsi törvények, joga van még a gyilkossághoz is. Hideg fővel gondolja végig, hogyan teszi el láb alól Ivanovnát, a kártékony uzsorásasszonyt. Raszkolnyikov úgy véli, hogy a "nem közönséges" (napóleoni típusú) ember joggal követ el bűnt, ha eszméjét másképpen megvalósítani nem tudja. Tettét próbának szánja: valóban olyan nagy-e a lelkiereje, olyan éles-e az értelme, megérdemli-

A 19. század klasszikusai közül talán Dosztojevszkij tette a legnagyobb hatást a 20. század gondolkodóira, íróira, és művei közül a Feljegyzések az egérlyukból az egyik legsűrűbben emlegetett alkotása. Egy végsőkig magára maradt ember mond ítéltet a világ felett, miközben folytonosan megcáfolja saját kijelentéseit, kétségessé és nevetségessé téve valamennyit. Ez az antihős nekünk nagyon ismerős Kafka, Camus, Beckett műveiből, de saját korának kritikusai teljes értetlenséggel fogadták Dosztojevsz

A Karamazov testvérek minden bizonnyal remekmű. Első pillantásra azonban ez nem tűnik magától értődőnek. Láthatunk benne dilettáns fércművet is, melyben heterogén, egymással összeegyeztethetetlen elemek kavarognak kiismerhetetlen rendben: egy bűnügyi regény szerelmi háromszögekkel, teátrális nagyjelenetekkel, hosszan elnyúló történelemfilozófiai tézisekkel és valláserkölcsi tanításokkal, hasonlóképpen elhúzódó vád- és védőbeszédekkel, rossz operaszínpadokra kívánkozó, szentimentális szcénákkal,

A Karamazov testvérek minden bizonnyal remekmű. Első pillantásra azonban ez nem tűnik magától értődőnek. Láthatunk benne dilettáns fércművet is, melyben heterogén, egymással összeegyeztethetetlen elemek kavarognak kiismerhetetlen rendben: egy bűnügyi regény szerelmi háromszögekkel, teátrális nagyjelenetekkel, hosszan elnyúló történelemfilozófiai tézisekkel és valláserkölcsi tanításokkal, hasonlóképpen elhúzódó vád- és védőbeszédekkel, rossz operaszínpadokra kívánkozó, szentimentális szcénákkal,

A Karamazov testvérek minden bizonnyal remekmű. Első pillantásra azonban ez nem tűnik magától értődőnek. Láthatunk benne dilettáns fércművet is, melyben heterogén, egymással összeegyeztethetetlen elemek kavarognak kiismerhetetlen rendben: egy bűnügyi regény szerelmi háromszögekkel, teátrális nagyjelenetekkel, hosszan elnyúló történelemfilozófiai tézisekkel és valláserkölcsi tanításokkal, hasonlóképpen elhúzódó vád- és védőbeszédekkel, rossz operaszínpadokra kívánkozó, szentimentális szcénákkal,

A Karamazov testvérek minden bizonnyal remekmű. Első pillantásra azonban ez nem tűnik magától értődőnek. Láthatunk benne dilettáns fércművet is, melyben heterogén, egymással összeegyeztethetetlen elemek kavarognak kiismerhetetlen rendben: egy bűnügyi regény szerelmi háromszögekkel, teátrális nagyjelenetekkel, hosszan elnyúló történelemfilozófiai tézisekkel és valláserkölcsi tanításokkal, hasonlóképpen elhúzódó vád- és védőbeszédekkel, rossz operaszínpadokra kívánkozó, szentimentális szcénákkal,

Dosztojevszkijt nem véletlenül tartják a lélektani regények mesterének, írásaiban gyakori, hogy a hangsúlyt elsősorban a hősök érzelmeire, belső vívódásaira, a lélek legmélyebb rétegeinek feltárására helyezi. Így tesz a Fehér éjszakák megírásakor is, amelynek főhősévé egy álmodozót választ, aki ábrándozásaiban egész regényeket él át. Magányosan és álmaiba merülve rója az éjszakai Szentpétervár utcáit akkor is, amikor találkozik egy különleges lánnyal. Vagy talán ez a találkozás is csak egy álom?

Dosztojevszkijt nem véletlenül tartják a lélektani regények mesterének, írásaiban gyakori, hogy a hangsúlyt elsősorban a hősök érzelmeire, belső vívódásaira, a lélek legmélyebb rétegeinek feltárására helyezi. Így tesz a Fehér éjszakák megírásakor is, amelynek főhősévé egy álmodozót választ, aki ábrándozásaiban egész regényeket él át. Magányosan és álmaiba merülve rója az éjszakai Szentpétervár utcáit akkor is, amikor találkozik egy különleges lánnyal. Vagy talán ez a találkozás is csak egy álom?