Csongor Tünde

Csongor öt felvonáson át keresi, kutatja Tündét, a földre leszállt, majd Mirigy, a boszorkány miatt innen elmenekülni kényszerült tündérlányt, akibe szerelmes és aki – valamikor – az övé lett. A boldogság keresése, kutatása adja a darab alaptörténetét, de

Vörösmarty Mihály

Rejtély, amelyet másfél száz éve próbálnak írók, irodalomtörténészek, színházi szakemberek, esztéták, filozófusok megfejteni. Mese? Árgirus királyfi és Tündér Ilona csodásan valószerűtlen története számtalan változatban létezik a magyar népmesekincsben,

Vörösmarty Mihály ( 1800 - 1855 ) költõ, a magyar romantika legnagyobb alakja

Vörösmarty Mihály 1830-ban játszódó, öt felvonásos színjátékának fõ alakjai Csongor és Tünde. Számukra a szerelem a kincs, a hatalom, a tudás. El nem veszíthetõ kincs, örökre erõt adó hatalom, bölcsességgé párlódott tudás. Így lesznek halandók halhatatlan

Vörösmarty Mihály 1830-ban játszódó, öt felvonásos színjátékának fő alakjai Csongor és Tünde. Számukra a szerelem a kincs, a hatalom, a tudás. El nem veszíthető kincs, örökre erőt adó hatalom, bölcsességgé párlódott tudás. Így lesznek halandók halhatatlanok...

A Csongor és Tünde hősei a mindenkori fiatal nemzedék életcél- és boldogságkereső útját járják végig. Valóban a szerelem megszállottjai: Csongor nem törődik birtokával, családjával; az "ősi szép" keresése tölti ki egész életét. Tünde pedig halhatatlanságát hajlandó feláldozni, hogy halandó, földi leányként lehessen boldog szerelmese oldalán. Választásuk mégsem ösztönös, hanem nagyon is tudatos: Csongor elhárítja a gazdagság, a hatalom és az öncélú tudás kísértéseit; mindketten megküzdenek Mirigy

Vörösmarty Mihály 1830-ban játszódó, öt felvonásos színjátékának fő alakjai Csongor és Tünde. Számukra a szerelem a kincs, a hatalom, a tudás. El nem veszíthető kincs, örökre erőt adó hatalom, bölcsességgé párlódott tudás. Így lesznek halandók halhatatlanok...

Vörösmarty a tündéries drámára a hazai színpadokon bemutatott német fordítások közt is talált példát s inspirálta őt a Szentivánéji álom. A Csongor és Tünde mégis eredeti és mélyen nemzeti alkotás. Alapszövetét Gergei (Gyergyai) Albert 16. századi Árgirus históriája, e népivé idomult ponyvahistória adta. Az első felvonás, az aranyalmafával, boszorkánnyal, tündérszerelemmel, még csak a különös mesevilágnak a Tündérvölgyből ismert hangulatát nyújtja, s ugyanaddig jut, ameddig a Délsziget: a szerel

Vörösmarty Mihály

Az Európa Könyvkiadó 1991. szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egysze

Az Európa Könyvkiadó 1991. szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egysze

Szerző: Vörösmarty Mihály Kiadó: Európa Könyvkiadó (EDK) Megjelenés: 2012 Az Európa Könyvkiadó 1991. szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást

Vörösmarty a tündéries drámára a hazai színpadokon bemutatott német fordítások közt is talált példát s inspirálta őt a Szentivánéji álom. A Csongor és Tünde mégis eredeti és mélyen nemzeti alkotás. Alapszövetét Gergei (Gyergyai) Albert 16. századi Árgirus históriája, e népivé idomult ponyvahistória adta. Az első felvonás, az aranyalmafával, boszorkánnyal, tündérszerelemmel, még csak a különös mesevilágnak a Tündérvölgyből ismert hangulatát nyújtja, s ugyanaddig jut, ameddig a Délsziget: a s

Vörösmarty a tündéries drámára a hazai színpadokon bemutatott német fordítások közt is talált példát s inspirálta őt a Szentivánéji álom. A Csongor és Tünde mégis eredeti és mélyen nemzeti alkotás. Alapszövetét Gergei (Gyergyai) Albert 16. századi Árgirus históriája, e népivé idomult ponyvahistória adta. Az első felvonás, az aranyalmafával, boszorkánnyal, tündérszerelemmel, még csak a különös mesevilágnak a Tündérvölgyből ismert hangulatát nyújtja, s ugyanaddig jut, ameddig a Délsziget: a sze

Vörösmarty Mihály 1830-ban fejezte be művét, a cím alá azt írta: színjáték öt felvonásban. Mese, szerelmi románc, színdarab, filozófiai traktátus, vagy drámai költemény? Műfaja nehezen meghatározható, sok-sok éve próbálják megfejteni irodalomtörténészek,

„Csongor ​öt felvonáson át keresi, kutatja Tündét, a földre leszállt, majd Mirigy, a boszorkány miatt innen elmenekülni kényszerült tündérlányt, akibe szerelmes &e

Vörösmarty Mihály 1830-ban fejezte be művét, a cím alá azt írta: színjáték öt felvonásban. Mese, szerelmi románc, színdarab, filozófiai traktátus, vagy drámai költemény? Műfaja nehezen meghatározható, sok-sok éve próbálják megfejteni irodalomtörténészek, színházi szakemberek, esztéták, filozófusok. A mű fő alakjai Csongor és Tünde. Számukra a szerelem a kincs, a hatalom, a tudás. Csongor célja a boldogság megtalálása. És boldog, amikor megpillantja Tündét, boldog, amikor átöleli, boldog, amikor

Vörösmarty a tündéries drámára a hazai színpadokon bemutatott német fordítások közt is talált példát s inspirálta őt a Szentivánéji álom. A Csongor és Tünde mégis eredeti és mélyen nemzeti alkotás. Alapszövetét Gergei (Gyergyai) Albert 16. századi Árgirus históriája, e népivé idomult ponyvahistória adta. Az első felvonás, az aranyalmafával, boszorkánnyal, tündérszerelemmel, még csak a különös mesevilágnak a Tündérvölgyből ismert hangulatát nyújtja, s ugyanaddig jut, ameddig a Délsziget: a sze

Csongor és Tünde Vörösmarty a tündéries drámára a hazai színpadokon bemutatott német fordítások közt is talált példát s inspirálta őt a Szentivánéji álom. A Csongor és Tünde mégis eredeti és mélyen nemzeti alkotás. Alapszövetét Gergei (Gyergyai) Albert