Bőr nemzeti

Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. – Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Nyelvtudósként számtalan tanulmányt írt a magyar és a rokon nyelvek kapcsolatáról, de szól tanulmánya az Árpádkori török személyneveinkről, a Honfoglalás előtti török szavainkról, de egyéb etimológiai értelmezése is ismert. Ezek közé tartozik a jelen kötetben megjelentetett: „A bor” etimológiáját bem

A bor Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. – Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Nyelvtudósként számtalan tanulmányt írt a magya

Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. - Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Nyelvtudósként számtalan tanulmányt írt a magyar és a rokon nyelvek kapcsolatáról, de szól tanulmánya az Árpádkori török személyneveinkről, a Honfoglalás előtti török szavainkról, de egyéb etimológiai értelmezése is ismert. Ezek közé tartozik a jelen kötetben megjelentetett: "A bor" etimológiáját bem

A bőr szépítésére és díszítésére való hajlam az ember fejlődésének már igen korai szakában jelentkezett, legalább is ezt bizonyítják azok a bronzból készült hajtűk, függők, fatövisekből készült fésűk, amelyeket az őskori ember letelepülési helyein találtak. Igen valószínű, hogy az őskori ember bőrének szépítésére ugyanazokhoz az eljárásokhoz folyamodott, amelyeket a kultúra alacsony fokán álló primitív ember ma is alkalmaz és feltehető, hogy bőrét festette, tetoválta, vagy díszítő hegeket idéze

A bőr szépítésére és díszítésére való hajlam az ember fejlődésének már igen korai szakában jelentkezett, legalább is ezt bizonyítják azok a bronzból készült hajtűk, függők, fatövisekből készült fésűk, amelyeket az őskori ember letelepülési helyein találtak. Igen valószínű, hogy az őskori ember bőrének szépítésére ugyanazokhoz az eljárásokhoz folyamodott, amelyeket a kultúra alacsony fokán álló primitív ember ma is alkalmaz és feltehető, hogy bőrét festette, tetoválta, vagy díszítő hegeket idézet

Fuchs Elemér és Dr. Szathmáry Arisztid kiváló szakmunkában mutatják be egyrészt a borászati ismeretek tárházát, másrészt az egyéb alkohol tartalmú italok, mint pl. a sör és egyéb szeszesitalok előállításának, kezelésének fontos tudnivalóit. Jelen szakkönyv olyan szerzők munkáinak folytatása, mint Pettenkoffer Sándor, Molnár István, Vargha Imre, de a külföldi szakirodalom fejlődésének ismereteit és tudását is összegzi.

Egy jó pohár bor igen sok esetben segít az emberek életében előforduló bajok, bánatok, gondok elfelejtésében, de ugyancsak előkerül, mikor öröm van a házban s az sem ritka eset, hogy valami betegségnél játszik nem is csekély szerepet. A bor szerepe az emberi életben sok ezer esztendős, mégis, ha azt akarjuk, hogy jó borunk legyen, meg kell tanulnunk a borkészítést, mert bor és bor közt igen nagy különbség van. A bor nem úgy terem, mint azt fogyasztjuk, ezt mindenki jól tudja, de hogy miként lesz

Egy jó pohár bor igen sok esetben segít az emberek életében előforduló bajok, bánatok, gondok elfelejtésében, de ugyancsak előkerül, mikor öröm van a házban s az sem ritka eset, hogy valami betegségnél játszik nem is csekély szerepet. A bor szerepe az emberi életben sok ezer esztendős, mégis, ha azt akarjuk, hogy jó borunk legyen, meg kell tanulnunk a borkészítést, mert bor és bor közt igen nagy különbség van. A bor nem úgy terem, mint azt fogyasztjuk, ezt mindenki jól tudja, de hogy miként lesz

Szőlő, must, bor, S. Bíró Géza, Puha kötésű, Magyar

Csanády Gusztáv Adolf, születési és 1869-ig használt nevén Scholtz Gusztáv (Battonya, 1837. december 10. - Budapest, 1914. október 27.) vegyésztudor, mezőgazdász, gazdasági szakíró, a keszthelyi magyar királyi gazdasági tanintézet rendes tanára. Könyvében a borkezelés legfontosabb alapelveit fekteti le: "A must hibátlan erjedésének, a bor fejlődésének és jó minőségben való eltartásának első és legfontosabb feltétele a tisztaság. Ez okból, mielőtt a szüretet megkezdenők, rendbe kell hoznunk a p

Útmutató a must és bor okszerű kezelésére Csanády Gusztáv Adolf, születési és 1869-ig használt nevén Scholtz Gusztáv (Battonya, 1837. december 10. - Budapest, 1914. október 27.) vegyésztudor, mezőgazdász, gazdasági szakíró, a keszthelyi magyar királyi

Fuchs Elemér és Dr. Szathmáry Arisztid kiváló szakmunkában mutatják be egyrészt a borászati ismeretek tárházát, másrészt az egyéb alkohol tartalmú italok, mint pl. a sör és egyéb szeszesitalok előállításának, kezelésének fontos tudnivalóit. Jelen szakkönyv olyan szerzők munkáinak folytatása, mint Pettenkoffer Sándor, Molnár István, Vargha Imre, de a külföldi szakirodalom fejlődésének ismereteit és tudását is összegzi.

Csanády Gusztáv Adolf, születési és 1869-ig használt nevén Scholtz Gusztáv (Battonya, 1837. december 10. - Budapest, 1914. október 27.) vegyésztudor, mezőgazdász, gazdasági szakíró, a keszthelyi magyar királyi gazdasági tanintézet rendes tanára. Könyvében a borkezelés legfontosabb alapelveit fekteti le: "A must hibátlan erjedésének, a bor fejlődésének és jó minőségben való eltartásának első és legfontosabb feltétele a tisztaság. Ez okból, mielőtt a szüretet megkezdenők, rendbe kell hoznunk a pi

A bor végigkíséri az emberi életet. Ez nemcsak ránk nézve igaz, hanem minden ősi civilizációra, kultúrára nézve is. A szerző végigvezeti olvasóit a szőlőművelés kezdeteitől, a bor készítéséig, vallási szerepéig, a bordalok megjelenéséig, a magyar hagyományban elfoglalt helyéig és még számtalan irodalmi és történeti érdekességig. Az írás átfogja Egyiptomtól a héber hagyományig, a görög-római kortól és mitológiától egészen a magyar múlt emlékeiig a borfogyasztás témáját. A könyv nagy segítséget je

Tisztaság a helyes borkezelés első feltétele. Ha a gazda szüretelő házában és pincéjében állandóan nagy gondot fordít a tisztaságra, nemcsak kevesebb fáradsággal tudja borát készre kezelni, hanem a legtöbb bajnak elejét veszi s ily módon jól fejlődött, egészséges borát könnyen és jól tudja értékesíteni. A legtöbb borbetegség és borhiba a tisztaság hiányának következménye. Hanyagul tisztított edényekkel és eszközökkel dolgozva, piszkos és rossz levegőjű helyiségben a legegészségesebb szőlőből szű

„A must erjedése és a bor bakteriológiája” a neves magyar vegyészmérnök, borász és egyetemi tanár, Requinyi Géza egyik legjelentősebb borászati szakkönyve. A kötet a magyar borászati szakirodalom alapműve, amely a maga korában nemzetközi elismerést is szerzett a szerzőjének. A könyv tudományos, mégis a gyakorlatban jól alkalmazható módon mutatja be a bor készítésének biológiai és kémiai folyamatait. A mű az eredeti kiadás reprint változata.

"A must erjedése és a bor bakteriológiája" a neves magyar vegyészmérnök, borász és egyetemi tanár, Requinyi Géza egyik legjelentősebb borászati szakkönyve. A kötet a magyar borászati szakirodalom alapműve, amely a maga korában nemzetközi elismerést is szerzett a szerzőjének. A könyv tudományos, mégis a gyakorlatban jól alkalmazható módon mutatja be a bor készítésének biológiai és kémiai folyamatait. A mű az eredeti kiadás reprint változata.

A borkészítés és borfogyasztás mindazoknál a népeknél, amelyeknél a természeti viszonyok megengedték a szőlőtermesztést, az őstörténettől napjainkig nagy szerepet játszott az emberek életében. A bor az emberiségnek napjainkban is általánosan ismert, kedvelt itala. Egyeseknek élvezeti cikként szolgál, másoknak viszont a mindennapi táplálkozás fontos kiegészítő fogyasztási cikke. De fontos szerepet tölt be a közegészségügy terén is, részben a járványos betegségek elhárításában, a megelőző védek

A bor kezelése és a bortörvény magyarázata egy klasszikus magyar borászati és szakjogi szakkönyv, melyet Fornády Elemér és dr. Zombory Bertalan írt. A mű eredetileg a Budapesti Rádióban 1937 elején elhangzott szakmai előadás sorozat bővített és átdolgozott anyaga, mely nyomtatásban először 1941-ben jelent meg. A könyv összesen 8 fő előadást tartalmaz, amelyek pontosan lefedik a korabeli borkezelési gyakorlatot és annak jogi szabályozását. A kötet a két világháború közötti magyar borászat egyik

A bor kezelése és a bortörvény magyarázata egy klasszikus magyar borászati és szakjogi szakkönyv, melyet Fornády Elemér és dr. Zombory Bertalan írt. A mű eredetileg a Budapesti Rádióban 1937 elején elhangzott szakmai előadássorozat bővített és átdolgozott anyaga, mely nyomtatásban először 1941-ben jelent meg. A könyv összesen 8 fő előadást tartalmaz, amelyek pontosan lefedik a korabeli borkezelési gyakorlatot és annak jogi szabályozását. A kötet a két világháború közötti magyar borászat egyik