Bioetika

Az én molekulám metaforának is tekinthető, de a szerző azon többszörösen megfogalmazott, konkrét kérdésfelvetésére is utal, hogy vajon miképpen értelmezzük az emberi jogokat, alapjogokat a biotechnológia XXI. századi kihívásai fényében. Sándor Judit a molekulákra, DNS-re, ivarsejtre, biológiai szövetmintára gondol itt elsősorban, azaz a kutatóintézetekben, meddőségi centrumokban előálló, ma már mindennapos helyzetekre, amelyekben emberi ivarsejteken, embriókon, szövetmintákon, DNS-en végeznek be

Az én molekulám - Bioetika és emberi jogok a XXI. század elején Az én molekulám metaforának is tekinthető, de a szerző azon többszörösen megfogalmazott, konkrét kérdésfelvetésére is utal, hogy vajon miképpen értelmezzük az emberi jogokat, alapjogokat

A bioetika ma már nemcsak a szoros értelemben vett orvos-beteg kapcsolatokban érvényesül, hanem az orvosi segítséggel végzett rendkívüli reprodukciós eljárásokban, a genetikai tesztek, biobankok, őssejtkutatások, vagy épp a génszerkesztés területén is. Az új technológiák alkalmazása miatt a bioetika hatóköre átnyúlik és összefonódik a mesterséges intelligencia és robotika alkalmazásával is. Nemcsak a járványok során keletkezett hatalmas adattömeg, de a genetikai adatok egyre bővülő mennyisége is