bibó istván

Huszár Tibor

A kötetben található mûvek: Kényszer, jog, szabadság A mai külföld szemlélete a magyarságról Etika és büntetõjog Erdei Ferenc munkássága a magyar parasztság válságának irodalmában A pénz Elit és szociális érzék Korunk diagnózisa

A kötetben található mûvek: A demokratikus Magyarország államformája „...írói - közírói - jelentkezéséig Bibó István pályafutása azokéhoz a 16-17. századi magyar prédikátorjelöltekéhez hasonlított, akik az iszonyú dúlások után a tájilag és szellemil

A kötetben található mûvek: Az európai társadalomfejlõdés értelme Tanya és urbanizáció Közigazgatási területrendezés és az 1971. évi településhálózat-fejlesztési koncepció Levél Borbándi Gyulához „...írói - közírói - jelentkezéséig Bibó Ist

A kötetben található mûvek: A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai – Önrendelkezés, nagyhatalmi egyetértés, politikai döntõbíráskodás „...írói - közírói - jelentkezéséig Bibó István pályafutása azokéhoz a 16-17. századi magy

A kötetben található mûvek: A szankciók kérdése a nemzetközi jogban Idegen államok perelhetõsége és az ellenük vezethetõ végrehajtási cselekmények a svájci jogban [Elõadás a német nemzeti szocializmusról] [Levélváltás az Unesco által indít

A kötetben található mûvek: Az európai egyensúlyról és békérõl „...írói - közírói - jelentkezéséig Bibó István pályafutása azokéhoz a 16-17. századi magyar prédikátorjelöltekéhez hasonlított, akik az iszonyú dúlások után a tájilag és szellemileg vis

A kötetben található mûvek: A magyarságtudomány problémája Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem Zsidókérdés Magyarországon 1944 után Néhány kiegészítõ megjegyzés a zsidókérdésrõl „...írói - közírói - jelentkezéséig Bibó Istvá

Nehezen szántam el magam arra, hogy belekezdjek egy olyan átfogó elemzésbe, amelyiknek az lenne a célja, hogy a 20. század legjelentõsebb magyar jog- és társadalomtudósának az életét és munkásságát áttekintse. Igazán két ok sarkalt arra, hogy mégis hozzák

A kötetben található mûvek: A koalíció egyensúlya és az önkormányzati választások A koalíció válaszúton Az államhatalmak elválasztása egykor és most [A Nemzeti Parasztpártról] Összeesküvés és köztársasági évforduló

A tanulmány Bibó István jogfilozófiai és társadalomfilozófia mûveit mutatja be és elemzi, amelyet a szerzõ a tudós születésének 100. évfordulójára készített.

Nagyívű esszéjében a szerző sorra veszi, hogy mely történelmi mulasztások és baklövések vezettek oda, hogy Európa egyik kimagasló kultúrnemzete két világháború kirobbantója lett. A leegyszerűsítő magyarázatokat cáfolva írja le a fasizmus és a hitlerizmus létrejöttének okait, ennek kapcsán ismerteti a demokráciákat mindenkor – tehát napjainkban is – fenyegető veszélyeket. 1) A hisztérikus közösségekben mind erősebb lesz a hamis önértékelésre való hajlandóság; […] örömmel fogadnak mindent, ami ő

"Nem annyira teljesítményeikből, mint inkább jogcímeikből és igényeikből akarnak megélni, kölcsönösen utálják egymást, állandóan szomszédaik és sorstársaik rovására akarnak előnyöket szerezni, az egyetemes európai kérdésekben végsőleg felelőtlenek..."

A tanulmánykötet a 2017-2019 között született tanulmányokból, konferenciákon, rendezvényeken elhangzott előadásokból válogat. Az írások egy része megjelent kiadványokban, folyóiratokban, másik része nyilvánosan még nem publikált. A kötet a Bibó István láthatatlan alkotmánya címet viseli, és ez a címadó tanulmánya is. Az előadás a Magyar Politikatudományi Társaság 2018. decemberi közgyűlésén hangzott el. Mondandóját talán érdemes összevetni a mai alkotmányos valósággal. A kötet két részből áll, a

Bibó István (1911-1979) a 20. század egyik legjelentősebb magyar gondolkodója volt. És az egyik legkülönösebb is. Az emberiség és a nemzetek történetének értelmét keresve tanulmányaiban igyekezett eszméiért - az elméletalkotó szerepén túl - bármilyen minő

Bibó István (1911-1979) a 20. század egyik legjelentősebb magyar gondolkodója volt. És az egyik legkülönösebb is. Az emberiség és a nemzetek történetének értelmét keresve tanulmányaiban igyekezett eszméiért - az elméletalkotó szerepén túl - bármilyen minő

Bibó István naiv álmodozó, ködszurkáló idealista lett volna, aki negyven éven át többször is közzétette közigazgatási reformjavaslatait, mert szerinte a megyerendszer súlyosan elavult? Vagy aki részletesen megvizsgálja a nemzetek világszintű együttműködésének lehetőségeit és előfeltételeit, miközben javában dúl a hidegháború? Inkább arról van szó, amit Petri György úgy fogalmazott meg, hogy ő a "Lehetséges Történelem" egyik legfontosabb képviselője. Ugyanis Magyarország valós és lehetséges törté