Bauer barbara

– Milyen az az ember az életedben, aki igazán szeret? – Elfogad olyannak, amilyen vagyok. Szeret a hibáimmal, a gyengeségeimmel, a félelmeimmel együtt. Feltétel nélkül. Mert igazán ismer.– És te? Te is így szereted magad?– Nem – felelem hezitálva. – És nem tudom eldönteni, hogy azért, mert én viszont feltételekhez kötöm a szeretetet, vagy mert nem ismerem magam igazán.Az Idegen, az Átutazó és a Jövevény után újabb találkozás vár ránk a halál és a születés, a folytonosság, az öröklét megválaszolh

Születés és halál. A kezdet és a vég. Valóban e két pont között élünk? Vagy éppen ezt írja át egy különös találkozás?Élet. Két állomás - a születés, amikor a világ készen áll a változásra, amit létezésünkkel magunkkal hozunk, és a halál utolsó sóhaja - közötti pillanatok sora.Az átutazó mesélője, aki az emlékei között bolyong, válaszokat akar. Miért? Miért akkor, miért úgy, miért őt? Választ akar a kérdésekre, noha tudja, hogy az egyetlen, aki meg tudná felelni őket, már nem teheti, hiszen halot

Hol kezdődik az élet, és meddig tart? Miért éppen ott vagyunk, ahol élünk? Miért éppen azokkal találkozunk, akik aztán meghatározzák az életünket? Mi tervezünk, vagy egy terv részei vagyunk? Vannak kérdések, amelyekre nincsenek válaszok - talán nem is ker

Hol kezdődik az élet, és meddig tart? Miért éppen ott vagyunk, ahol élünk? Miért éppen azokkal találkozunk, akik aztán meghatározzák az életünket? Mi tervezünk, vagy egy terv részei vagyunk?Vannak kérdések, amelyekre nincsenek válaszok – talán nem is keressük őket. A hétköznapok monotonitásában élünk, beletörődve a sorsunkba, bizonygatva önmagunknak, hogy boldogok vagyunk. De a szavak mögött feltörnek a könnyek, és szabad estéink magányában a sorsunkat kísértő apró játszmákban leljük örömünket.

Születés és halál. A kezdet és a vég. Valóban e két pont között élünk? Vagy éppen ezt írja át egy különös találkozás? Élet. Két állomás - a születés, amikor a világ készen áll a változásra, amit létezésünkkel magunkkal hozunk, és a halál utolsó sóhaja - k

Anyaság. A legtöbb kislány, amikor önfeledten babázik, a lelke mélyén már anyává lesz. Eljátszik mindent, amit látott addigi élete során, és azt is, amit nem. Horgolt vagy műanyag, bájos vagy furcsa külsejű babával bánik úgy, mintha az édesanyja lenne: be

Anyaság. A legtöbb kislány, amikor önfeledten babázik, a lelke mélyén már anyává lesz. Eljátszik mindent, amit látott addigi élete során, és azt is, amit nem. Horgolt vagy műanyag, bájos vagy furcsa külsejű babával bánik úgy, mintha az édesanyja lenne: beszél hozzá, ringatja, altatja, eteti, nevelgeti, éppen úgy, ahogy vele bánnak. Vagy ahogyan szeretné, hogy bánjanak vele. Vagy épp úgy, ahogyan soha nem láthatta, amire nem emlékezhet, ami nem az ő tapasztalata. De akkor kié?"Te döntöd el, hogy

A Fény a dombok mögött sokak előtt már ismert történet. A rendkívül tehetséges vak zongorista, az olasz Julietta és a patikus családba született, önmagával vívódó magyar lány, Réka története 2015-ben jelent meg Vakrepülés címmel. A két lány élete összefonódik, a kapocs pedig a múltban keresendő. Az eredeti regényben az ő sorsuk alakulását követheti nyomon az olvasó, miközben a múltban még kisfiúként, a jelenben már érett férfiként megjelenik Federico.Juliettát a vaksága, Rékát a családi hagyomán

Hol kezdődik az élet, és meddig tart? Miért éppen ott vagyunk, ahol élünk? Miért éppen azokkal találkozunk, akik aztán meghatározzák az életünket? Mi tervezünk, vagy egy terv részei vagyunk?Vannak kérdések, amelyekre nincsenek válaszok – talán nem is keressük őket. A hétköznapok monotonitásában élünk, beletörődve a sorsunkba, bizonygatva önmagunknak, hogy boldogok vagyunk. De a szavak mögött feltörnek a könnyek, és szabad estéink magányában a sorsunkat kísértő apró játszmákban leljük örömünket.

Kojnok Ferenc álma, hogy pilóta lehessen, megvalósíthatatlannak tűnik. Véget ér az első világháború és a trianoni békeszerződés megszüntette a magyar légierőt, ezáltal a pilótaképzést is. Ráadásul Ferenc édesanyja hallani sem akar arról, hogy a fia valaha is egyenruhát öltsön magára. Az elcsatolt kis csallóközi faluban, Vágfalván nevelkedő fiú azonban kitart elhatározása mellett, még ha a megvalósításának, úgy tűnik, esélye sincsen. Örömét és sikereit a sakkozásban találja meg, mígnem találkozik

Születés és halál. A kezdet és a vég. Valóban e két pont között élünk? Vagy éppen ezt írja át egy különös találkozás?Élet. Két állomás - a születés, amikor a világ készen áll a változásra, amit létezésünkkel magunkkal hozunk, és a halál utolsó sóhaja - közötti pillanatok sora.Az átutazó mesélője, aki az emlékei között bolyong, válaszokat akar. Miért? Miért akkor, miért úgy, miért őt? Választ akar a kérdésekre, noha tudja, hogy az egyetlen, aki meg tudná felelni őket, már nem teheti, hiszen halot

Anyaság. A legtöbb kislány, amikor önfeledten babázik, a lelke mélyén már anyává lesz. Eljátszik mindent, amit látott addigi élete során, és azt is, amit nem. Horgolt vagy műanyag, bájos vagy furcsa külsejű babával bánik úgy, mintha az édesanyja lenne: beszél hozzá, ringatja, altatja, eteti, nevelgeti, éppen úgy, ahogy vele bánnak. Vagy ahogyan szeretné, hogy bánjanak vele. Vagy épp úgy, ahogyan soha nem láthatta, amire nem emlékezhet, ami nem az ő tapasztalata. De akkor kié?"Te döntöd el, hogy

A Fény a dombok mögött sokak előtt már ismert történet. A rendkívül tehetséges vak zongorista, az olasz Julietta és a patikus családba született, önmagával vívódó magyar lány, Réka története 2015-ben jelent meg Vakrepülés címmel. A két lány élete összefon

Kojnok Ferenc álma, hogy pilóta lehessen, megvalósíthatatlannak tűnik. Véget ér az első világháború és a trianoni békeszerződés megszüntette a magyar légierőt, ezáltal a pilótaképzést is. Ráadásul Ferenc édesanyja hallani sem akar arról, hogy a fia va

Milyen az az ember az életedben, aki igazán szeret? – Elfogad olyannak, amilyen vagyok. Szeret a hibáimmal, a gyengeségeimmel, a félelmeimmel együtt. Feltétel nélkül. Mert igazán ismer. – És te? Te is így szereted magad? – Nem – felelem hezitálva. – És n

Hol kezdődik az élet, és meddig tart? Miért éppen ott vagyunk, ahol élünk? Miért éppen azokkal találkozunk, akik aztán meghatározzák az életünket? Mi tervezünk, vagy egy terv részei vagyunk?Vannak kérdések, amelyekre nincsenek válaszok – talán nem is keressük őket. A hétköznapok monotonitásában élünk, beletörődve a sorsunkba, bizonygatva önmagunknak, hogy boldogok vagyunk. De a szavak mögött feltörnek a könnyek, és szabad estéink magányában a sorsunkat kísértő apró játszmákban leljük örömünket.

Kojnok Ferenc álma, hogy pilóta lehessen, megvalósíthatatlannak tűnik. Véget ér az első világháború és a trianoni békeszerződés megszüntette a magyar légierőt, ezáltal a pilótaképzést is. Ráadásul Ferenc édesanyja hallani sem akar arról, hogy a fia valaha is egyenruhát öltsön magára. Az elcsatolt kis csallóközi faluban, Vágfalván nevelkedő fiú azonban kitart elhatározása mellett, még ha a megvalósításának, úgy tűnik, esélye sincsen. Örömét és sikereit a sakkozásban találja meg, mígnem találkozik

Születés és halál. A kezdet és a vég. Valóban e két pont között élünk? Vagy éppen ezt írja át egy különös találkozás?Élet. Két állomás - a születés, amikor a világ készen áll a változásra, amit létezésünkkel magunkkal hozunk, és a halál utolsó sóhaja - közötti pillanatok sora.Az átutazó mesélője, aki az emlékei között bolyong, válaszokat akar. Miért? Miért akkor, miért úgy, miért őt? Választ akar a kérdésekre, noha tudja, hogy az egyetlen, aki meg tudná felelni őket, már nem teheti, hiszen halot

Anyaság. A legtöbb kislány, amikor önfeledten babázik, a lelke mélyén már anyává lesz. Eljátszik mindent, amit látott addigi élete során, és azt is, amit nem. Horgolt vagy műanyag, bájos vagy furcsa külsejű babával bánik úgy, mintha az édesanyja lenne: beszél hozzá, ringatja, altatja, eteti, nevelgeti, éppen úgy, ahogy vele bánnak. Vagy ahogyan szeretné, hogy bánjanak vele. Vagy épp úgy, ahogyan soha nem láthatta, amire nem emlékezhet, ami nem az ő tapasztalata. De akkor kié?"Te döntöd el, hogy

– Milyen az az ember az életedben, aki igazán szeret? – Elfogad olyannak, amilyen vagyok. Szeret a hibáimmal, a gyengeségeimmel, a félelmeimmel együtt. Feltétel nélkül. Mert igazán ismer.– És te? Te is így szereted magad?– Nem – felelem hezitálva. – És nem tudom eldönteni, hogy azért, mert én viszont feltételekhez kötöm a szeretetet, vagy mert nem ismerem magam igazán.Az Idegen, az Átutazó és a Jövevény után újabb találkozás vár ránk a halál és a születés, a folytonosság, az öröklét megválaszolh