Bán mór hunyadi

Franciaország, 1429 A galambóci ostrom már csak nyomasztó emlék Luxemburgi Zsigmond magyar király számára. A török fenyegetés helyett ezúttal is európai diplomáciai fortélyok kötik le figyelmét: ifjú lovagját, Hunyadi Jánost egy fontos küldetéssel a Franc

A SZŰZ KARDJA Franciaország, 1429 A galambóci ostrom már csak nyomasztó emlék Luxemburgi Zsigmond magyar király számára. A török fenyegetés helyett ezúttal is európai diplomáciai fortélyok kötik le figyelmét: ifjú lovagját, Hunyadi Jánost egy fontos küldetéssel a Franciaországba tartó követség katonai parancsnokának nevezi ki. A követség feladata, hogy üzenetet vigyen Zsigmond burgundiai rokonainak, kérve, támogassák őt német-római császárrá koronázása ügyében. A magyar küldöttség a később "sz

A SZŰZ KARDJAFranciaország, 1429A galambóci ostrom már csak nyomasztó emlék Luxemburgi Zsigmond magyar király számára. A török fenyegetés helyett ezúttal is európai diplomáciai fortélyok kötik le figyelmét: ifjú lovagját, Hunyadi Jánost egy fontos küldetéssel a Franciaországba tartó követség katonai parancsnokának nevezi ki. A követség feladata, hogy üzenetet vigyen Zsigmond burgundiai rokonainak, kérve, támogassák őt német-római császárrá koronázása ügyében. A magyar küldöttség a később „százév

A SZŰZ KARDJAFranciaország, 1429A galambóci ostrom már csak nyomasztó emlék Luxemburgi Zsigmond magyar király számára. A török fenyegetés helyett ezúttal is európai diplomáciai fortélyok kötik le figyelmét: ifjú lovagját, Hunyadi Jánost egy fontos küldetéssel a Franciaországba tartó követség katonai parancsnokának nevezi ki. A követség feladata, hogy üzenetet vigyen Zsigmond burgundiai rokonainak, kérve, támogassák őt német-római császárrá koronázása ügyében. A magyar küldöttség a később „százév

A SZŰZ KARDJAFranciaország, 1429A galambóci ostrom már csak nyomasztó emlék Luxemburgi Zsigmond magyar király számára. A török fenyegetés helyett ezúttal is európai diplomáciai fortélyok kötik le figyelmét: ifjú lovagját, Hunyadi Jánost egy fontos küldetéssel a Franciaországba tartó követség katonai parancsnokának nevezi ki. A követség feladata, hogy üzenetet vigyen Zsigmond burgundiai rokonainak, kérve, támogassák őt német-római császárrá koronázása ügyében. A magyar küldöttség a később „százév

A rigómezei vereség után Magyarország végveszélybe kerül. Nincs jelentős hadereje, amellyel fel lehetne tartóztatni egy esetleges török inváziót a déli határon. Hunyadi János, a megtépázott hírnevű kormányzó hiába igyekszik sereget toborozni, az Országta

Ezernégyszázharmincegy. Miközben a Magyar Királyságot északon a huszita seregek dúlják, sorra megfutamítva Zsigmond király hadait, délen pedig a török terjeszkedése a Bizánci Császárság végóráit vetíti előre, Hunyadi János uralkodója kíséretében előbb Nür

Zsigmond király halála után a gyengekezű Habsburg Albertre száll a Szent Korona. Személye megosztja a magyar nemességet, és a cseh trónért is hadba kell vonulnia a lengyel uralkodó ellen. A csehországi hadjáratra ígéretéhez híven elkíséri Albert királyt H

Hunyadi János Itáliából hazatérve sem tölthet békés esztendőket birtokán, családja körében. Csehországban van szükség kardjára, a huszita felkelők ellen. A megromlott egészségű, idős Zsigmond király környezetében cseh és magyar pártütők szövik terveiket,

Ezernégyszáznegyvennégy novembere. Az ifjú Ulászló király könnyelműsége következtében a magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett Várna mezején. A törökök hajtóvadászatot indítanak a túlélők kézre kerítésére. Hunyadi János néhány hű embere kíséreté

Bán Mór nem kisebb célt tűzött ki maga elé nagyszabású történelmi regénysorozatával, mint hogy színes, mozgalmas tablóba foglalja a Hunyadiak dicsőségben és tragédiákban egyaránt bővelkedő korszakát. Az utolsó keresztes hadjárat véres bukásának idején ker

Ezernégyszázötvenegy. Világrengető események készülnek mindörökre megváltoztatni Európa sorsát. Az ifjú Mohamed szultán eltökélten készíti fel seregét az addig legyőzhetetlennek hitt Konstantinápoly elleni támadásra. A várost talán meg lehetne menteni, de

Hunyadi János Itáliából hazatérve sem tölthet békés esztendőket birtokán, családja körében. Csehországban van szükség kardjára, a huszita felkelők ellen. A megromlott egészségű, idős Zsigmond király környezetében cseh és magyar pártütők szövik terveiket, akár saját rokonaikat is feláldozva nagyra törő céljaik elérése érdekében. Mindeközben Erdély lángba borul: a Lépes György püspök elviselhetetlen adóterheit nyögő jobbágyok, köznemesek és céhlegények fegyvert ragadnak és igazságot követelnek. A

A rigómezei vereség után Magyarország végveszélybe kerül. Nincs jelentős hadereje, amellyel fel lehetne tartóztatni egy esetleges török inváziót a déli határon. Hunyadi János, a megtépázott hírnevű kormányzó hiába igyekszik sereget toborozni, az Országtanácsot irányító bárók, főurak, különösképp Cillei Ulrik gondoskodnak róla, hogy ez ne sikerülhessen. Ráadásként a Jan Giskra által vezetett huszita hordák garázdálkodása lángba borítja az északi vármegyéket. Hunyadi kénytelen engedni a nyomásnak,

Zsigmond király halála után a gyengekezű Habsburg Albertre száll a Szent Korona. Személye megosztja a magyar nemességet, és a cseh trónért is hadba kell vonulnia a lengyel uralkodó ellen. A csehországi hadjáratra ígéretéhez híven elkíséri Albert királyt Hunyadi János is, pedig nagyon nagy szükség lenne rá birtokain és Erdélyben: jobbágyai elégedetlenkednek, a városokat és a falvakat török portyázó seregek dúlják, és Hunyadvár is közvetlen veszélybe kerül - benne Szilágyi Erzsébettel és a hétéve

Ezernégyszáznegyvennégy novembere. Az ifjú Ulászló király könnyelműsége következtében a magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett Várna mezején. A törökök hajtóvadászatot indítanak a túlélők kézre kerítésére. Hunyadi János néhány hű embere kíséretében menekül üldözői elől, ám a Kárpátok zord hegyei között régi ellenlábasa, Vlad Dracul vajda fogságába esik. A király halálát, a sereg szétverését és Hunyadi elfogását kihasználva a Cillei-párt bárói elérkezettnek látják az időt, hogy átvegyék

Bán Mór nem kisebb célt tűzött ki maga elé nagyszabású történelmi regény-sorozatával, mint hogy színes, mozgalmas tablóba foglalja a Hunyadiak dicsőségben és tragédiákban egyaránt bővelkedő korszakát. Az utolsó keresztes hadjárat véres bukásának idején került a világtörténelem színpadára a Hunyadi család. A havasalföldi kun kenézek leszármazottai vérrokonuk, Vlad fejedelem rettenetes bosszúja elől menekülnek Erdélybe, ahol Zsigmond magyar király szolgálatába álltak. A valós történelmi tényeken a

Ezernégyszázharmincegy. Miközben a Magyar Királyságot északon a huszita seregek dúlják, sorra megfutamítva Zsigmond király hadait, délen pedig a török terjeszkedése a Bizánci Császárság végóráit vetíti előre, Hunyadi János uralkodója kíséretében előbb Nürnbergbe, majd Milánóba kénytelen utazni. Zsigmond karnyújtásnyira került áhított céljától, a Német-római Birodalom császári koronájának megszerzésétől, és a birodalmi politikai játszmák részeként a milánói Visconti herceg rendelkezésére bocsátja

Ezernégyszáznegyvenhat. A várnai vereségből még csak eszmélő Magyarország tovább sodródik a végső káosz felé. Az egymással hadakozó bárói ligákat, harácsoló nagyurakat a hét kapitánynak nem sikerült megfékezni, s immár a nyugati országrészeket is lángba

Ezernégyszáznegyven. A Szent Korona elrablását követően vészterhes idők köszöntenek a Magyar Királyságra. Rövid időn belül két új királyt is megkoronáznak Székesfehérvárott: egy néhány hetes csecsemőt, és a tizenhat esztendős lengyel Ulászlót. Az ország k