bálint Könyvkiadó

Balassi Bálint (1554-1594) a magyar irodalomban az első kimagasló lírai egyéniség. A vallásos és a szerelmi költészet nagy tehetségű művelője, valamint a vitézi élet hivatott énekese volt. Munkássága a XVII. században egész költői iskolát teremtett. Nyelvezete színes volt, kifejezései bőségben áradtak, fantáziája elevenen működött: képeinek gazdagsága különösen meglepő. A természeti jelenségeket is bevonta költészete körébe, éreztetve a tavaszi táj szépségeit. Rímei gördülékenyek. Legtöbb versét

Hajónapló, Bálint Ágnes, Kemény kötésű, Magyar

Szeleburdi család, Bálint Ágnes, Kemény kötésű, Magyar

Frakk és a foci, Bálint Ágnes, Kemény kötésű, Magyar

A XX. század kiemelkedő nyelvésze, Csűry Bálint (1886?1941) arra vállalkozott, hogy elkészítse a szamosháti emberek szókincsének a teljes szótárát. Gazdag gyűjtését a Szamosháti szótárban jelentette meg két kötetben 1935–1936-ban. A tájszavak mellett a magyar népnyelv virágaihoz tartoznak a többszavas kifejezések is, velük a szamosháti ember ezerféle színt tud adni a beszédének, ezért a szerző ezeket is bevette a szótárába. Az Egy fa nem erdő című gyűjtemény a Szamosháti szótárban föllelhető 37

Jó éjszakát, Maci!, Bálint Ágnes, Leporelló, Magyar

Bálint György legjobban egy dologra vágyott: hogy a földjét művelhesse. Ám a sorsa másfelé kanyargott, és a családi birtok helyett, amit elveszített, végül egy egész ország kertésze lett. A tévéből idővel mindenki megismerte, és nem telt el úgy nap, hogy ne kértek volna tanácsot tőle. Bálint gazda hosszú és tartalmas élete végéig szeretettel és kitartással gondozta a rábízott kertet, mert tudta, hogy ahol fák nőnek, ott a boldogság is megterem.

Párizsban, délután négy óra tájban egyre több ember élete áll meg egy édes pillanatra: ilyenkor megtelnek a cukrászdák, teázók, hogy az oda betérők átadják magukat a le gouter - késő délutáni csemegézés - élvezetének és örömeinek. Legyen szó akár egy pomp

A Pénzügyekről Egyszerűen Mindenkinek sorozat második kiskönyve a befektetők gondolkodásába és annak a befektetésekre gyakorolt hatására enged bepillantást számtalan tanáccsal annak érdekében, hogy az ismert tapasztalatokkal ellentétben ne legyünk saját magunk legnagyobb ellenségei, mert az igen fájdalmas és egyben nagyon drága tud lenni. Benjamin Graham (Az intelligens befektető című könyv szerzője és az értékalapú befektetés atyja) szerint valószínűleg a befektető legnagyobb ellensége önmaga.

Az „Egy spekuláns feljegyzései” Jesse Livermore, a legendás amerikai spekuláns regényes életrajza. Ez az eredetileg 1923-ban megjelent kiadvány nemcsak lebilincselő és szórakoztató olvasmány, hanem a spekuláció művészetének klasszikus tankönyve is. Befektetők nemzedékei forgatták haszonnal, mint a spekulációs hibák, trükkök, fortélyok kiapadhatatlan tárházát... Nem véletlen, hogy egy körkérdés során a jelen kiemelkedő amerikai alapkezelői közül legtöbben ezt a könyvet jelölték meg, mint legfonto

Jesse Livermore-ra még a Wall Street jelenkori nagyágyúi is úgy tekintenek, mint a valaha élt legnagyobb spekulánsra. A tőzsdei kereskedés igazi úttörője volt: a részvény- és árupiacokon mindenre kiterjedő figyelme, az itt alkalmazott időzítési technikája, befektetési szabályrendszere forradalminak bizonyult, ma is érvényes és alkalmazható. Livermore 1891-ben, 14 évesen menekült el otthonról 5 dollárral a zsebében, és irodai kisegítőként a Paine Weber bróker irodánál azonnal munkába állt. Egy va