Az építészet mesterei

Steindl Imre elsősorban az Országház tervezőjeként ismert. E hatalmas alkotással az egyetemes építészet történetébe is beírta nevét. Steindl Imréről eddig nem készült összefoglaló jellegű munka. Könyvünk elsőként kísérli meg tevékenységének egészét részletesen és arányosan bemutatni.

„…a kiforrott építészeti klasszicizmusnak – mai felfogásunk szerint a historizmus első, önállóbb invenciójú szakaszának – legjelentősebb magyarországi képviselőjeként tárgyalnám, kiemelve a magyarországi társadalom és politika sajátos alakulásának hatását az építészetre. (…) Az, ahogy Pollack e viszonyokba beilleszkedett, nemcsak az építészettörténet, hanem a magyar társadalomtörténet számára is példaértékű tanulságokat mutat; a pályaképben és az összefoglalásban ezekre a tanulságokra is kitérek

Pákei Lajos százhetven éve született Kolozsváron. Budapesten, Münchenben és Bécsben véglegesítette felkészülését az építészi pályára, melynek első állomása szülővárosa főmérnöki állása volt. Építésztervezői hivatása mellett az iparoktatás és iparmúzeum-szervezés terén is elkötelezte magát, mint tanár és előadó, majd mint a kolozsvári Iparmúzeum igazgatója. Az ő tervei szerint készült Fadrusz János kolozsvári Mátyás király szobrának talapzata, s a szülőházon elhelyezett emléktábla is. Tervei nyom

Korb Flóris (1860-1930) és Giergl Kálmán (1863-1954) az elsők között közvetítették a nyugat-európai új művészi impulzusokat, s fogékonyan reagáltak a korszak meghatározó, új szerkezeteire. Művészetük a historizmus és az új áramlatok sajátos, személyes karaktert hordozó ötvözete, ami az építészetükre leginkább jellemző időállóságot, maradandó érvényességet biztosította munkáik java részének. Mindketten Németországban tanultak, majd Hauszmann budapesti irodájában találkoztak össze. A budai királyi

Czigler Győző a dualizmus korának sokat foglalkoztatott és befolyásos építőművésze volt. Apja, ifj. Czigler Antal, Arad főépítésze mellett már gyermekkorától ismerkedett jövendő hivatásának rejtelmeivel. Akadémiai tanulmányait Bécsben végezte, Theophil Hansennek, az ókori görög alapú neoreneszánsz mesterének növendékeként. Lelkesedett az antikvitás iránt, s mivel ez építőművészetében is megnyilvánult, 1887-től kinevezték a Magyar Királyi József Műegyetem ókori építészeti tanszékének oktatójává.

Hudec Lászlót (Besztercebánya, 1893 Berkeley, 1958) ma a modern építészet egyik legjelesebb képviselőjeként tisztelik Kínában, de világszerte is. A magyar közönség eddig alig tudott arról, hogyan bontakozott ki ez a kivételes munkásság, melyhez több tucat art deco épület, a regionalista építészet első kínai kísérletei, Ázsia első felhőkarcolójának a megépítése fűződik. Hudec induló karrierjébe közbeszólt a háború: orosz hadifogságba esett, ahonnan 1918-ban megszökött. Sanghajba keveredett, ahol

Hauszmann a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője, nagyhatású professzor, akinek keze alól a századforduló különféle stílusáramlatainak legjelesebb képviselői kerültek ki. Műtermében a korszak sok hírnevessé vált építésze nyert szakmai képzést. A dualista monarchia reprezentatív középületeinek tervezője: az ő rajzasztalán született meg a Kúria (ma Néprajzi Múzeum), a New York-palota terve, és az ő nevéhez fűződik több korszerű épülettípus megalkotása, közöttük a pavilonos rendszerű kór

Kőrössy Albert Kálmán a századforduló magyar építészettörténetének méltatlanul elfeledett alakja. Habár neve a nagyközönség számára rejtve maradt az elmúlt évtizedekben, munkái sokaknak lehetnek is...

Ybl Miklós (1814 – 1891) Ybl Miklós magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Életpályája 1814. április 6-án született Székesfehérváron, édesapja Ybl Miklós székesfehérvári kereskedő, a me

Komor Marcell és Jakab Dezső a lechneri nemzeti stílus legnagyobb hatású és - társadalmi, földrajzi értelemben egyaránt - legszélesebb hatókörű képviselői. A századfordulóra jellemző módon közösen alkotó építészpáros teljességében mindeddig dokumentálatla

Czigler Győző a dualizmus korának sokat foglalkoztatott és befolyásos építőművésze volt. Apja, ifj. Czigler Antal, Arad főépítésze mellett már gyermekkorától ismerkedett jövendő hivatásának rejtelmeivel. Akadémiai tanulmányait Bécsben végezte, Theophil Ha

Czigler Győző a dualizmus korának sokat foglalkoztatott és befolyásos építőművésze volt. Apja, ifj. Czigler Antal, Arad főépítésze mellett már gyermekkorától ismerkedett jövendő hivatásának rejtelmeivel. Akadémiai tanulmányait Bécsben végezte, Theophil Ha

Komor Marcell és Jakab Dezső a lechneri nemzeti stílus legnagyobb hatású és - társadalmi, földrajzi értelemben egyaránt - legszélesebb hatókörű képviselői. A századfordulóra jellemző módon közösen alkotó építészpáros teljességében mindeddig dokumentálatla

Ybl Miklós (1814 – 1891) Ybl Miklós magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Életpályája 1814. április 6-án született Székesfehérváron, édesapja Ybl Miklós székesfehérvári kereskedő, a me

A kötet részletesen feltárja a dualizmus korának építészoktatásában jelentős szerepet betöltő, rendkívül nagy műveltséggel, valamint kiterjedt hazai és külföldi kapcsolatrendszerrel bíró, ugyanakkor személyiségében szerény és hazája iránt elkötelezett Nag

A kötet részletesen feltárja a dualizmus korának építészoktatásában jelentős szerepet betöltő, rendkívül nagy műveltséggel, valamint kiterjedt hazai és külföldi kapcsolatrendszerrel bíró, ugyanakkor személyiségében szerény és hazája iránt elkötelezett Nag