Az építészet mesterei

Pákei Lajos százhetven éve született Kolozsváron. Budapesten, Münchenben és Bécsben véglegesítette felkészülését az építészi pályára, melynek első állomása szülővárosa főmérnöki állása volt. Építésztervezői hivatása mellett az iparoktatás és iparmúzeum-szervezés terén is elkötelezte magát, mint tanár és előadó, majd mint a kolozsvári Iparmúzeum igazgatója. Az ő tervei szerint készült Fadrusz János kolozsvári Mátyás király szobrának talapzata, s a szülőházon elhelyezett emléktábla is. Tervei nyom

Steindl Imre elsősorban az Országház tervezőjeként ismert. E hatalmas alkotással az egyetemes építészet történetébe is beírta nevét. Steindl Imréről eddig nem készült összefoglaló jellegű munka. Könyvünk elsőként kísérli meg tevékenységének egészét részletesen és arányosan bemutatni.

„…a kiforrott építészeti klasszicizmusnak – mai felfogásunk szerint a historizmus első, önállóbb invenciójú szakaszának – legjelentősebb magyarországi képviselőjeként tárgyalnám, kiemelve a magyarországi társadalom és politika sajátos alakulásának hatását az építészetre. (…) Az, ahogy Pollack e viszonyokba beilleszkedett, nemcsak az építészettörténet, hanem a magyar társadalomtörténet számára is példaértékű tanulságokat mutat; a pályaképben és az összefoglalásban ezekre a tanulságokra is kitérek

Korb Flóris (1860-1930) és Giergl Kálmán (1863-1954) az elsők között közvetítették a nyugat-európai új művészi impulzusokat, s fogékonyan reagáltak a korszak meghatározó, új szerkezeteire. Művészetük a historizmus és az új áramlatok sajátos, személyes karaktert hordozó ötvözete, ami az építészetükre leginkább jellemző időállóságot, maradandó érvényességet biztosította munkáik java részének. Mindketten Németországban tanultak, majd Hauszmann budapesti irodájában találkoztak össze. A budai királyi

Czigler Győző a dualizmus korának sokat foglalkoztatott és befolyásos építőművésze volt. Apja, ifj. Czigler Antal, Arad főépítésze mellett már gyermekkorától ismerkedett jövendő hivatásának rejtelmeivel. Akadémiai tanulmányait Bécsben végezte, Theophil Hansennek, az ókori görög alapú neoreneszánsz mesterének növendékeként. Lelkesedett az antikvitás iránt, s mivel ez építőművészetében is megnyilvánult, 1887-től kinevezték a Magyar Királyi József Műegyetem ókori építészeti tanszékének oktatójává.

Hauszmann a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője, nagyhatású professzor, akinek keze alól a századforduló különféle stílusáramlatainak legjelesebb képviselői kerültek ki. Műtermében a korszak sok hírnevessé vált építésze nyert szakmai képzést. A dualista monarchia reprezentatív középületeinek tervezője: az ő rajzasztalán született meg a Kúria (ma Néprajzi Múzeum), a New York-palota terve, és az ő nevéhez fűződik több korszerű épülettípus megalkotása, közöttük a pavilonos rendszerű kór

Hudec Lászlót (Besztercebánya, 1893 Berkeley, 1958) ma a modern építészet egyik legjelesebb képviselőjeként tisztelik Kínában, de világszerte is. A magyar közönség eddig alig tudott arról, hogyan bontakozott ki ez a kivételes munkásság, melyhez több tucat art deco épület, a regionalista építészet első kínai kísérletei, Ázsia első felhőkarcolójának a megépítése fűződik. Hudec induló karrierjébe közbeszólt a háború: orosz hadifogságba esett, ahonnan 1918-ban megszökött. Sanghajba keveredett, ahol

Kőrössy Albert Kálmán a századforduló magyar építészettörténetének méltatlanul elfeledett alakja. Habár neve a nagyközönség számára rejtve maradt az elmúlt évtizedekben, munkái sokaknak lehetnek is...

Ybl Miklós (1814 – 1891) Ybl Miklós magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Életpályája 1814. április 6-án született Székesfehérváron, édesapja Ybl Miklós székesfehérvári kereskedő, a me

Czigler Győző a dualizmus korának sokat foglalkoztatott és befolyásos építőművésze volt. Apja, ifj. Czigler Antal, Arad főépítésze mellett már gyermekkorától ismerkedett jövendő hivatásának rejtelmeivel. Akadémiai tanulmányait Bécsben végezte, Theophil Ha

Komor Marcell és Jakab Dezső a lechneri nemzeti stílus legnagyobb hatású és - társadalmi, földrajzi értelemben egyaránt - legszélesebb hatókörű képviselői. A századfordulóra jellemző módon közösen alkotó építészpáros teljességében mindeddig dokumentálatla

A kötet részletesen feltárja a dualizmus korának építészoktatásában jelentős szerepet betöltő, rendkívül nagy műveltséggel, valamint kiterjedt hazai és külföldi kapcsolatrendszerrel bíró, ugyanakkor személyiségében szerény és hazája iránt elkötelezett Nag

Szerző: Sisa József Kiadó: Holnap Kiadó Megjelenés: 2022 Oldalszám: 220 Szkalnitzky Antal (1836–1878) az 1860-as és 70-es évek Magyarországának egyik legjelentősebb építészegyénisége volt. Első magyarként a berlini Építészeti Akadémián végezte felsőbb

Kiadó: Holnap Kiadó Oldalak száma: 212 Megjelenés: 2024. augusztus Kötés: Keménytáblás Ybl Miklós (1814 - 1891) Ybl Miklós magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Életpályája 1814. áp

Szerző: Balogh Gy. Ágnes - Róka Enikő Kiadó: Holnap Kiadó Oldalak száma: 224 Megjelenés: 2022. május Kötés: Keménytáblás Pecz Samu (1854-1922) építész, műegyetemi tanár, a historizmus kiemelkedő alakja, számos emblematikus műve a mai napig meghatározza

Szerző: Paár Eszter Kiadó: Holnap Kiadó Oldalak száma: 264 Megjelenés: 2020. június Kötés: Keménytáblás ISBN: 9789633492994 Munkája persze van szerte az országban. Budapesten, Balassagyarmaton, Egerben, Borsodnádasdon, Gyöngyösön, Komáromban, Szegeden,

Szerző: Bodó Péter Kiadó: Holnap Kiadó Oldalak száma: 236 Megjelenés: 2022. január Kötés: Keménytáblás Sándy Gyula (1868-1953) a dualizmus és a két világháború közötti időszak egyik igen termékeny építésze volt. Népszerűségét többek között annak is kös

Szerző: Ligeti Anna Kiadó: Holnap Kiadó Oldalak száma: 224 Megjelenés: 2022. május Kötés: Keménytáblás Nyiri István (1902-1955) és Lauber László (1902-1953) a két világháború közötti modern magyar építészet kiemelkedő alkotópárosa volt. Több mint tíz é

Szerző: BALDAVÁRI ESZTER Kiadó: Holnap Kiadó Oldalak száma: 224 Megjelenés: 2021. június Kötés: Kartonált Kőrössy Albert Kálmán a századforduló magyar építészettörténetének méltatlanul elfeledett alakja. Habár neve a nagyközönség számára rejtve maradt

Szerző: Fonyódi Anita Kiadó: Holnap Kiadó Oldalak száma: 240 Megjelenés: 2021. december Kötés: Keménytáblás Fodor Gyula (1871-1942) a 19. század utolsó éveiben építész vállalkozóként kezdte pályáját, első önálló tervezői megbízásait a 20. század elején